KSH: Júniusban nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon
Némi meglepetést okozott az MTI-nek nyilatkozó elemzők számára a munkanélküliek számának emelkedése és a foglalkoztatottak számának júniusi csökkenése, ami eltér a szezonális trendtől. A háttérben a bizonytalan gazdasági kilátásokat és a demográfiai helyzetet, a népesség fogyását látják a szakértők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 646 ezer volt. A munkanélküliek száma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. A foglalkoztatottak száma egy hónap alatt 8200-zal, egy év alatt 66 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma május óta 5200-zal, a ráta 0,1 százalékponttal nőtt.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza, az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a munkanélküliségi ráta enyhén felfelé mozdult júniusban. Erős kettősség rajzolódik ki: miközben a férfiak esetében az év eleje óta tartósan csökken a munkanélküliségi ráta, a nőknél júniusban 0,3 százalékponttal ugrott meg az arányszám, annak ellenére, hogy a nők foglalkoztatottsága emelkedett.
A megoldást az aktivitás jelentős növekedése adja. A gazdaságilag aktív nők száma 2025 októbere óta nem látott csúcsra ugrott, vagyis nagyon sokan tértek vissza a munkaerőpiacra álláskeresőként, de nem sikerült gyorsan elhelyezkedniük. Ezzel szemben a férfiaknál visszaesett a foglalkoztatotti létszám és nőtt az inaktívak száma, vagyis jelentős volt a munkaerőpiacról kilépő - vélhetően a nyugdíjba lépő - állomány.
A népesség fogyása következtében a friss adatok alapján 2026 júniusára már 170 ezerrel kevesebb a munkaképes korú népesség, mint 2022 közepén, amikor a magyar munkaerőpiac a mindenkori csúcsán volt - mutatott rá.
Előre tekintve demográfiai fordulat nem körvonalazódik, így a vállalatok egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékolhat, ami mesterségesen feszesebben tartja a munkaerőpiacot. Az év vége felé közeledve pedig egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is. A hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várt átalakítása is új helyzetet hozhat - hangsúlyozta.
A friss adatok fényében az ING Bank fenntartja az idei évi munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátára számít - tette hozzá.
Molnár Dániel az adatokat elemezve kiemelte, hogy a foglalkoztatottak számának visszaesését csaknem negyedrészben a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának csökkenése okozta, ami a születésszám alakulásával magyarázható. A GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint ellensúlyozta viszont a visszaesést, hogy 18 ezerrel, 124 ezer közelébe emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó munkavállalók száma, ami megegyezik a valaha mért legmagasabb számmal.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt 44 ezerrel csökkent. Ebben a gazdasági helyzet és a kilátások alakulása is szerepet játszik, amely óvatosságra inti a vállalatokat. Mint hozzátette a 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta uniós összevetésben továbbra is kedvező, azonban a visszafogott vállalati munkaerő-kereslet azt is jelenti, hogy a munkanélküliek csak jóval lassabban tudnak elhelyezkedni.
Az elkövetkező időszakban a vállalati munkaerő-kereslet élénkülhet, ám először a szabad kapacitásokat kezdik majd kihasználni, és csak tartós keresleti fordulat esetén kerülhet ismét előtérbe a létszámbővítés. Éves átlagban még a foglalkoztatás mérséklődését várja Molnár Dániel, és azt, hogy a munkanélküliségi ráta is 4 százalék felett alakul. Hosszabb távra előretekintve, a demográfiai folyamatok korlátozzák legnagyobb mértékben a munkaerőpiaci folyamatokat, mivel évről évre egyre nő a különbség a nyugdíjkorhatár miatt munkaerőpiacról kilépők és az oda belépők között.
A júniusi munkaerőpiaci adatok nem okoztak nagy meglepetést a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászának. Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatottak számának éves csökkenése nem most kezdődött, ez a tendencia már 1-2 éve velünk van, és továbbra is három tényező játszik benne szerepet: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az alacsony gazdasági növekedés, valamint a harmadik országból érkező munkavállalók növekvő száma.
A foglalkoztatás havi alapú csökkenését azonban meglepőnek találta az elemző, hiszen júniusban a foglalkoztatás jellemzően bővülni szokott.
Véleménye szerint azt, hogy a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, és a munkanélküliségi rátában még sincs érdemi növekedés, demográfiai folyamatok magyarázzák. A következő időszakban ezek a folyamatok nem lesznek kedvezőbbek, így ez biztosan nem növeli majd a foglalkoztatást. Az új gyárak beindulása segíthetné a foglalkoztatás bővülését - itt azonban szükséges lenne, hogy a cégek a munkaerőtartalékból és ne külföldről kívánják feltölteni a létszámot - magyarázta.
Sümegi Ákos, az MBH Bank makrogazdasági elemzője szerint továbbra sem rajzolódik ki egyértelmű trend a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma hosszú ideje hullámzóan változik, a munkanélküliek számának hónapok óta tartó csökkenése is megállt júniusban. Az év feléhez közeledve a gazdaságilag aktívak száma sem növekedett tovább, ami aggasztó, mert a nyári hónapokra azért általában az a jellemző.
A közel-keleti konfliktus felélénkülése negatív hatással lehet a hazai munkaerőpiacra is. Az energiaárak emelkedése nagyobb terhet ró a vállalatokra, így a költségcsökkentés érdekében a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás mellett dönthetnek. A kilátásokat némileg rontja a negatív demográfiai trend és a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának június elején bejelentett szigorítása is. Az MBH elemzője nem tartja valószínűnek, hogy érdemi javulás következzen be idén a munkaerőpiacon, így 2026-ra továbbra is 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát vár.
(MTI)
