A különadókat, az árrésstoppot és az üzemanyagár-szabályozást idővel megszünteti az új kormány

A cikkben emlékeztetnek, hogy az árrésstopról szóló szabályozás május végéig érvényes, az üzemanyagok védett ára pedig május 1-ig hatályos, vagyis ez utóbbiról még vélhetően a leköszönő kormánynak kell döntenie. A cikkben felvetett kérdésre, hogy a kormány vajon meghoszabbítja-e ezt az intézkedést, Török Zoltán úgy vélekedett, hogy szerinte inkább az új kormányra hagyja a döntést.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról a Raiffeisen vezető elemzője elmondta, a jegybank ugyanúgy szakmai alapon működik tovább, ahogyan az elmúlt egy évben. Így akkor lesz kamatcsökkentés, ha az a monetáris szempontok, elsősorban az inflációs mutatók alapján indokolt.

Török Zoltán kiemelte, komoly együttműködésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében a kormány és a jegybank között.

Az államháztartás első három havi 3420 milliárd forintos hiányát, amely az éves terv 81 százaléka, Török Zoltán "brutálisan soknak" nevezte. Hozzáfűzte, hogy ráadásul ez még a kormány tavalyról származó gazdaságpolitikai prognózisa szerinti éves tervet jelenti, miközben a gazdasági növekedés várhatóan "nagyon gyengécske" lesz az idén is. Az idei évre 4,1 százalékkal számol a költségvetési törvény, miközben a piaci és jegybanki előrejelzésekben már 2 százalék alatti számok szerepelnek -emlékeztetett.

Arra is rámutatott, hogy az iráni háború miatt nagy adag bizonytalanság van minden előrejelzésben. Az biztos, hogy a GDP ismét elmarad a tervezettől, így a GDP-arányos mutatók, deficit, államadósság mind rosszabbul alakulnak. Ezzel kell valamit kezdenie az új kormánynak, főleg úgy, hogy a leköszönő Orbán-kabinettől azt az ígéretet örökölte, hogy 5 százalékos lesz idén a GDP-arányos államháztartási hiány -fejtette ki Török Zoltán.

Mindezek miatt a Raiffeisen vezető elemzője szerint a költségvetés nagy kihívás lesz az új kormánynak.

Megjegyezte, hogy ráadásul a felálló új kormánynak van egy olyan ígérete, hogy 2030-ra teljesíti az ország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket, vagyis "el kell kezdeni keményen dolgozni".

Török Zoltán egyúttal hozzátette, az idei költségvetés még nem a Tisza felelőssége, ezt tudják a befektetők, a hitelminősítők, mindenki. Az ő kormányzati felelősségük majd a 2027-es költségvetéssel kezdődik.

Az viszont biztos, hogy a költségvetés kordában tartását segíthetik az EU-források, így ezeket az uniós pénzeket gyorsan fel kell szabadítani, ami az elemző szerint megoldható.

Az európai uniós forrásokról elmondta, vannak a kohéziós alapok, ahol blokkolva voltak a pénzek. Ott nem annyira sürgős, mert van hét év, bár ebből már eltelt valamennyi, úgyhogy nagyjából kétmilliárd euró véglegesen el is veszett. Bár maga a hétéves költségvetési ciklus is lejár 2027-ben, ott részben az n+2 szabály miatt van valami mozgás. Az újjáépítési pénzeknél viszont nagyon rövid a határidő, azokat gyorsan fel kell szabadítani, de az elemző szerint erre is van lehetőség. A harmadik pedig a SAFE program, ott "Brüsszelnél pattog a labda", a magyar igényt benyújtotta még a leköszönő kormány.

A Raiffeisen vezető elemzője azt valószínűsíti, hogy ezek az EU-források viszonylag gyorsan becsatornázhatók lesznek a költségvetésbe és bizonyára tudnak segíteni a költségvetési konszolidáción idén és a következő években is.

Arra a kérdésre, hogy mennyire vannak előkészítve olyan programok, amikre pénzt lehet igényelni, Török Zoltán elmondta, szerinte ebben lesz némi rugalmasság az EU részéről. Egyrészt a magyar kormány eddig is csinált olyan programokat, amiket felcímkézhettek volna RFF-programként, példaként említette a napenergia-programokat, amikre több százmilliárd forintot költöttek.

Lehet, hogy azokat vagy egy részüket visszamenőlegesen is el lehet könyvelni ilyen célra. De az is egy lehetséges megoldás, hogy a magyar kormány létrehoz egy fejlesztőcéget, "abba beszívja a pénzt" és a későbbiekben elkölti.

Török Zoltán arról is beszámolt, hogy a piacok folyamatosan árazzák be a jövőt. Az elmúlt hetekben a választási eredményt is beárazták, a Tisza kétharmados többségére nem számítottak, de a győzelmét beárazták.

A választást követő hétfői történésekről elmondta, hogy többéves csúcsra erősödött a forint, az állampapírpiaci hozamok lejjebb jöttek, a tőzsde történelmi csúcsokra emelkedett, mindez nagyon kedvezőtlen külső környezetben, illetve ennek dacára történt "Tehát a piacok nagyon-nagyon jelentős része árazza azt a pozitív forgatókönyvet, ami kibontakozott, illetve kibontakozhat a következő hónapokban, években" - fogalmazott a Raiffeisen vezető elemzője.

(MTI)