Benyújtották a 2027-es költségvetést
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek péntek - a dokumentum az Országgyűlés honlapján olvasható. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat pénteken késő este jelent meg a parlament.hu oldalon.
A kormány az előterjesztés preambulumában igazságos közteherviselést, az elmúlt években méltatlanul elhanyagolt társadalmi csoportok támogatását, újrainduló gazdasági növekedést és a közpénzügyek egyensúlyának helyreállítását ígéri.
A dokumentum szerint az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege a jövő évre 47 587 milliárd forint, míg az idei büdzsé 49 025 milliárd forintot tartalmaz.
A bevételi főösszeg 2027-ben várhatóan 42 484 milliárd forint lesz, a szám az idei költségvetésben 41 915 milliárd forint.
A költségvetési javaslat a hiányt 5102 milliárd forintban állapítja meg. Az idei hiány az októberben módosított 2026-os költségvetés szerint 7110 milliárd forint.
A kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos fogyasztói árindex-változással számol.
A javaslat szerint a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra csökken jövőre, ez az idei, módosított büdzsében 7,5 százalékos.
Az államadósság-mutató 2027 végén a javaslat szerint 77,2 százalék lesz, az idei év végi 77,5 százalék után.
MTI
Költségvetés 2027 - A kormány 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol
A kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos fogyasztói árindex-változással számol a péntek éjszaka az Országgyűlés elé beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásának mellékletei szerint.
Mindkét szám növekedést mutat az idei évhez képest, 2026-ra a kabinet 1,7 százalékos GDP-növekedést és 1,7 százalékos inflációt vár.
A beterjesztett javaslat általános indoklása szerint jövőre a gazdasági növekedés szélesebb bázisúvá válik, a gyorsuló GDP-bővüléshez az export és a beruházások növekedése érdemben hozzájárulhat.
Az infláció enyhe emelkedéséhez hozzájárulhat a hazai aszály és a dráguló műtrágya miatti élelmiszerár-növekedés.
Míg a bruttó keresetek idén átlagosan 9,2 százalékkal emelkednek a kormányzati adatok szerint, jövőre a kabinet 5,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számol. A nettó átlagkeresetek kedvezményekkel 7,5 százalékkal emelkednek jövőre, az idei 10 százalékos növekedés után.
A javaslat szerint a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra csökken jövőre, ez az idei, módosított büdzsében 7,5 százalékos. Az indoklás szerint az egyszeri tényezők kiesése és a külső hatások együtt a GDP 1,4 százalékával javítják az egyenleget.
A kormány intézkedései ezen felül összesen a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek.
Az államadósság-mutató 2027 végén a javaslat szerint 77,2 százalék lesz, az idei év végi 77,5 százalék után.
A költségvetés adatait 364,3 forintos euróárfolyammal számolták, míg a dollár árfolyama a kormány várakozásai szerint jövőre 314,2 forint lesz.
A kabinet 2027 végére 5,08 százalékra csökkenő jegybanki alapkamatot vár.
MTI
Költségvetés 2027 - Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány
Jövőre 2026-hoz képest csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány a 2027-es költségvetési javaslat alapján, amelyet pénteken éjszaka terjesztett az Országgyűlés elé.
Az előterjesztés szerint az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege a jövő évre 47 587 milliárd forint, míg az idei büdzsé 49 025 milliárd forintot tartalmaz.
A bevételi főösszeg 2027-ben várhatóan 42 484 milliárd forint lesz, a szám az idei költségvetésben 41 915 milliárd forint.
A költségvetési javaslat a hiányt 5102 milliárd forintban állapítja meg. Az idei hiány az októberben módosított 2026-os költségvetés szerint 7110 milliárd forint.
MTI
Költségvetés 2027 - Az igazságosság és a fejlődés alapelvére épít a büdzsé a dokumentum szerint
Igazságos közteherviselést, az elmúlt években méltatlanul elhanyagolt társadalmi csoportok támogatását, újrainduló gazdasági növekedést és a közpénzügyek egyensúlyának helyreállítását ígéri a kormány a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyben az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezi a büdzsét.
Az Országgyűlés honlapjára pénteken késő este felkerült, 348 oldalas törvényjavaslat preambulumában elsőként azt rögzítik, hogy 2026-ban egy "romokban heverő országot" örökölt meg az új kormány, valamint, hogy gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is "mélypontra került" Magyarország. A 2027-es évet pedig az ország újjáépítése első teljes évének nevezik.
A dokumentum szerint a 2027-es költségvetési törvényjavaslat arra a kérdésre keresi a választ, "hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit és jobb életet biztosítani azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra".
Rögzítik: a költségvetés két alapelvre, az igazságosságra és a fejlődésre épül". A fejlődés növeli azt, ami elosztható, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből" - fejtik ki.
A preambulumban az előző kormány felelősségét több ponton is érintik, hangsúlyozva, hogy a gazdaság évek óta stagnált, a korábbi kabinet politikai döntései miatt Magyarország nem jutott hozzá a neki járó uniós forrásokhoz, a költségvetés GDP arányos kamatkiadása az Európai Unióban a legmagasabb volt, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer fejlesztése helyett pedig a közpénz jelentős része túlárazott, felesleges és pazarló kiadásokra jutott.
A javaslatban a költségvetés igazságosságának öt elemét nevezik meg, elsőként azt, hogy jövőre többet kapnak a munkából élők, és akiket az elmúlt években "méltatlanul elhanyagoltak". Kiemelik a minimálbéren dolgozók nettó bérének emelkedését, a nyugdíjminimum több mint négyszeresére növekedését és a családi pótlék összegének megduplázását.
Az igazságosság második elemeként a nyugdíjasok és a családok legfontosabb támogatásainak megőrzését sorolják fel, harmadikként a közszolgáltatások
megerősítését, negyedikként pedig az igazságos közteherviselést, ezen belül a vagyonadó bevezetését említik. Az igazságosság ötödik elemének azt nevezik, hogy az állam önmagán kezdi a felelős gazdálkodást, és a pazarlás felszámolását, így a hiánycsökkentés terhét az elsősorban az állam viseli.
A törvényjavaslat szerint a fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés helyreállítása áll. A jövőre 2,4 százalékos növekedéssel számolnak, míg a bruttó átlagkereset a tervezet szerint 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig - a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására - 6,3 százalékkal emelkedik.
A fejlődés fontos forrásának nevezi a javaslat az európai uniós támogatások teljes körű lehívását és a fejlődés jelentős feltételeként határozza meg a kiszámítható, átlátható és versenysemleges vállalkozási környezetet, kiemelve, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) ismét széles körben elérhetővé válik.
A törvényjavaslatban közpénzügyek rendbetételét, a hiány tartós csökkentését és az államadósság-ráta három éve tartó emelkedésének megállítását és ismét csökkenő pályára állítását ígérik.
A fejlődés hosszabb távú zálogaként írnak az euró bevezetéséről, kiemelve: a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
"A 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése. Olyan Magyarország felé vezet, ahol a munka többet ér, a nyugdíjasok és a családok biztonságban élnek, a közpénz a közjót szolgálja és a fejlődés eredményei mindenkihez eljutnak." - összegeznek.
MTI
Költségvetés 2027 - A kormány 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol
A kormány jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos fogyasztói árindex-változással számol a péntek éjszaka az Országgyűlés elé beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásának mellékletei szerint.
Mindkét szám növekedést mutat az idei évhez képest, 2026-ra a kabinet 1,7 százalékos GDP-növekedést és 1,7 százalékos inflációt vár.
A beterjesztett javaslat általános indoklása szerint jövőre a gazdasági növekedés szélesebb bázisúvá válik, a gyorsuló GDP-bővüléshez az export és a beruházások növekedése érdemben hozzájárulhat.
Az infláció enyhe emelkedéséhez hozzájárulhat a hazai aszály és a dráguló műtrágya miatti élelmiszerár-növekedés.
Míg a bruttó keresetek idén átlagosan 9,2 százalékkal emelkednek a kormányzati adatok szerint, jövőre a kabinet 5,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számol. A nettó átlagkeresetek kedvezményekkel 7,5 százalékkal emelkednek jövőre, az idei 10 százalékos növekedés után.
A javaslat szerint a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra csökken jövőre, ez az idei, módosított büdzsében 7,5 százalékos. Az indoklás szerint az egyszeri tényezők kiesése és a külső hatások együtt a GDP 1,4 százalékával javítják az egyenleget.
A kormány intézkedései ezen felül összesen a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek.
Az államadósság-mutató 2027 végén a javaslat szerint 77,2 százalék lesz, az idei év végi 77,5 százalék után.
A költségvetés adatait 364,3 forintos euróárfolyammal számolták, míg a dollár árfolyama a kormány várakozásai szerint jövőre 314,2 forint lesz.
A kabinet 2027 végére 5,08 százalékra csökkenő jegybanki alapkamatot vár.
MTI
Költségvetés 2027 - A vagyonosoktól nagyobb hozzájárulást vár a kormány
Csaknem 930 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány a közteherviselés igazságosabbá tételéből, miközben több mint 260 milliárd forintot fordít jövőre lakossági adócsökkentésre az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklása szerint.
Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb vagyonok tulajdonosaitól és a nagyvállalatoktól vár nagyobb hozzájárulást a kormány az állami kiadásokhoz, miközben az alacsony és közepes keresetűeknél több marad a fizetésükből.
A dokumentum szerint személyi jövedelemadó a minimálbért csupán 9 százalékkal terheli jövőre az adójóváírás révén, és csak a minimálbér kétszeresénél éri el a 15 százalékot. Az intézkedés mintegy 2-2,5 millió embert érint, akiknek az adója összesen 250 milliárd forinttal csökken.
A vagyonadóból jövőre 200 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. Az adót mintegy 15 ezer emberre vetik ki, a társadalom kevesebb, mint 1 százalékára, akik 1 milliárd forintot meghaladó vagyon felett annak 1 százalékát, 100 milliárd forintnál is nagyobb vagyon esetén pedig annak 1,5 százalékát fizetik be a költségvetésbe.
Emelkedik a nagyvállalatok társasági adója és az innovációs járuléka, ugyancsak növekszik a kiskereskedelmi adó alsó kulcsa, és a kabinet visszahozza a reklámadót.
Személyi jövedelemadó-mentesség jövőre csak havi 1 millió forintos jövedelemig jár, eközben megduplázódik a családi pótlék.
Emelkednek az egészségre ártalmas termékek adói, valamint a szennyezést és környezetkárosítást terhelő adók, így ezekből is többletbevétellel számol a kabinet - olvasható az előterjesztés indoklásában.
MTI
Költségvetés 2027 - Erősebb közszolgálatásokat ígér a kormány
Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik - olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
A dokumentum igazságosabb költségvetést ígér azoknak, akiket az elmúlt években "méltatlanul elhanyagoltak".
Négyszeresére emelkedik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra, és kétszeresére a családi pótlék.
Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője, amely 2027-ben mintegy 2,2 nyugdíjast segít összesen 90 milliárd forinttal.
A szociális célú kiadások 757 milliárd forinttal emelkednek jövőre az ideihez képest, több mint 4230 milliárd forintra.
Az egészségügyre szánt források 510 milliárd forinttal növekednek, amelyből a legnagyobb tételt a szakdolgozói és egyéb béremelések tesznek ki, de nő a nagyértékű gyógyszerek finanszírozási kerete és megújul a mentőautó-állomány is.
A közszolgáltatásban dolgozók béremelésére több mint 670 milliárd forintot fordít jövőre a kormány, amely érinti az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ágazatban a rendvédelemben, az igazságszolgáltatásban vagy a közművelődésben dolgozókat.
MTI
Költségvetés 2027 - Több mint ezermilliárdos megtakarítást vár a kormány a túlárazások felszámolásából
A GDP 1 százalékának megfelelő, több mint 1000 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány jövőre a felelős és ésszerű gazdálkodásból, valamint a túlárazások és a pazarlás felszámolásából az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklása szerint.
Eszerint az állam több mint 246 milliárd forintot spórol az M5-ös és az M6-os autópálya előnytelen koncessziójának megszüntetésével, és csaknem 170 milliárdot nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások kivezetésével.
A kormány 135 milliárd forintos megtakarítással számol a migrációs bírság eltörlése által, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja által pedig csaknem 120 milliárdosra.
A kabinet több mint 92 milliárd forintot spórol jövőre a kommunikációs kiadásain valamint rendezvényeken, ingatlan- és presztízsberuházásokon pedig majdnem 88 milliárdot.
A köszszolgálati médiára a jövő évi költségvetési javaslat az ideinél 61 milliárd forinttal tartalmaz kevesebbet. Az indoklás szerint álcivil szervezetek támogatásán is 50 milliárdot spórolnak, valamint takarékosabb központi beszerzésekkel 56 milliárd forintot takarítanak meg.
Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a kormány törekszik az európai uniós támogatások teljes körű lehívására. 2027-ben a kohéziós programok kiadásai 1042 milliárd forintról 1865 milliárd forintra emelkednek, amelyhez a költségvetés biztosítja a szükséges önrészt.
MTI
Költségvetés 2027 - Az egyházak az ideivel közel azonos támogatásra számíthatnak
Az egyházak az ideivel nagyjából azonos támogatásra számíthatnak jövőre, személyijövedelemadó-kiegészítésre, fakultatív hitoktatásra és egyházi gyűjtemények támogatására kicsivel többet szán, az egyházi épített örökség védelmére azonban jövőre nem tervez költeni a kormány - derül ki a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatból, amelyet pénteken késő este nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Az egyházi személyi jövedelemadó rendelkezés egy százalékának kiegészítésére jövőre az idei 31,7 milliárd forintnál többet, 34,5 milliárd forintot szán a kormány, és az ideinél csaknem egymilliárddal több lesz az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék összege.
A felekezeti támogatások működésre, programokra és fejlesztésekre sorban a működési kiadásokra 2,4 milliárd forintot, míg felújításokra és beruházásokra 9,1 milliárdot tervez a kormány.
Ezzel szemben az idei költségvetésben egyházi közösségi célú programok támogatására összesen kicsivel több mint 1 milliárd jutott, az egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása 279 millió forint működési és 15,1 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepelt.
A jövő évi költségvetésben ugyanakkor nem szerepel az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása sor, amire 2026-ban 23 milliárd forintot költött a kormány.
A Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok támogatására az ideinek kevesebb mint a felét, 1,2 milliárdot tervezi fordítani a kormány.
A fakultatív hittanoktatás támogatására 8,1 milliárd forint jut, ez kicsivel magasabb mint az idei, 7,3 milliárd forint.
Az egyházi gyűjtemények és művelődési intézmények támogatása 4,3 milliárdról 4,5 milliárd forintra nő a tervezet szerint.
A magyarországi egyházi személyek jövedelempótlékára és a zsidó örökség ápolása céltámogatásra az ideivel azonos összeget, 14,8 milliárd forintot tervez költeni a kormány.
Ugyancsak a 2026-os büdzsében szereplő összeg, 840, 800 és 500 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatására, a kórházlelkészi szolgálat támogatására, illetve a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatására.
MTI
Költségvetés 2027 - 1613,3 milliárd forint jut az önkormányzati szektorra
A 2027-es költségvetésben 1613,32 milliárd forint kiadási és 335,67 milliárd forint bevételi összeg szerepel a helyi önkormányzatok támogatásai között - olvasható az Országgyűlés honlapjára pénteken késő este felkerült büdzsétervezetben.
A működési kiadás sorai között 1607,64 milliárd, míg a felhalmozási kiadások soraiban 5,47 milliárd forint szerepel, a kormány emellett önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címén 335 milliárd 676 millió forint működési bevétellel is számol.
A 2026-os módosított költségvetésben csaknem 1414,79 milliárd forint működési kiadás mellett 395,8 milliárd forint működési bevételt jelölt meg a kormány.
A jövő évi előirányzat a helyhatóságokat érintő legnagyobb kiadási tétele a települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak, illetve működésének általános támogatása lesz, előbbi célra 444,11 milliárd, utóbbira 414,72 milliárd forintot fordítanak.
A szociális és gyermekjóléti feladatokra 363,13, gyermekétkeztetésre 169,57 milliárd jut, míg a kulturális kiadások támogatására 22,68 milliárd fog hasznosulni.
A helyhatóságok általános feladatainak működési célú kiegészítő támogatásai között külön tételként szerepel 25,67 milliárd forinttal a polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás.
A helyi közösségi közlekedési feladatok és közösségi közlekedés támogatására 22 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, a megyei önkormányzatok feladatellátását 6,17 milliárd forinttal segíti a kormány.
A szociális feladatok működési célú kiegészítő támogatásai között tízmilliárd forintos keretösszeggel szerepel a szociális célú tüzelőanyag-vásárlásának támogatása.
A kultúra területét érintően 3,77, illetve 4,19 milliárd forintos kiegészítő támogatással számolhatnak a megyei hatókörű városi múzeumok és városi könyvtárak, a helyhatóságok kulturális feladatainak bérjellegű támogatására 34,17 milliárd forintot juttat a 2027-es büdzsé.
A büdzsé rendelkezik a települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételekről is: a helyhatóságot illeti meg a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság száz százaléka, a fővárosi és megyei kormányhivatalok által kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, valamint - egyes feltételek esetén - a közigazgatási bírság behajtásából és végrehajtásából származó bevétel negyven százaléka.
A helyhatóságok emellett a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének száz százalékára és termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó szintén száz százalékára is jogosultak.
A felhalmozási célú kiadások kiegészítő támogatásai között a vis maior keret 5,18 milliárd forintot tesz ki, 390 millió forintot fordít a költségvetés a kompok, révek fenntartásának és felújításának támogatására, illetve 100 millió forintos keret áll rendelkezésre az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítására.
MTI
Költségvetés 2027 - Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal nőnek
Az egészségügy ismét megkapja a méltó figyelmet és költségvetési forrásokat, az ágazat kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek - olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
A pontosan 509,7 milliárd forintos növekményben a legnagyobb tétel az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelése lesz, amire 191,7 milliárd forintot szánnak. Emellett nő a kórházi nagyértékű gyógyszerek finanszírozása (95,3 milliárddal); 51,3 milliárd forinttal emelkedik a kórházi finanszírozás alapdíja és 38 milliárd forinttal bővül a gyógyszertámogatás kerete.
Új mentőautók beszerzésére 16, mentőállomások felújítására pedig 5,4 milliárd forinttal több jut 2027-ben. A kórházi várólistákat 20 milliárdot meghaladó plusz összegből szeretnék csökkenteni; a CT- és MR-eszközpark fejlesztésére 19,8 milliárdot szánnak.
A kórházi betegélelmezés fejlesztésére 10 milliárd forint pluszt szánnak jövőre.
MTI
