Baka András nem írta alá a Tisza gyorsított eljárásban benyújtott törvényét

Vissza a címlapra
Baka András nem írta alá a Tisza gyorsított eljárásban benyújtott törvényét

Nem írta alá és az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldte az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt Baka András köztársasági elnök - közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota hétfőn. (Fotó: Magyar Péter facebook)

A köztársasági elnök egyrészt a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltására, másrészt a valamely részvénytársaságban történő jelentős befolyásszerzés esetén a kisebb befektetők részére kötelezően megteendő vételi ajánlat alóli mentesülésre vonatkozó törvényi rendelkezések tekintetében kérte az Alkotmánybíróságtól az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát - írták.

A köztársasági elnök - az alkotmánybírósági beadványában foglaltaktól függetlenül is - megjegyzi, hogy a törvényt az Országgyűlés kivételes eljárás keretében fogadta el, amelynek során a törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtása - azaz megismerhetősége - és elfogadása között alig 26 óra telt el, valamint a törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésére sem került sor. A sürgős elfogadás oka és indokoltsága azonban nem derül ki sem - az egyébként le nem folytatott - társadalmi és szakmai egyeztetésből, sem akár magából a törvény szövegéből, az állami forrásokat még csak részben sem kezelő alapok vonatkozásában pedig - értelemszerűen, ám a jogszabály elnevezésével ellentétben - nem is derülhet ki.

Az államfő a törvénnyel összefüggésben, de általában véve a jövőre nézve is elővigyázatosságra hív fel arra tekintettel, hogy a pénzpiaci szabályoknak az állam érdekében történő, közhatalmi eszközökkel történő befolyásolása, illetve torzítása általánosságban is megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat, mivel a magyar intézményi rendszer korábbi diszfunkcióinak továbbélése, illetve különösen újraéledése elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit.