Reformátusok Szárszói Konferenciája: a bevándorlás, az elvándorlás és az átvándorlás kérdéseit feszegetik
Újra megnyitotta kapuit csütörtökön a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A helyszín a mára már fogalommá vált balatonszárszói Soli Deo Gloria Családi Hotel és Konferencia-központ, ahol 2018. augusztus 23-26. között várják a külső-belső migráció iránt érdeklődőket.
A Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány tavaly indította újra ezt a nagy múlttal rendelkező programot. Szárszó régről hozott öröksége a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. A szervezők szándéka, hogy megmaradjon az a pezsgő, vitázó szellem, melynek célja egyházunk és nemzetünk helyzetének előmozdítása. Az idei konferencián a bevándorlás, az elvándorlás és az átvándorlás kérdéseit feszegetik.
Ők jönnek, mi megyünk?
Jákob és rokonsága gazdasági okokból költözött Egyiptomba, míg Jézus családjának Heródes katonái elől kellett oda menekülnie csaknem két évezreddel később. Akár háborúkról, akár természeti vagy gazdasági katasztrófákról legyen szó, már egy-egy ilyen jelenség is tömegeket képes megmozgatni. A költözés nem csak a vándorokra van hatással, hanem azokra a területekre is, amelyeket elhagynak, és azokra a vidékekre is, amelyeken áthaladnak, vagy ahová megérkeznek. A ma kezdődött konferencián Balatonszárszón háromféleképpen vizsgálják a migrációt.
Elsőként az „arab tavasz" hatására indult bevándorlással foglalkoznak, amely migráns-válságként került be a köztudatba és meghatározta az elmúlt évek politikai témáit is. A keresztyénség túlélt már számos népvándorlást, mi több, a történelem során gyakran vált nagyobb tömegek mozgásának nyertesévé. Pogány vándornépek találtak letelepedésük helyén Krisztusra, máskor pedig a bennszülöttekhez vitték el keresztyén migránsok az evangéliumot. Vajon olyan korban élünk, ahol mindez a visszájára fordult, és minden mozgás a keresztyén világ ellen dolgozik? Keresztyénként kötelező mindenkit befogadnunk?
.jpg)
Nem csak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében megfigyelhető az a tendencia, hogy az emberek faluból városba, keletről nyugatra költöznek. Ezekre a népmozgásokra mutat rá a konferencia második szekciója. A nagy mozgások végső soron átalakítják egész Európa demográfiai térképét: hazánkban és régiónkban ez olyan negatív folyamatokkal kapcsolódik össze, mint az elöregedés és az alacsony születésszámok. Vajon lesz-e három nemzedék múlva munkaerő Magyarországon és stabil magyar társadalom az országhatárokon belül? Mi lehet a kiút? Mi segítheti a szülőföldön boldogulást?
A harmadik szekció a református egyház belső migrációs folyamatait tanulmányozza. Egyre gyakoribb, hogy a falusi közösségeink elnéptelenednek: az Őrségben egy lelkészhez akár tíz gyülekezet is tartozhat. Eközben a városi reformátusság is folyamatosan változik, az újonnan beköltözők egyre több - korábban nem létező - gyülekezeti formát igényelnek. Az átalakulás sokszor konfliktusokkal terhelt. Ugyancsak komoly probléma, hogy az eredeti lakóhelyükön még aktív gyülekezeti tagok nem találják meg a közösségeket új helyükön, sőt, sokszor nem is keresik azokat.
A konferencia napjai közös áhítattal kezdődnek, a rendezvény utolsó napján, vasárnap délelőtt pedig a hagyományoknak megfeleően a résztvevők egy közös, záró istentiszteleten lehetnek lelki közösségben.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
Kövér: Szellemi honvédelemre kellene berendezkednünk
Balatonszárszó, 2018. augusztus 23., csütörtök (MTI) - Abszurditás követelni, hogy csak azért, mert egyik vagy másik országban rosszabbul élnek, mint mi Európában, automatikusan fogadjunk be minden magasabb életszínvonalra vágyó bevándorlót - mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön Balatonszárszón, a Református Közéleti és Kulturális Alapítványának rendezvényén.
Kövér László a reformátusok szárszói konferenciáján újságíróknak hangsúlyozta: Magyarország minden valóban rászorulót, üldözöttet befogad és befogadott az elmúlt években is, de az automatikus befogadást a magyar kormány és a magyar emberek is elutasítják, ez a magatartás nem ellentétes a keresztényi etikával.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: minden államhatalomnak a saját állampolgáraiért, nemzetpolgáraiért van elsődlegesen felelőssége, másokon úgy kell segíteni, hogy ezzel ne veszélyeztesse saját társadalmát.
(mti)
