Fidesz-frakció: a Tisza Párt megszegte a kis- és középvállalkozások támogatására tett ígéretét

Közleményükben azt írták, Magyar Péter számos alkalommal beszélt arról, hogy mennyire fontos a magyar kis- és középvállalkozások támogatása, és arról is beszélt, hogy minden olyan programot, ami jó a magyar embereknek és a gazdaságnak, a Tisza-kormány meg fogja tartani.

Ehhez képest az új kormány egyik első intézkedése a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelek megszüntetése, amely döntés sok tízezer magyar vállalkozást érint majd negatívan - tudatták, hozzátéve ez a hitelforma nagy segítséget jelent a magyar kisvállalkozók számára a fejlesztések megvalósításában vagy éppen a munkahelyek megtartásában.

A frakció szerint aggályos, hogy a hitelprogram megszüntetését nem előzte meg érdemi párbeszéd a szektor érintettjeivel, továbbá a most megszüntetésre kerülő program helyett nincs másik, az új kormány által kidolgozott támogatási lehetőség.

"A Tisza-kormány hétről hétre olyan, a családokat és most már a kisvállalkozásokat segítő intézkedést szüntet meg, amelynek eltörléséről soha nem beszélt a választási kampány során" - hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy vajon a kamatstop, a benzinárstop és a 3 százalékos kamattámogatott kisvállalkozói hitelek után mi lesz a következő olyan, a korábbi kormány által bevezetett támogatási program, amit a Tisza-kormány hirtelen, előzetes egyeztetés nélkül szüntet meg.

"Az eddigi tapasztalatok alapján, a lakosság erről úgyis csak a Facebookról szerez majd tudomást" - jegyezték meg.

Módosulnak a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékei

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit, a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik, amelynek jelenlegi értéke 5,89 százalék.

Kapitány István tárcavezető a Facebook-oldalán közzétett videójában hangsúlyozta, hogy a konstrukció beruházási hitelei és azok kondíciói nem változnak.

A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmek esetében a szerződéskötésre már az új kondíciók szerint kerül sor - ismertették.

Kiemelték, a Széchenyi Kártya Programban a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése az elmúlt években jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, a magyar adófizetőknek.

A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük.

Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot. Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták - tették hozzá.

Hangsúlyozták, a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk.

Hozzátették, a módosítás közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára.

A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.

A módosítás várhatóan jelentősen mérsékli a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit, miközben biztosítja, hogy a Széchenyi Kártya Program a jövőben is célzottan, fenntartható módon és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban támogassa a magyar vállalkozásokat.

A részletes tájékoztatás a Széchenyi Kártya Program hivatalos weboldalán, a www.kavosz.hu oldalon érhető el.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban hangsúlyozta, hogy a konstrukció beruházási hitelei és azok kondíciói nem változnak.

A likviditási hitelek kamatának módosítását azzal indokolta, hogy a program egyes elemei idővel eltávolodtak az eredeti céljuktól, ezt a "rendszerhibát, torzulást" pedig "felelős kormányként korrigálniuk kell".

Ezzel arra utalt, hogy a forrásokat a vállalkozók egy része nem a vállalkozása fejlesztésére fordította, hanem az államtól kapott alacsony kamatozású hitelből magasabb kamatozású állampapírokat vásároltak, " így kerestek pénzt".

Kiemelte, hogy a likviditási hitelek kamata továbbra is kedvezőbb marad a piaci vállalati hitelekhez képest, amelyek kamata most jellemzően 8-9 százalék között, míg a 3 havi BUBOR kamata 5-6 százalék között van. A program mögött pedig továbbra is ott áll az állami garanciarendszer, amely segíti a vállalkozásokat a hitelhez jutásban - tette hozzá.

A módosítás célja éppen az, hogy a közpénzek valóban a vállalkozások fejlődését szolgálják. A kormány olyan gazdaságpolitikát épít, amely a teljesítményt támogatja, a tisztességes versenyt erősíti és hosszú távon is fenntartható - mondta a miniszter.

---

MKIK: a Széchenyi Kártya hitelek kamatfeltételeinek módosítása a piaci környezethez való alkalmazkodást szolgálja

A Széchenyi Kártya hitelek kamatfeltételeinek módosítása a piaci környezethez való alkalmazkodást szolgálja, miközben a vállalkozásoknak is versenyképes forrásokat biztosít úgy, hogy közben a költségvetés jelenlegi mozgásterére is tekintettel van - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pénteken az MTI-vel.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint a Széchenyi Kártya Program továbbra is meghatározó eszköze a hazai kkv-k finanszírozásának.

A kamara hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedést támogató beruházási típusú termékek esetén megmarad a jelenlegi 3 százalékos kamat. A kamara hosszú távon kívánatosnak tartja, hogy elsősorban ne a támogatott hitelkonstrukciók alacsony kamatszintje, hanem az általános gazdasági és pénzügyi környezet tegye lehetővé a versenyképes vállalkozói finanszírozást.

A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a kkv-k forráshoz jutása a legtöbb gazdaságban kihívást jelent, ezért a kamara álláspontja szerint Magyarországon az elkövetkező időszakban vélhetően továbbra is szükség lesz olyan célzott finanszírozási programokra, amelyek segítik a vállalkozások működését és fejlődését. Emellett fontos a finanszírozási infrastruktúra folyamatos modernizálása, digitalizálása és a gazdasági környezet változásaihoz való igazítása - írták a közleményben.

(MTI)