A belföldi fuvarlevél jogi kérdései

Mit jelent a fogalom: fuvarlevél?

A Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van annak, hogy mindig a megfelelő dokumentumokat alkalmazzuk.

A fuvarlevél tulajdonképpen a fuvarozáshoz köthető információkat, illetve a szállítandó áru főbb jellemzőit tartalmazza. A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban.

Ez nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem meghatározott esetben bizonyíthatja a fuvarozási szerződés létrejöttét is. A fuvarlevél szigorú számadású okmány, amit eseményszerűen kell vezetni. A fuvarlevelet a jármű vezetője állítja ki és az aláírásával hitelesíti. Ezen túlmenően a megrendelőnek, illetve a fuvaroztatónak a fuvarlevélen igazolnia kell az elvégzett teljesítményt, az áru átvételét is.

Ezzel szemben a szállítólevél a számlához hasonló dokumentum, de azt nem helyettesíti. A szállítólevelet a feladó állítja ki. A szállítólevél az adott termék A pontból B pontba szállítását, mozgatását, illetőleg a megrendelés teljesítését igazolja. Ha az eladó az áru átadásával együtt a számlát is átadja, nincs szükség a szállítólevél kiállítására.
Azonban szállítólevelet kell kiállítani, ha az áru mozgatása az adott cégen belül történik (például telephelyek, raktárak között), vagy ha az áruról a számla a címzettnek való kiszolgáltatást követően kerül kiállításra.

Érdemes lehet akkor is kiállítani szállítólevelet, ha arra amúgy nincs kötelezettség - mert az áruval együtt a számla is átadásra kerül a címzettnek. Ha ugyanis a címzett a szállítólevelet is aláírja, akkor még egy okirattal bizonyíthatja a fuvarozó, hogy a szerződést szerződésszerűen teljesítette, az árut a címzett részére határidőben és épségben kiszolgáltatta, amit a címzett át is vett. A fuvarlevél mellett a szállítólevél ez esetben árukísérő okmány.

A szállítólevél kiállítható elektronikus úton, vagy nyomtatvány-boltban is kapható szállítólevél-nyomtatvány. Ez utóbbi viszont szigorú számadású bizonylat, erre különösen ügyelni kell.

A menetlevél sem minősül fuvarlevélnek. A közúti forgalomban fuvarlevél helyett saját számlás menetlevelet kell vezetni, ha a 7.5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel saját számlás közúti áruszállítást végeznek.
Elsőként tisztázni kell a saját számlás közúti áruszállítás fogalmát. Saját számlás a közúti áruszállítás árunak vagy más dolognak tehergépjárművel gazdálkodó szervezet által végzett szállítása, ha a szállított áru a szállítást végző tulajdona, vagy az a szállítást végző által előállított, feldolgozott, javított dolog, és a szállítás célja az árunak vagy más dolognak a szállítást végzőhöz beszállítása, vagy a szállítást végzőtől való elszállítása, a szállítást végző saját céljaira, és a szállítást végző által üzemben tartott vagy bérelt tehergépjárművel végzik a szállítást.
Tehát például ha egy tejipari vállalat az általa előállított termékeket a saját maga által üzemben tartott vagy bérelt járművel szállítja a megrendelőnek, az saját számlás szállítás. Ez esetben pedig fuvarlevél helyett menetlevelet köteles kiállítani, ha a szállítójármű a 7.5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladja.

Miket kell rögzíteni a fuvarlevélben?

A fuvarlevélben számos információ feltüntethető, azonban nem feltétlenül szükséges mindent rögzíteni. De minél több adatot tartalmaz, annál előnyösebb egy esetleges jogvita esetén.

A Polgári törvénykönyv szerint a fuvarozó által kiállított fuvarlevél ugyanis az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a felek közötti fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény címzett általi átvételét, valamint - ha a fuvarozó a fuvarlevélbe nem tett erre vonatkozó fenntartást - azt is, hogy a küldemény és csomagolása a fuvarozó általi átvételkor külsőleg jó állapotban volt, valamint hogy a küldemények száma a fuvarlevélben közölttel megegyezik, ha a fuvarlevelet a feladó és a fuvarozó is aláírta, és a fuvarlevél tartalmazza az alábbiakat:

- a küldemény átvételének helye és időpontja,

- a feladó, a címzett és a fuvarozó neve és címe,

- a kiszolgáltatás helye,

- a küldemény részletes adatai (megnevezés, csomagolási mód, veszélyesség, mennyiség.

A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet azonban a Polgári törvényköny által meghatározottnál több adat rögzítését írja elő a fuvarlevélben. E szerint fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

- az árutovábbítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),

- az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,

- a jármű rendszáma és a gépjárművezető neve,

- az árura vonatkozó adatok,

- a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje,

- továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még az áru vagy a vontatott jármű átvételének helye és ideje, az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helye, és - a kiszolgáltatást (átadást) követően - az ideje is.

Mikor kötelező a fuvarlevél?

Összefoglalva tehát a díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. Az úgynevezett saját számlás szállítást végző, 7.5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű esetén pedig menetlevél kitöltése kötelező. Minden, a szállítást igazoló dokumentumot pontosan, tényszerűen és eseményszerűen kell vezetni, még akkor is, ha esetleg nincs ilyen jogszabályi kötelezettség. Ennek oka, hogy egy későbbi jogvita esetén ezzel lehet bizonyítani (vagy épp ellenbizonyítani). Ez pedig csak akkor lehetséges érdemben, ha minden okmány precízen és a valóságnak megfelelően ki van töltve.