Miniszter Szilveszter, Miniszter Valentin - Komlós József JR színházi kritikája

Évek óta bevált - és a közönség által is sikerrel fogadott gyakorlat -, hogy a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház egy attraktív, az ünnepélyesen vidám december, az évvége és az újév hangulatához illeszkedő vidám bemutatóval örvendezteti meg az erre fogékony nézőket.

A mostani lehetetlen helyzetben azonban az idei színházi évad egy hónap késéssel tudott csak elindulni: így aztán a szilveszteri díszelőadást a színházra kényszerült szünet miatt nem pár nappal később az újév első napjaiban, hanem február elején, Valentin naphoz közeledve tudta csak premieren bemutatni a Kecskeméti Nemzeti.

A várakozás nagy volt: amire természetszerűleg még ráerősített a téli színházi csúcsidőszakban furcsán ható leállás kiváltotta kultúraínség és ingerszegénység. De a legsötétebb, legunalmasabb, bezárkózós januári hónapra eső kényszerszüneten túl még csak tovább fokozta a kíváncsiságomat, hogy az idei év első nagyszínházi bemutatója egy filmről és színpadról egyaránt nagyon jól ismert történet volt.

Ray Cooney: A miniszter félrelép című bohózata Magyarországon az emblematikus 1997-es megfilmesítés révén vált széles körben ismertté. Ez volt a darab második nagyjátékfilmes adaptációja - az elsőt 1992-ben forgatta le a norvég Knut Bohwim „Ute av drift!" címmel -, és pont olyan kaszasiker lett Skandináviában, mint nálunk Kern András és Koltai Róbert rendezése. Érdekesség, hogy angol vagy amerikai verzió nem készült - bár Vajna annak idején gondolkodott erről.

Ray Cooney 1990-ben írta meg, eredetiben „Out of Order" azaz „Üzemszünet" vagy „Üzemen kívül" címmel farce-ét (férsz-nek ejtjük, - lehetséges, hogy innen ered a férc, fércmű kifejezés) vagyis bohózatát. Tényleg az: habkönnyű kis darab, az abszurd abszurdja, - a lehetetlenségek lehetetlenségeit egymás után szisztematikusan pakolja magas csúcsba a szerző. Valami olyasmi, amit nem hogy nagyon jól, de nagyon-nagyon jól kell színpadra vinni, mert egyébként bugyutaságánál fogvást rettenetesen fárasztó tudna lenni.

De ha megfordítom: Ray Cooney e komédiája határtalan lehetőségeket kínál fel a színészeknek és a rendezőknek, hogy bemutathassák legjobb formájukat. Mert itt aztán kedvéhez és fantáziájához mérten sziporkázhat, akinek erre tehetsége és képessége van.

Úgy vélem, hogy „A miniszter félrelép" Kecskeméten éppen ebben a szellemben valósult meg, és azért lett már a premieren is egy akkora sikert hozó előadás, melyet szó szerint hangosan végignevettek a nézők. S aztán ezt nem egyszerűen az előadás végét követő többszörös függönyös vastapssal díjazták, de előadás közben is számos alkalommal csattant fel a nyíltszíni taps.

Régi színházi mondás, hogy „a közönséget nem lehet leváltani". A közönség pedig láthatóan már a premieren kimondta a verdiktet: e siker egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. Egy olyan vérbő, dinamikus komédiát láttunk, mely még ezekben a szürke, hangulaton aluli napokban is megnevettet és jókedvet áraszt.

A méltatások sorát kezdem ott, hogy a komikusként is sikeres színész-rendező Besenczi Árpád tudottan nagyon érzi e műfajt, így aztán rendezése ennek mentén vérbő, erőteljes, és ötletgazdag. Azon túl, hogy ügyesen mozgatja a színészeket, még olyan váratlan rendezői poénokat is képes elsütni, amikre felkaptam a fejem. Biztosak lehetnek benne, ha megnézik: ugyanúgy fel fogják! És persze garantáltan nagyokat fognak nevetni.

A történetbe is belekerültek itt-ott jópofa és humoros aktualitások, színpadi gegek: de szigorúan jó ízléssel követve a szöveget. A színészek pedig parádésak. Adorjáni Bálint minisztere elegáns, klasszikus karakter, és pontosan annyira fölényes és érzéketlen, hogy az valószerű legyen. A másik főszereplő: a titkárát játszó Járai Máté pedig sodró erővel hozza mellette a helyzetkomikumokat, szinte lubickol a szerepében.

Itt három női mellékszereplő segít bonyolultabbá tenni a férfiak életét: a szeretőt alakító Horváth Alexandra, a feleséget alakító Hajdú Melinda, és az ápolónőt alakító Szabó Dorottya kiválóan teljesítenek komikaként, de ugyanúgy szexi csábítóként is felbillentik néha a színpadot. Noha ez a darab nem a női szereplőkre van kihegyezve, jelenlétük mégis markáns és nagyon mulattató helyzeteket hoz létre. Egyes epizódokban pedig Monos M. Franciska is megkacagtatja a nézőket.

Nagyszerű és vidám pillanatokat szereznek a férfi mellékszereplők is. A minduntalan felbukkanó főpincér: Hegedűs Zoltán sztoikusan bölcs és humorosan szemtelen vámszedője, míg Pál Attila szállodaigazgatóként komoly, de komikus elszenvedője a miniszter disznóságainak. A féltékeny és erőszakos férj szerepében Ferencz Bálint személyesíti meg a vastagabb humort; a hullát megformáló Aradi Imre kiváló tempójú alakítása pedig a főszereplők szintjére emeli fontosságában ezt a karaktert.

Mészáros Tibor díszlete hihető és tágas játékteret biztosít, Szőke Julianna jelmezei pedig nemcsak ráerősítenek a karakterekre, de egyes esetekben már önmagukban is képesek megnevettetni.

Komlós József JR