Munkaügyi pert indít a Magyar Állam ellen Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke?
Különös jogi helyzet állt elő, amikor Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, hogy a távozó kormánytagok törvényileg garantált végkielégítését nem fogja kifizetni. Ebbe a többség beletörődött, noha - mint cikkünkből kiderül - jogszerűtlen a miniszterelnök álláspontja. Van azonban, aki perre készül. (Fotó: Magyar Péter és Havasi Bertalan szóváltásba keveredtek a Karmelita tetőteraszán a szombati sajtóbejáráson - Magyar Péter facebook)
A hatályos jogszabályok alapján a távozó kormánytagok végkielégítése (hivatalos nevén a megszűnéshez kapcsolódó juttatás) törvényileg garantált alanyi jog, így annak önkényes megtagadása vagy kifizetésének visszatartása jogellenes.
A jogi végzettségű Magyar Péter azon bejelentése, miszerint kormánya az adminisztratív ellenjegyzések megtagadásával blokkolná a juttatások kiutalását, komoly jogi aggályokat vet fel. A hatályos törvények alapján a tisztség megszűnésével a végkielégítés automatikusan jár a politikai felsővezetőknek: a miniszterelnöki vagy miniszteri aláírás csupán kötelező technikai és nem mérlegelési jogkörű lépés.
Mit mond a jog?
Alanyi jogú juttatás. A kormányzati igazgatásról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy a minisztereknek és államtitkároknak a jogviszonyuk megszűnése után - a hivatalban töltött idő függvényében - hány havi juttatás jár. Ezt a jogot nem lehet egyoldalú kormányzati döntéssel felülírni.
Törvénysértés és munkaügyi perek
Ha az új kormány adminisztratív úton visszatartja a kifizetéseket, a távozó miniszterek és államtitkárok bírósághoz fordulhatnak. A jog szerint a pert a volt kormánytagok szinte biztosan megnyernék, az államnak pedig a végkielégítésen felül a késedelmi kamatokat és a perköltséget is ki kellene fizetnie.
A jogalkotás menete
Ha egy kormány el akarja törölni a végkielégítéseket, azt csak az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítással teheti meg. Ez a módosítás viszont a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma miatt főszabály szerint csak a jövőbeli kormánytagokra vonatkozhatna, a már megszűnt megbízatásokra nem.
A mostani jogi patthelyzetet végül egy politikai megállapodás oldotta fel. Miután nyilvánvalóvá váltak a jogi korlátok, Gulyás Gergely bejelentette, hogy a leköszönő Orbán-kormány miniszterei a teljes összeget (összesen mintegy 350 millió forintot) egy kárpátaljai gyermekotthonnak ajánlják fel jótékonysági célra. Ezt a kompromisszumot Magyar Péter is elfogadta, így a pénz kifizetésre kerül, de nem a politikusok magánszámláira érkezik.
Ugyanakkor Havasi Bertalan helyettes államtitkár (Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke) nyilatkozatában megerősítette, hogy a politikai megállapodások ellenére igényt tart a végkielégítésére, és ha az új kormány visszatartja azt, kész bírósághoz fordulni.
A politikus kijelentette, hogy „bérből és fizetésből élőként" az elmúlt 16 év munkájáért ez a pénz törvényesen jár neki, és az egyéni rendelkezési jogához szigorúan ragaszkodik.
Havasi Bertalan jogi helyzete a törvények tükrében
Törvényi alap: Havasi Bertalan nem miniszter volt, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára. Rá a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) kifejezetten pontos szabályai vonatkoznak. A jogviszony megszűnésekor a felmentési időre járó illetmény és a végkielégítés összege objektív és kötelező jogi elem, nem mérlegelhető juttatás.
Gulyás Gergely korábbi miniszter ugyan a teljes kormányzati kar (így az államtitkárok és helyettes államtitkárok) nevében javasolta a kárpátaljai jótékonysági felajánlást, Havasi azonban vitatta ennek a kollektív döntésnek a jogi megalapozottságát. Jogi értelemben a munkavállaló (vagy tisztviselő) járandóságáról csak maga az érintett mondhat le, egy korábbi miniszter nem rendelkezhet a beosztottjai pénzéről.
A per kimenetele
Amennyiben Magyar Péter kormánya adminisztratív úton (például az ellenjegyzés megtagadásával) blokkolja Havasi kifizetését, a volt sajtófőnök munkaügyi pert indíthat a Magyar Állam ellen. A hatályos jogszabályok egyértelműsége miatt ezt a pert Havasi Bertalan szinte biztosan megnyerné, így az államnak utólag kamatokkal és perköltséggel növelten kellene kifizetnie a búcsúpénzét.
