Milliókat érő örökségek veszhetnek el egyetlen hiányzó jelszó miatt
Akár egy milliárdos értékű vállalkozás is összeomolhat, és több tízmillió forintnyi örökség válhat végleg hozzáférhetetlenné, ha az elhunyt nem gondoskodott időben digitális vagyona sorsáról. Egyre több értékünk létezik ugyanis kizárólag digitális formában, a kriptovalutáktól és a külföldi befektetésektől a webáruházakon át az értékes szoftverekig. Ezek öröklése azonban komoly nehézségekbe ütközhet: előfordulhat, hogy az örökösök nem is tudnak a vagyon létezéséről, nem tudják bizonyítani, hogy az az elhunyt rokonuké volt vagy hiába öröklik meg, soha nem férnek hozzá. Ráadásul a digitális adatállományok a személyes adatok miatt is érzékenyek lehetnek: valószínűleg sokan nem szeretnék, hogy halálukat követően a közeli hozzátartozójuk hozzáférhessen a digitálisan tárolt személyes adataikhoz. (Fotó: AI illusztráció)
A digitális vagyon öröklésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy a jog - kevés kivételtől eltekintve - a digitális adatokból álló jelenségek zömét még nem ismeri el vagyontárgyként. Ugyanakkor az adatokhoz fűződő jogosultság és a tényleges hozzáférés sem feltétlenül esik egybe - hangzott el a 37. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium szakmai beszélgetésén. Attól, hogy valaki ismeri például egy kriptotárca titkos kulcsát, még nem biztos, hogy a benne található vagyon jogszerűen az övé. Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz: hiába örököl valaki digitális vagyont, ha a hozzáféréshez szükséges információk hiányában soha nem jut hozzá.
Előfordulhat, hogy valaki akár sok tízmillió forint értékű kriptovalutát hagy az örököseire. A család ugyan tud a vagyon létezéséről, még azt is ismeri, melyik digitális tárcában található, ám a hozzáféréshez szükséges titkos kulcsot sehol sem találják. Bár általában véve a vagyon az örökösöket illeti meg, ez esetben nem tudnak hozzáférni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tényleges öröklés nagyban függ attól, földrajzilag hol és hogyan tárolják, illetve tartják nyilván az adott digitális dolgot, és hogy az összekapcsolható-e az örökhagyó személyével. Ha például egy közvetítő, mondjuk egy kriptotőzsde kapcsolódik a folyamatba, akkor a nyilvántartásai alapján igazolható, hogy a digitális vagyon az örökhagyóhoz tartozik. Erre a hagyatékátadó végzés figyelemmel lehet, így az örökösök érvényesíthetik igényüket. Ha viszont a vagyont egy saját kezelésű digitális tárcában tartották, és annak titkos kulcsa elveszett, azzal együtt a hozzáférés lehetősége is elvész.
A végrendeletbe ne írjuk bele a titkos kulcsot
Éppen ezért fontos, hogy még életünkben gondoskodjunk digitális értékeink és eszközeink azonosíthatóságáról és a hozzáférés biztosításáról, ami átgondolt tervezést igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelszavakat és a kriptotárcák titkos kulcsait egyszerűen bele kellene írni a végrendeletbe.
Dávid Péter ügyvéd, mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász arra figyelmeztetett, hogy egy kriptotárcához tartozó helyreállító kulcs birtokában akár illetéktelenek is kiüríthetik a teljes tárcát, ezért ezeket az információkat nem szabad a végrendeletben feltüntetni. A kriptovagyon létezését és nagyságát azonban a végrendeletben vagy közjegyző előtt tett nyilatkozatban érdemes rögzíteni, a hozzáféréshez szükséges titkos kulcsokat azonban ettől elkülönítve, például közjegyzői vagy ügyvédi letétbe helyezve lehet megőrizni, hogy azok csak a jogosult örököshöz kerülhessenek.
A másik lehetséges megoldás egy olyan jelszókezelő rendszer használata, amelyben a tulajdonos egyetlen mesterjelszó segítségével férhet hozzá a különböző fiókjaihoz, és előre gondoskodhat arról is, hogy halála esetén ki kaphasson hozzáférést ezekhez.
Akár napok alatt összeomolhat egy digitális vállalkozás
A digitális vagyon öröklésének problémái ugyanakkor messze túlmutatnak a kriptovalutákon. Egy váratlan haláleset akár egy jól működő, jelentős bevételt termelő vállalkozás fennmaradását is veszélyeztetheti. Dávid Péter egy olyan szoftverfejlesztő példáját hozta fel, aki saját fejlesztésű online szolgáltatást működtet, ám váratlanul meghal. A hozzátartozói megöröklik a vállalkozás tulajdonrészét, de nem férnek hozzá a szoftver forráskódjához, a belépési adatokhoz és a fizetési rendszerekhez. A vállalkozás működéséhez szükséges külső szolgáltatások előfizetési díjai így elmaradhatnak, és a szolgáltatók akár lekapcsolhatják a rendszereket. Ezzel az egész vállalkozás működése megbénulhat, miközben az ügyfeleknek okozott károk miatt további fizetési kötelezettségek is keletkezhetnek.
A probléma különösen a kisebb technológiai vállalkozásoknál jelenthet veszélyt, ahol a működéshez szükséges tudás, forráskódok és hozzáférések gyakran egyetlen fejlesztő vagy tulajdonos kezében összpontosulnak. Menyhárd Attila egyetemi tanár, a vagyonjogi szabályozás hazai és nemzetközi szakértője szerint egy akár egymilliárd forint értékű startup is könnyen elveszítheti az értékét, ha ezek az információk hozzáférhetetlenné válnak.
Dávid Péter szerint az ilyen helyzetek megelőzésének egyik módja, ha a szoftverfejlesztő szerződésben vállalja, hogy a program legfrissebb forráskódját rendszeresen, például hetente vagy havonta közjegyzői ténytanúsítással hitelesen dokumentáltatja. Így, ha a fejlesztő váratlanul meghal vagy más okból elérhetetlenné válik, a vállalkozás nem marad a működéséhez nélkülözhetetlen forráskód nélkül. Más szakemberek folytathatják a fejlesztést, feltéve, hogy a hozzáférésük és a szükséges jogosultságok is biztosítottak.
A halálunk után is megőrizhetjük a digitális titkainkat
Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetének vezetője, a digitális javak vagyonjogi adaptációjának szakértője szerint a digitális hagyaték tervezésekor abból kell kiindulni, hogy valójában mindenről lehet - és az egyértelmű szabályok hiánya miatt szükséges is - rendelkezni, de először tisztázni kell, pontosan milyen digitális jelenségekről van szó, és azokra vonatkozóan milyen jogokat tudunk azonosítani.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális javak rendkívül sokfélék: a kriptovaluták és értékpapírok mellett szellemi alkotások, üzleti titkok, kutatási eredmények, személyes adatok és más adatjelenségek is előfordulnak. Ezek jogi természete és öröklésük feltételei eltérnek egymástól, így minden esetben külön kell megvizsgálni, milyen értékről, milyen jogosultságról van szó.
A szakember szerint nemcsak azt érdemes végiggondolnunk, hogy mit szeretnénk az örököseinkre hagyni, hanem azt is, hogy mihez nem szeretnénk hozzáférést engedni a halálunk után. "Biztosan akarjuk például, hogy a közeli hozzátartozóink közül bárki, akinek ez először eszébe jut, megismerhesse a digitálisan tárolt személyes adatainkat?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a magyar jogszabályok meghatározott feltételek mellett lehetővé teszik az elhunyt személyes adataival kapcsolatos bizonyos jogok gyakorlását a halálát követő öt évben. Erről azonban még életünkben másként is rendelkezhetünk. Ugyanakkor sok egyéb digitális eszköz jogi státusza nem egészen rendezett, ezért is szükséges azokra nagyobb figyelmet fordítani és személyesen, például szerződések és végrendeletek révén biztosítani ezek további sorsát.