Vízkereszti népi jóslatok – mit üzen az év első nagy ünnepe?
Január 6-a, Vízkereszt napja a karácsonyi ünnepkör zárása, ugyanakkor a néphagyomány szerint az új esztendő egyik legfontosabb jósló napja is volt. A paraszti kultúrában ezen a napon különösen figyelték az időjárást, a természet jeleit és bizonyos szokásokat, mert úgy tartották, hogy mindez előre jelzi az év termését, időjárását és a család sorsát.
A IV. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat").
Vízkereszt a néphagyomány szerint az új esztendő egyik legfontosabb jósló napja is:
Időjárásjóslás Vízkeresztkor
A legismertebb vízkereszti jóslatok az időjáráshoz kapcsolódnak. A népi megfigyelések szerint:
• Ha Vízkereszt napján fagy, akkor hosszú, hideg tél várható.
• Ha enyhe, esős az idő, az korai tavaszt ígért.
• Derült, napos idő esetén bőséges termésben reménykedtek az emberek.
• Úgy tartották: „Amilyen az idő Vízkeresztkor, olyan lesz a január többi része."
Egyes vidékeken azt is figyelték, fúj-e a szél: az erős szél zivataros, viharos évet jelezhetett.
Termés- és gazdasági jóslatok
A gazdálkodó emberek számára különösen fontos volt, mit mutat az ünnep napja:
• Havas Vízkereszt jó gabonatermést ígért.
• Ha a hó „megmaradt" a földeken, az védelmet jelentett a vetésnek.
• A tiszta, csillagos ég jó gyümölcstermést jelzett.
Egyes helyeken a háziállatok viselkedéséből is következtettek az év alakulására.
Szerelmi és családi jóslások
A fiatal lányok számára Vízkereszt a szerelmi jóslások ideje volt. Bár ezek inkább játékos hagyományok, komolyan vették őket:
• Gombócba rejtett férfineveket főztek, és amelyik először feljött a víz felszínére, az lett a jövendőbeli neve.
• A vízkereszti álomnak is jelentőséget tulajdonítottak: úgy hitték, az éjszaka megálmodott férfi lesz a jövendő férj.
Vízszentelés és védelem
A Vízkereszthez kötődő szentelt víznek különleges erőt tulajdonítottak. Ezzel hintették meg a házat, az istállót és a földeket, hogy:
• megvédje a családot a betegségektől,
• távol tartsa a rontást és a balszerencsét,
• áldást hozzon az egész évre.
A hagyomány üzenete
Bár ma már kevesen hisznek szó szerint ezekben a jóslatokban, a vízkereszti népi megfigyelések fontos részei kulturális örökségünknek. Ezek a hiedelmek nemcsak az időjárásról és a termésről szóltak, hanem az emberek reményeit, félelmeit és az új évbe vetett bizalmát is tükrözték.
Vízkereszt így nemcsak egy vallási ünnep, hanem a múlt üzenete is: figyeljünk a természetre, és reménnyel tekintsünk az előttünk álló évre.
