Adócsökkentést, béremelést és több támogatást ígér Magyar Péter

A kormányfő azt mondta: a magyar emberek tudják, érzik és látják, hogy az előző kormány egy végletekig kivéreztetett költségvetést, tönkretett gazdaságot, leépített közszolgáltatásokat, magára hagyott infrastruktúrát, egészségügyet, szociális szférát és vállalkozókat hagyott maga mögött. A Tisza-kormány feladata az volt, hogy ilyen kevésbé stabil alapokra építve létrehozzon egy olyan költségvetést, amely valóban az igazságosságot és a fejlődést szolgálja - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy minél több embernek tudjon segíteni, és perspektívát nyújtson az itthon és még külföldön élőknek.

„Ezt a feladványt ez a költségvetés megoldotta" - fogalmazott.

Magyar Péter: Szinte minden magyar jobban járhat

A miniszterelnök azt mondta: a 2027-es költségvetéssel szinte minden magyar jobban jár, egyrészt az egészségügy és a szociális ellátórendszer fejlesztése okán, valamint az egyszámjegyű szja, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentése, a családi pótlék megduplázása, 600 ezer ember kétszámjegyű béremelése és a magyar New Deal miatt is.

Azonban arra figyelmeztetett: nincs, nem volt és nem is lesz olyan költségvetés, amely egy év alatt minden korábbi problémát, örökölt nyűgöt, eladósodást, rossz gazdaságpolitikát jóvá tud tenni és meg tud oldani.

Megjegyezte: mindig lesznek olyanok, akiknek „a félig tele pohár az félig üres", de egy kormányzati ciklus nem véletlenül négy évből áll. Miniszterelnökként az a felelőssége, hogy jövőre és 2030-ban is bele tudjon nézni a magyar emberek szemébe, és azt tudja mondani, hogy „ha nem is volt minden tökéletes, de közösen megcselekedtük, amit megkövetelt a haza".

Magyar Péter élesen bírálta az előző kormány gazdaságpolitikáját

Magyar Péter az előző kormányt azzal vádolta, hogy 2021-ben „a csillagokat is leígérte, lehazudta az égről", és fedezet nélküli osztogatásba kezdett. Szerinte a korábbi kabinet 1500 milliárd forintot osztott ki az emberek között, emiatt elszállt a költségvetési hiány és az államadósság.

Hozzátette: miután a 2022-es választáson a volt kormány kétharmados felhatalmazást kapott, még abban az évben 2000 milliárd forintot vett vissza az emberektől. Az utolsó Orbán-kormány első évében megszorítások, adóemelések, új adónemek, adókedvezmények eltörlése és a rezsicsökkentés szűkítése következett - mondta Magyar Péter, aki szerint ugyanez történt volna 2026-ban és 2027-ben, ha a Fidesz-KDNP nyerte volna a választást.

Családtámogatás: megduplázzák a családi pótlékot

A 40 és 50 év közötti kétgyermekes anyák szja-mentességéről szólva kiemelte: erre az intézkedésre „nulla fedezet volt" a 2026-os és a 2027-es költségvetésbe betervezve, holott jövőre több mint 200, 2030-ig pedig több mint 600 milliárd forintba került volna.

Úgy fogalmazott: a Tisza nem elvesz olyat, ami már volt, és aminek van fedezete, hanem nem vezet be egy olyan intézkedést, amelynek semmilyen fedezete és realitása nem volt.

Magyar Péter szerint, ha Orbán Viktor 2026-ban újra kormányra került volna, nemcsak ezt az intézkedést nem vezette volna be, hanem a meglévő támogatásokat is szűkítette volna, és újra ezermilliárdokat vett volna el az emberektől.

A miniszterelnök értékelése szerint az igazságosságot szolgálja az édesanyák szja-mentességéhez kapcsolódó egymillió forintos plafon bevezetése is. Ennek célja, hogy ne fordulhasson elő, hogy a sokmillió forintot keresők nem fizetnek adót.

Hangsúlyozta, hogy a kétgyermekes édesanyák esetében megmarad a családi adókedvezmény, és megduplázódik a családi pótlék is. Így szerinte egy bruttó 800 ezer forintot kereső, 40 év feletti, kétgyermekes anya nettó bérben ugyanúgy fog járni, mintha bevezették volna az Orbán-kormány fedezet nélküli szja-mentességről szóló ígéretét. Hozzátette ugyanakkor, hogy magasabb, például egymillió forintos fizetésnél már van valamilyen szintű csökkenés.

Magyar Péter fontosabbnak nevezte, hogy 2027-ben jelentősen többet költenek a családok támogatására. Azt mondta, 1 millió 700 ezer gyermek jár jobban, mint ha 2027-ben „az a rémálom megvalósult volna, hogy még Orbán Viktorék kormányoznak".

Jelentős béremeléseket ígérnek, de az államnak is spórolnia kell

A béremelésekkel kapcsolatban a kormányfő elmondta: hallja és látja a szakszervezetek elégedetlenségét, és neki is az lenne a vágya, hogy magasabb béremelések legyenek. A fenntartható költségvetéshez azonban az is hozzátartozik, hogy „az ország addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér".

Az államnak - a központi közigazgatásnak és az állami vállalatoknak - magán is spórolnia kell ahhoz, hogy egyes területeken évtizedek óta nem látott, kétszámjegyű béremelés és egyben adócsökkentés is legyen - magyarázta.

Magyar Péter azt mondta, a béremeléseket úgy kell nézni, hogy az idei infláció 1,6 százalékos, a jövő évi pedig várhatóan 3 százalék lesz. Ezt „nagyon, nagyon robusztus béremelésnek" nevezte.

Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy az előző években mekkora lemaradásba kerültek ezek a szektorok, és az előző kormány, elsősorban a Belügyminisztérium, hogyan hagyta magára az embereket.

A miniszterelnök szerint nem méltányos és igazságos elvárni egy költségvetéstől, illetve a kormánytól, hogy az előző 15-20 év hibáit egy év alatt maradéktalanul megoldja, miközben fenntartható gazdálkodást is kialakít.

Jelezte, hogy csökkenő hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy már jövőre is százmilliárdos, a kormányzati ciklus végére pedig ezermilliárdos nagyságrendben tudnak majd spórolni az államadósság finanszírozásán. Ezeket a pénzeket később béremelésekre lehet fordítani.

Egyszámjegyű szja-t és magasabb nyugdíjakat ígér a kormány

Magyar Péter a személyi jövedelemadó csökkentéséről azt mondta: Orbán Viktor 2013-ban ígérte meg az egyszámjegyű szja-t, de ezt 13-14 évvel később a Tisza-kormány valósítja meg a saját vállalásának megfelelően.

A miniszterelnök az előző két évtized kormányait, a „Gyurcsány-Bajnai-Orbán szentháromságot" okolta a nyugdíjak leszakadásáért. Szerinte a Tisza-kormány mostani vállalása több millió magyar nyugdíjashoz juttat több pénzt.

Hozzátette: az Orbán-kormányok időszaka alatt a nyugdíjak vásárlóértéke visszaesett, és ha maradt volna az előző kormány, akkor „még inkább elszegényítette volna a magyar nyugdíjasokat".

Átalakítják a sportfinanszírozást

A sport állami támogatása jövőre nem változik, de a tao-kedvezmények korrupt rendszere megszűnik, és egy átlátható, egyenlőségre alapuló támogatási modell lép a helyébe - közölte a kormányfő.

Azt ígérte, hogy az állami cégek szakítanak a politikai utasításra adott szponzorációs pénzek eddigi gyakorlatával.

Elismerte, hogy egyes sportkluboknál a NER-es cégek kilépése nehéz helyzetet eredményezhet. Ezt a kormány igyekszik kezelni, a rendszernek pedig alkalmazkodnia kell az új helyzethez.

Magyar Péter kedvezőbb lakhatási és felújítási programokat ígér

Magyar Péter kijelentette: nem igaz, hogy az új kormány eltörli az Otthon Start Programot, és nem lesz helyette semmi. Hangsúlyozta, hogy a kabinet több embernek segítséget nyújtó, kedvezőbb lakhatási és felújítási programokat dolgozott ki.

Ezek elemei között említette a Wekerle Plusz és a lakástakarékprogramot, amelyet - állítása szerint - szintén az előző kormány szüntetett meg.

Hangsúlyozta, hogy a kamatok már most csökkennek, de az lenne a cél, hogy három százalékra mérséklődjenek. Ezáltal a fiatalok lakhatásának támogatása is kevesebbe kerülne a költségvetésnek.

A nagyvállalatok adóterheit növelnék

A miniszterelnök az előző kormányt a nemzetközi tőkések, a multinacionális cégek és a bankok kormányának nevezte. Közölte: miközben az előző kabinet évekig közpénzen kampányolt azzal, hogy a bérből és fizetésből élőkért dolgozik, és segít a nyugdíjasoknak, a magyar nyugdíjak elértéktelenedtek, az országban pedig Európa legmagasabb inflációja alakult ki.

Magyar Péter szerint a nagyvállalatok adófizetési adataiból az derült ki, hogy Orbán Viktor kormánya a nemzetközi tőkések, a multinacionális cégek és a bankok érdekeit szolgálta. Állítása szerint ezek a vállalatok és pénzintézetek a legalacsonyabb adókulccsal adóztak.

Kijelentette, hogy ezen változtatni fognak. A kormány azt szeretné, ha a nagy cégek - amelyeknek fontos szerepük van a magyarországi foglalkoztatásban - a globális minimumadóhoz közeli adót fizetnének.

Az effektív adókulcsuk így sem érné el a 15 százalékot, hiába szerepel ez a jogszabályban, de a jelenlegi 6-7 százalék helyett 11 százalékot fizetnének - érvelt a miniszterelnök.

A szektoriális különadók rövid távú kivezetésére ugyanakkor nem lát lehetőséget. Erről akkor lehet majd tárgyalni, ha sikerül stabilizálni a költségvetés helyzetét, és ténylegesen beindul a gazdaság. Addig a kormány az embereket terhelő adókat és egyéb kötelezettségeket csökkenti - tette hozzá.

Magyar Péter szerint az energetikai cégek és a bankok magas tőzsdei árfolyamai is összefüggnek azzal, hogy az előző kormány idején nem fizettek jelentős különadókat, vagy a befizetett összegeket más formában visszakapták, például állami támogatású hiteleken és kamatmarzsokon keresztül.

Közölte, hogy a kormány bezárja a kiskapukat. Egy másik kérdésre válaszolva jelezte: fogyasztóvédelmi vagy más hatósági eszközökkel ellenőrizhetik, hogy a bankok és más cégek ne hárítsák át a különadókat a fogyasztókra.

Megszűnhetnek a megyei közgyűlések

Reményeik szerint még 2026-ban sikerül elfogadni a szükséges jogszabály-módosításokat, de előtte egyeztetnek az önkormányzati szektorral is.

A miniszterelnök jelezte, hogy a megyei önkormányzatoknak vannak olyan feladataik - például a település- és közúthálózat-fejlesztés, valamint egyes uniós pályázatok elbírálása -, amelyeket más szintre kell áthelyezni. Ezek a feladatok járási vagy helyi szintre, illetve a minisztériumokhoz kerülhetnek.

„A megyék megmaradnak, csak a politikai kifizetőhelyekre nincs szükség" - rögzítette.

Szigorúbban ellenőrzik az alapítványok és az állami cégek kiadásait

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekva) kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, hogy a költéseiket nagyon szigorúan át kell vizsgálni, és meg kell fogni a közpénzeket. Szerinte ezeknél az alapítványoknál elképesztő pazarlás folyt, a kiadások láttán „Csekonics báró megirigyelte volna a költéseket".

Az állami szektor minden szereplőjétől hatékonyságnövelést vár el a kormány - mondta a miniszterelnök az MTI kérdésére.

Közölte, hogy hivatalosan nincs létszámstop a minisztériumokban, de a betöltetlen álláshelyeket nem töltik fel. A tárcáknak arra is figyelniük kell, hogy a személyügyi kiadások ne növekedjenek.

Magyar Péter az állami szektorban szorgalmat és nagyon szigorú költségvetési politikát vár el. Hozzátette, hogy az állami vállalatok bértömege sem növekedhet.

A kormányfő szerint vannak olyan állami vállalatok, ahol az átlagbér „elképesztően magas". Úgy vélte, hogy a fenntartható költségvetés szempontjából ezen változtatni kell, hiszen több száz olyan ember dolgozik állami vállalatoknál, aki többet keres, mint a miniszterelnök.

Jelezte, hogy egyes állami cégeknél nem lesz béremelés, vagy csak minimális emelésre kerülhet sor. Máshol a vezetés átcsoportosításokkal, illetve a szervezetek leépítésével teremthet lehetőséget a jelentősebb béremelésekre.

A miniszterelnök összegzésként elmondta: nagyon szigorú gazdálkodást várnak el a minisztériumi és az állami vállalati vezetőktől.

Az euró bevezetése is cél, de később döntenek róla

Magyar Péter az euró bevezetésével kapcsolatban jelezte, hogy nagyon ambiciózus célról van szó, de fontosnak tartja a minél korábbi csatlakozást az euróövezethez. Szerinte ez az emberek és a vállalatok számára egyaránt előnyös lenne, valamint hozzájárulna az árstabilitáshoz és a kiszámíthatósághoz.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről nem most kell dönteni.

A kormányfő további kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a költségvetés 364 forintos euróárfolyammal számol, a bejelentett nettó béremelések pedig már az adócsökkentéseket is tartalmazzák.

(MTI)