Maddalena és a herceg

Vissza a címlapra

A Deutsche Grammophon újonnan megjelent felvétele az Esterházy „Fényes" Miklós számára írt baryton-triókból készült a fertődi kastély Haydn-termében. Maddalena del Gobbo partnerei a Bécsi Filharmonikusok muzsikusai.

Első meghallgatásra is lenyűgözően bájos, és még a korhű lemezek között is igazi ritkaságnak számít - mit lehetne többet elöljáróban elmondani Maddalena del Gobbo baryton albumáról? Azon túl persze, hogy nekünk, magyaroknak különösen közeli érzéseket ébreszthetnek ezek a felvételek, melyek a néhai Magyarországon születtek - és a több száz évvel ezelőtti múltunk egy kulturális szeletét képezik; a lemezfelvételek pedig az eredeti helyszínen: a kismartoni Esterházy kastély Haydn-termében készültek.

A lemez főszereplője: Maddalena del Gobbo - az olasz származású művésznő - pedig egy külön egyéniség, akit érdemes szélesebb körben is megismerni. Már egészen fiatalon elkezdte a zenetanulást és a zenélést zongorán, amit aztán csellóra és énekszakra váltott. Különleges tehetsége folytán tizenhárom éves korában Bécsbe mehetett tanulni a konzervatóriumba - ahol aztán a cselló mellett gyorsan felfedezte a viola da gambát is. A művésznő - elmondása szerint - egy belvárosi zeneboltban látta meg és próbálhatta ki ezt a hangszert, mely rögtön rabul ejtette különlegesen szépséges, intimitást sugalló hangjával.

A viola da gambától pedig már nem volt messze az ezen hangszercsaládba tartozó baryton: ez a tipikusan barokk instrumentum. A baryton hat bélhúrján vonóval szólaltatja meg a játékos a dallamot, a mellettük lévő kilenc vagy több rezonáns fémhúr pedig - melyeket amúgy még pengetni is lehet - különös hangzást kelt. Maddalena del Gobbo a hangszer fizikai szépsége és hangjának különleges finomsága miatt a hangszerek hercegének nevezi a barytont - innen a lemez poénos címe is, melynek persze más vetülete is van.

A baryton leghíresebb játékosa ugyanis a zenetörténetben nem volt más, mint maga Joseph Haydn megbízója: Esterházy Miklós József herceg. „Fényes" vagy másképpen „Pompakedvelő" Miklós kiválóan játszott a barytonon, és szívesen zenélt együtt muzsikusaival. Ezekre az alkalmakra maga Joseph Haydn több mint 150 művet komponált: kamaradarabokat és versenyeket egyaránt.

Ezeknek ma ugyan csak egy része ismert, de még így is lenyűgöznek elegánsan finom rokokó hangzásukkal. A három barytonra írott Haydn kamaramű mellett az egykori Esterházy zenekar három neves további zenésze: Andreas Lidl, Franz Xaver Hammer és Aloisio Luigi Tomasini egy-egy - a herceg számára komponált - műve is felcsendül a lemezen.

A sokoldalú: kutatóként és pedagógusként is aktív Maddalena del Gobbo nagyszerű technikával, magával ragadón érzékeny teljesítményt nyújt játszópartnereivel: Robert Bauerstatter - mélyhegedű, David Pennetzdorfer - gordonka, és az utolsó darabban Ewald Donhoffer - csembaló; és gyönyörű, emlékezetes pillanatokat szereznek a hallgatónak.

Komlós József JR