Milyen ingatlanokban élünk mi magyarok? Lássuk az eredményeket!
Az MNB, illetve a KSH együttműködése által 3 évente megszületik a "Miből élünk" elnevezésű kiadvány, mely feltárja a hazai háztartások vagyoni, valamint jövedelmi helyzetét. Az alábbiakban a lakásfelmérések eredményeit alapul véve részletezünk néhány érdekességet.
A Bankmonitor lakáshitel választás terén számos információval tudja ellátni az érdeklődőket. Annál is inkább, mivel weboldalukon a bankpiac kínálatának 95%-a megtalálható, valamint objektív összehasonlításra is lehetőség nyílik. Ha mégis nehézséget okoz a megfelelő termék kiválasztása, akkor érdemes segítséget kérni a szakértőktől.
A hazai háztartások jelentős része rendelkezik valamilyen ingatlannal
A magyar háztartások 87-88 százaléka tulajdonol valamilyen ingatlant, melynek nagy része kifejezetten lakhatási célú, így például nyaraló, ház vagy lakás. A 2014 és 2020 közötti időszakban a felmért ingatlanok száma töretlenül csökkent. Mindez a kutatásban megfigyelt háztartásokra is igaz.
A magyarok által lakott ingatlanok
Míg 2014-ben 78 m2, 2017-ben már 80 m2, 2020-ban pedig 84 m2 volt az átlagos alapterülete a lakott ingatlanoknak. Ebből arra következtethetünk, hogy egyre nagyobb otthonban érezzük magunkat komfortosan. A vizsgálat időtartama során ugyanaz a tendencia figyelhető meg a méret szerinti megoszlásban, vagyis csökkent a kisebb alapterületű lakások aránya, míg a nagyobbakké növekedett.
A fővárosban a legkisebb az átlagos lakásméret, míg a községekben a legnagyobb. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy 2014-ben és 2020-ban minden kategóriában nőttek az értékek. Főként a fővárosban, a megyei jogú városokban, illetve az egyéb városokban érhető utol a változás.
Ha a 2014 és 2020 közötti időszakot nézzük, 84-86 százalék a tulajdonosok által lakott lakások aránya, míg a bérlők által lakott lakásoké 10 százalék.
Beszéljünk az otthonok átlagértékéről!
A vagyonfelmérés kitér a saját tulajdonú ingatlanok értékére is. Ennek alapján 2014-ben 11,5 milliós átlagérték volt a jellemző, míg a 2020 végére több, mint duplájára nőtt ez a szám. Mindez összhangban van a KSH által megállapított lakáspiaci árindex szerinti emelkedéssel.
Viszont nagy különbségek figyelhetők meg a területi adatokban. A legmagasabb átlagárak a fővárosra jellemzők, míg a legalacsonyabbak Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben figyelhetők meg. Általánosan kijelenthető, hogy a település nagyságának, illetve a lakásméret növekedésével a lakások piaci ára egyenes arányban nő.
Mióta élünk ugyanabban az ingatlanban?
A felmérés arra is rámutat, hogy a tulajdonos jellemzően 24 éve él az ingatlanban, míg a bérlők esetében ez mindössze 7 év. Ha a saját tulajdonú lakásban eltöltött évek számát, illetve az átlagéletkort vesszük alapul, akkor kijelenthető, hogy nem jellemző az új otthonba való költözés a 30-40 éves kort követően.
