Másodszor is megálljt parancsolt Baka András egy Tiszás törvénynek
Rövid időn belül már második alkalommal lépett közbe Baka András köztársasági elnök egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény ügyében. Míg november 10-én a Tisza gyorsított eljárásban benyújtott jogszabályánál az Alkotmánybírósághoz fordult előzetes normakontrollt kérve, most egy újabb törvényt küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. Ezúttal a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodásának hatósági vizsgálatát szabályozó jogszabály került az államfő elé.
A Sándor-palota pénteki (2026. november 13.) tájékoztatása szerint Baka András megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt, amelyet a képviselők november 3-án fogadtak el.
Az államfő a jogszabály alapvető célkitűzéseivel egyetért, vagyis nem vitatja, hogy a kiemelt közéleti és állami vezetői tisztséget betöltők, valamint hozzátartozóik vagyongyarapodása indokolhat fokozott hatósági figyelmet. Azt is elfogadhatónak tartja, hogy a hatóságok vizsgálják az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kockázatokat, és a súlyos visszaélések feltárása esetén a nyilvánosság is értesüljön az eredményekről.
Baka András ugyanakkor több ponton is kifogásolta a szabályozást. Szerinte garanciákat kell teremteni arra, hogy a politikusok ne kerüljenek akár megbízatásuk megszűnését követően is hosszú éveken át tartó, folyamatos kockázatelemzési eljárás alá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény nem indulhat ki eleve az érintettek rosszhiszeműségéből, és számukra is biztosítani kell a kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzéssel vagy adategyeztetéssel történő javításának lehetőségét.
Az államfő adatvédelmi aggályokat is megfogalmazott. Különösen problémásnak tartja, hogy a jogszabály megfelelő célmeghatározás, időkorlát és törlési szabályok nélkül rendelné el az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes adatbázisának negyedévenkénti átadását az adóhatóság részére. Szerinte ez az Európai Unió adatvédelmi rendeletében rögzített alapelvekkel is ellentétes lehet.
A köztársasági elnök úgy látja, hogy a törvény egyes rendelkezései éppen a jogszabály címében is megfogalmazott közbizalom helyreállítása ellen hathatnak, amennyiben a politikusokról eleve rosszhiszeműséget feltételező értelmezést tesznek lehetővé.
Nem ez volt az első kifogása egy elfogadott törvénnyel szemben
Baka András november 10-én már egy másik, a Tisza által gyorsított eljárásban benyújtott törvény ügyében is közbelépett. Akkor az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló jogszabályt nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte.
Az államfő akkor két rendelkezés alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kérte. Az egyik a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltására, a másik a részvénytársaságokban történő jelentős befolyásszerzés esetén a kisebb befektetők számára kötelező vételi ajánlat alóli mentesülésre vonatkozott.
Baka András a jogalkotás körülményeit is kifogásolta. Rámutatott, hogy a törvényjavaslat benyújtása és elfogadása között alig 26 óra telt el, miközben sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem előzte meg a döntést. Figyelmeztetett arra is, hogy a pénzpiaci szabályok állami befolyásolása megingathatja a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket.
A két ügyben tehát eltérő alkotmányos eszközt alkalmazott a köztársasági elnök: az első esetben az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezte, a mostani törvényt pedig visszaküldte az Országgyűlésnek újratárgyalásra.
A parlamentnek a mostani esetben ismét meg kell tárgyalnia a jogszabályt, és újból határoznia kell annak elfogadásáról.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
Baka András nem írta alá a Tisza gyorsított eljárásban benyújtott törvényét
