Kuti József: Szenes Mártonné Durucz Anna a minőségelvű vezető

- Vannak vezetők, jó vezetők, akik úgy vezetnek, hogy a munkájuk, a szolgálatuk mindig egy kicsit róluk is szól. Szenes Mártonné Durucz Anna vezető, de először, másodszor, és harmadszor is a szolgálata a Kecskeméti Református Gimnáziumról, az általa vezetett közösségről szólt - mondta Kuti József.

Szenes Mártonné Durucz Anna a minőségelvű vezető. A minőségelvű egyik szinonimája a maximalista is, és őrá ez is igaz volt. Maximalista volt, sokaktól sokat várt, de úgy várt el másoktól sokat, hogy a legtöbbet mindig saját magától várta el.

Az Igazgatótanács elnöke a búcsúbeszédében hangsúlyozta, hogy Szenes Mártonné nagy munkabírású vezető: rendkívül sokat dolgozott. A jó vezető azonban úgy dolgozik sokat, hogy mellette másnak is van lehetősége jól, és sokat dolgoznia. Másoknak is van lehetőségük erősödni, fejlődni, és tanulni. Szenes Mártonné pedig olyan vezető volt, aki mellett a munkatársai és vezetőtársai is sokat tanulhattak.

- Anna nagy átlátó képességű vezető - mondta Kuti József. - Aki a magyar oktatásügyben akár csak egy fél évet is eltöltött, az tudja, hogy erre a karizmára, erre a tudásra nagy szüksége van a vezetőknek. A jó vezető tudja, hogy olyan sosincs, hogy csak egyetlen ügyet kell szem előtt tartania. A jó vezető, a nagy átlátó képességű vezető tisztában van azzal, hogy olyan sosincs, hogy egy nehéz döntést egyetlen szempont alapján kell meghoznia. Öt, tíz, vagy száz ügy egyszerre, öt, tíz, vagy száz szempont egyszerre, és közben jól kell döntenie, úgy kell dolgoznia, úgy kell teljesítenie. Ugyanakkor az átlátó képesség azt is jelenti, hogy valaki átlát a saját intézménye határán is. Napi 24 órában látja a református gimnáziumot, de látja közben az internátust, látja az általános iskolát, a kollégiumot, a gyülekezetet. Mert bár a sajátjával foglalkozik, és a sajátjáért küzd, mindig az egészet egyben, és az egészet látja. Mindezekért, és az itt fel nem sorolt erényekért Istennek adjunk hálát, és Szenes Mártonné Durucz Annának köszönetet.

Az elnöklelkész a beszédében azt is bejelentette, hogy a nyugállományba vonuló igazgatónőt a közelmúltban kitüntette a Magyarországi Református Egyház Zsinata, számára adva az Imre Sándor díjat, amelynek az átadása az országos tanévnyitón lesz. De ugyanígy kitüntette őt pedagógusnap alkalmával az Oktatási Kormányzat is, átadva számára az Apáczai Csere János díjat. A gimnázium tanévzáróján pedig a Kecskeméti Református Egyházközségtől, annak presbitériumától, és Igazgató Tanácsától a Kecskeméti Református Kollégiumi díjat vehette át.

- Köszönjük az együtt végzett szolgálatot, a 14 év igazgatói, és az azt megelőző igazgató helyettesi, és a soha meg nem szűnő pedagógiai munkáját - zárta gondolatait Kuti József. - Kívánunk Annának szép, és harmonikus éveket a családjában, valamint a munka szép és új arányainak megtalálását.

Kuti József, az ünnepi gondolatok záróakkordjaként bejelentette, hogy a Kecskeméti Református Egyházközség Tóth Imre presbitert, jelenlegi igazgatóhelyettest hívta meg a megüresedő vezetői tisztségre és számára az igazgatói megbízást megadta.

Szenes Mártonné Durucz Anna meghatódva fogadta a köszöntését.

- A köszöneten túl a hála az, amiről most szeretnék számot adni - mondta. - Hogy miért: sok mindenért. Először is szeretnék hálát adni Istennek, a Teremtőnek, a matematikával való találkozásomért. Amiben szerepe volt a szüleimnek, és szerepe volt az általános iskolámnak is, ahol nagyszerű pedagógusok neveltek. Így lettem matematikus. Azután hálás vagyok azért, mert egyszer csak kaptam egy elhívást 1983-ban egy iskolába, hogy menjek el informatikát - akkor még úgy nevezték a számítástechnikát - órát adni. Mert akkor ott még nem volt ilyen tanár. Akkor én oda elmentem, és akkor az történt velem, hogy valahogy ez a világ, a tanítás világa „beszippantott". Pedig korábban én, mivel a szüleim pedagógusok voltak, ugye megfogadtam, hogy 'na, tanár, az biztos nem leszek', ahogy matematikusnak sem készültem.

Azonban a tanítás bizony "beszippantott", mert elárulom, hogy én ezt a tizenéves korosztályt nagyon szeretem. Lehet, hogy sokan úgy érzik, hogy ez lehetetlenség, mindenesetre számomra ez egy nagyon izgalmas életkor, ami a középiskolás éveket jelenti, és az még ma is érdekes, és számomra nagy élmény, hogy velük dolgozhattam, dolgozhatok.

Hálás vagyok a Kecskeméti Református Gimnázium egykori akkori fenntartóinak, és igazgatóinak, Varga László nagytiszteletű Úrnak, és dr. Sárközy Istvánnak, akik elhívogattak engem szépen ebbe a gimnáziumba a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolából. Két évig hívogattak, mire végre beadtam a derekam. Nem azért, mintha nem akartam volna idejönni, de ott is nagyon jól éreztem magam.

Hálás vagyok, mert így idekerültem 1997-ben. Hálás vagyok igazgató elődeimnek, és a 1948 előttieknek, akik fantasztikus művet hoztak létre. Én a munkában mindig hozzájuk akartam méltó lenni. Úgy lettem igazgató, hogy megszavazott engem a csapat. Mit tehettem? Próbáltam megfelelni, és meghálálni a bizalmat. Óriási köszönet, az Úristennek hála, és köszönet az iskola tantestületének, valamint a fenntartónak, hogy engem ebben segítettek. Mert nem elég az iskola, hanem egy nagyobb csapat, egy nagyobb bázis kell a jó iskolához. Ezt pedig a fenntartó, a társintézmények, és a különböző szervezeti egységek adják.

Hálás vagyok azért, hogy az Úristen olyan embereket vezérelt ide, akikkel mindig meg tudtuk oldani közösen a problémákat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Tanévzáró istentisztelet és igazgatóváltás a Kecskeméti Református Gimnáziumban