Helsinki Bizottság: A bilincselésnek és a letartóztatásnak is megvannak a jogi korlátai
Néhány nappal Hankó Balázs kecskeméti letartóztatását követően fogalmazta meg a büntetőjogi felelősségre vonás jogállami követelményeivel kapcsolatos álláspontját a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet október 6-án közzétett állásfoglalásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűncselekmény gyanúja önmagában nem teszi jogszerűvé a letartóztatást, és a bilincselésnek is szigorú jogi feltételei vannak.
A büntetőeljárások jogállami kereteire hívják fel a figyelmet
A Magyar Helsinki Bizottság az október 6-án közzétett állásfoglalásában arra emlékeztetett, hogy az 1989-es alapítása óta következetesen a hazai alkotmányos hagyományokat és a nemzetközi emberi jogi normákat kéri számon a mindenkori kormányokon és állami hatóságokon. A szervezet szerint ezeket az alapelveket politikai helyzettől függetlenül alkalmazni kell.
A bizottság szerint 2026-ban több, nagy médiafigyelmet kiváltó büntetőeljárás is indult a politikai és gazdasági elit ismert szereplőivel szemben. A szervezet hangsúlyozta, hogy nem kíván állást foglalni az egyes ügyekben, és nincs elegendő információja ahhoz sem, hogy megítélje, a hatóságok konkrét esetekben megfelelően mérlegelték-e a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések feltételeit.
Ugyanakkor fontosnak tartják rögzíteni, milyen jogállami követelményeknek kell megfelelniük ezeknek az intézkedéseknek.
A letartóztatáshoz nem elég a bűncselekmény gyanúja
A Helsinki Bizottság szerint önmagában az, hogy valakivel szemben megalapozottan felmerül egy bűncselekmény gyanúja, még nem teszi automatikusan jogszerűvé a letartóztatását.
A szervezet szerint a magyar alkotmány, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata és a büntetőeljárási törvény alapján további feltételeket is vizsgálni kell. Ezek közé tartozhat például a szökés veszélye, annak kockázata, hogy az érintett akadályozná vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a bűnismétlés veszélye.
A Helsinki Bizottság szerint ezek nem új szempontok. Példaként Hagyó Miklós korábbi ügyét hozták fel, amelyben a strasbourgi bíróság jogsértőnek találta a letartóztatás elrendelését, többek között azért, mert a hazai bíróságok nem vették kellőképpen figyelembe a vonatkozó körülményeket.
A közpénzügyi visszaélések feltárását is fontosnak tartják
A jogvédő szervezet közölte: nem rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alapján meg tudná ítélni, hogy a jelenlegi ügyekben a magyar hatóságok hogyan mérlegeltek.
Azt ugyanakkor fontosnak tartják, hogy az elmúlt évek súlyos közpénzügyi visszaéléseinek feltárása a vonatkozó alapjogi követelmények betartásával történjen.
A bizottság szerint ennek azért is jelentősége van, mert egy jogellenesnek bizonyuló kényszerintézkedés utólag az egész felelősségre vonás megítélésére árnyékot vethet.
A bilincselésnek is megvannak a törvényi korlátai
Az állásfoglalás külön kitér a bilincselésre is. A Helsinki Bizottság szerint a bilincs alkalmazása még előállítás esetén sem automatikus, annak egyik jogszerű célja például a támadás vagy a szökés megakadályozása lehet.
Ha ilyen veszély nem áll fenn, a szervezet szerint a bilincselés nemcsak szükségtelen, hanem jogsértő is lehet. Különösen aggályosnak tartják a bilincs vagy a vezetőszár indokolatlan használatát akkor, amikor az érintettet a nyilvánosság, például a kamerák előtt vezetik a bíróságra.
A Helsinki Bizottság szerint ez az ártatlanság vélelmével is összefügg. Mint írták, már a Geréb Ágnes ügyében is felmerült a probléma, azóta pedig európai uniós szabály is rögzíti, hogy biztonsági kockázat hiányában a gyanúsítottat nem lehet indokolatlanul megbilincselve a bíróság elé állítani.
A szervezet ezt úgy fogalmazta meg: „a megfelelő indok nélkül használt bilincs és a felesleges vezetőszár súlyosan sérti az emberi méltóságot”.
A fogvatartottak kapcsolattartását is védeni kell
A Helsinki Bizottság az állásfoglalásban a fogvatartottak és hozzátartozóik kapcsolattartására is kitér.
Álláspontjuk szerint a fogvatartottaknak joguk van kapcsolatot tartani szeretteikkel, és a családtagok jogait különösen körültekintően kell kezelni, hiszen ők nem követtek el semmit. A kapcsolattartás korlátozása ezért csak olyan mértékben indokolható, amennyiben azt a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás legitim érdekei szükségessé teszik.
A jogszerű eljárás a felelősségre vonás legitimitását is erősíti
A Magyar Helsinki Bizottság összegzése szerint a jogállami követelmények betartása nem akadálya a büntetőeljárásoknak és a felelősségre vonásnak. Éppen ellenkezőleg: szerintük ezek biztosítják, hogy egy társadalmilag fontos vagy súlyos ügyben hozott döntések legitimitása később se kérdőjeleződjön meg jogsértések miatt.
A szervezet úgy látja, hogy a kiszámítható, pártatlan és a hazai, valamint nemzetközi alapelveket tiszteletben tartó büntető igazságszolgáltatás szolgálja leginkább a társadalom érdekét.
A Magyar Helsinki Bizottság az állásfoglalás végén azt írta: „a felelősségre vonás legitimitását” éppen az erősítheti, ha annak során minden esetben tiszteletben tartják a tisztességes eljárás követelményeit.
