Mikulás Ferenc - „Az animáció kinőtte Disney-pizsamáját"

Az elismerést az ország számára kivételesen értékes művészi pályája, a magyar filmművészetet kultikus animációs filmek - például a világviszonylatban is páratlanul népszerű Magyar népmesék című sorozat -, valamint kísérleti és művészfilmek létrehozásával gazdagító produceri és stúdióvezetői munkája, továbbá a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál alapítójaként és vezetőjeként végzett tevékenysége végett kapta 2025. március 14-én Mikulás Ferenc.

Az animációsfilm-producer ötvennégy éve vezeti a Kecskemétfilmet, aki pályafutása alatt számos ikonikus magyar rajzfilm elkészítésében játszott kulcsszerepet: a Magyar népmesék-sorozat, a Vízipók-csodapók és a Toldi mind az ő nevéhez fűződik. Generációk nőttek fel ezeken a műveken, sőt ezek az alkotások ma is népszerűek, továbbra is hozzájárulnak a magyar kultúra és művészeti élet gazdagításához.

A díj átvételét követő napokban beszélgettünk Mikulás Ferenccel, az MMA Kecskeméti Regionális Munkacsoportjának tagjával:

- A producer úgy véli, hogy minden nap azt tette, amit tennie kellett. De vajon honnan jöttek a jobbnál jobb ötletek és milyen út vezetett a Kossuth-díjig?

- Viccesen azt szoktam mondani, hogy a nehézségek tettek kreatívvá, mert öt évtized alatt nagyon sok esetben akadt például finanszírozási problémánk.

Az alapítás után pár hónnappal úgy tűnt, hogy meg kell szüntetni a Kecskeméti Rajzfilmstúdiót, mert az épületnek, ahol akkor dolgoztunk, leszakadt a mennyezete. A nehézségek közé tartozik még, hogy amikor megalakult a műterem, nem volt igazán forgatókönyvírónk. Akkor találtam ki a Magyar népmesék-sorozatot. Később elkészült a Mondák a magyar történelemből-sorozat, a Mesék Mátyás királyról-sorozat, valamint több magyar író, költő művét is megfilmesítettük az évek során.

- A Magyar népmesék hamar népszerűvé vált. Számított erre?

- A kezdetekkor még nem gondoltam, hogy ennyire közkedvelt lesz a sorozat. Az egyik legnagyobb videómegosztó csatorna statisztikái szerint mára már 202 millió ember tekintette meg, és felettébb népszerűek az angol és kínai nyelvre szinkronizált változatok is. A sorozatot jelenleg százhetvenhat országban nézik magyarul.

- Hogyan lépett ki a stúdió a nemzetközi piacra?

- Amikor megalakult a műterem, kitaláltam két dolgot, hogy nemzetközileg is mérhető legyen a teljesítményünk. Egyrészt elindítottuk azt a nemzetközi ösztöndíjrendszert, melynek köszönhetően eddig huszonhat országból több mint harmincan jöttek el hozzánk. A másik pedig, hogy elindítottuk a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, melyen számos külföldi filmet vetítettünk, ezáltal látták a magyar kollégák, hogy mi történik a világban, és minket is megismertek azok a külföldiek, akik ide érkeztek.

A nemzetközi kapcsolatok nélkül nem tudnánk létezni. Gyakorlatilag a rendszerváltás óta külföldi megrendelésre is dolgozunk folyamatosan - legutóbb egy francia Oscar-díjas rendezővel készítettünk egy egész estés kisfilmet, amely a holokausztról szól.

Irónikusan szoktam megjegyezni, hogy az animáció kinőtte a „Disney-pizsamáját", ugyanis ma már nagyon sok felnőtteknek szóló animációs tartalom is készül.

- Milyen jövőbeli tervei vannak?

- Folytatjuk a munkát, például a Magyar népmesék, a Magyar szentek vallomása és a Négyszögletű Kerek Erdőcímű sorozatokat.

Emellett a kecskeméti Neumann János Egyetemen a közeljövőben indítunk egy olyan képzést is, ahol középpontba kerül az animáció, s amely segíti a tudományos munkát.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a díjat én ügyvezető igazgatóként, stúdióvezetőként kaptam ugyan, de úgy gondolom, hogy a mindenkori kollégák, akik itt dolgoztak és dolgoznak, ők is maximálisan részesei az elismerésnek - nélkülük ugyanis nem tudtam volna megvalósítani az elképzeléseimet.

Szöveg és fotó: Varga Katica

Forrás: mma.hu