Micimackóval ünnepelte 130. születésnapját a kecskeméti színház

Vissza a címlapra
Micimackóval ünnepelte 130. születésnapját a kecskeméti színház

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház épületének 130., míg Alan Alexander Milne világhírű meséjének, a Micimackónak a 100. születésnapját ünnepelte Kecskemét 2026. október 14-én. A jeles napot a Micimackó premierje koronázta meg a nagyszínpadon, összekapcsolva a múltat és a jövőt. (Fotók: Benkő Emese)

Kecskemét ékszerdoboza, az eklektikus stílusban épült színház 130. születésnapjához érkezett 2026. október 14-én. Ugyanezen a napon lett 100 éves Alan Alexander Milne világhírű meséje, a Micimackó, hiszen Milne klasszikus mesekönyve éppen 1926. október 14-én jelent meg először Nagy-Britanniában. A jeles napot a 2026/27-es évad első gyermekdarabjának premierje koronázta meg a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán, összekapcsolva a múltat és a jövőt. A Százholdas Pagony lakóinak története ugyanis generációk óta ejti rabul a gyerekek és a felnőttek szívét egyaránt.

Cseke Péter igazgató, az előadás rendezője már a próbafolyamat kezdetén hangsúlyozta: fontos számára, hogy a teátrum 130 éves múltját a következő generációkkal együtt ünnepelje. A legkisebbek első színházi élményei meghatározóak lehetnek abban, hogy később visszatérő nézőkké, a színházat szerető felnőttekké váljanak.

Barátság, elfogadás és összetartozás – a Micimackó örökérvényű tanításai

A Százholdas Pagony lakói jól ismerik az élet apró örömeit és nehézségeit. Micimackó leginkább a mézet szereti, Malacka olykor félénk, Füles hajlamos a borúlátásra, Nyuszi pedig szívesen tartja kézben a dolgokat. Különbözőségük ellenére mégis összetartoznak: segítik egymást, kiállnak a másikért, és együtt néznek szembe a váratlan helyzetekkel.

Cseke Péter rendező szerint éppen ebben rejlik a történet időtálló ereje. A mese szereplői sajátos jellemvonásokkal felruházott figurák, akiknek kalandjai az emberi kapcsolatokról is sokat elárulnak. A barátság, az önzetlenség, a szolidaritás és az elfogadás olyan értékek, amelyek a mai, felgyorsult világban is ugyanolyan fontosak, mint száz évvel ezelőtt.

A rendező számára a gyermekelőadások létrehozása évtizedek óta szívügy. Célja, hogy a fiatal nézők ne csupán szórakoztató történetet kapjanak, hanem olyan színházi élményt is, amely hat az értelmükre és az érzelmeikre, kérdéseket ébreszt bennük, és közelebb viszi őket a színház világához.

Egy hatalmas mesekönyv nyílik ki a színpadon

A kecskeméti előadás Milne első Micimackó-kötetének történeteiből merít, és egy szellemes keretbe foglalja a jól ismert kalandokat Szabó Borbála dramaturg koncepciója nyomán. A történet szerint a torkos medve beszorul Nyuszi házának bejáratába. Amíg arra vár, hogy a kényszerű diéta hatására végre kiszabadulhasson, barátai mesékkel szórakoztatják. Így elevenednek meg a Százholdas Pagony lakóinak jól ismert kalandjai.

A színpad Molnár Anna díszlet- és jelmeztervező elképzelése nyomán hatalmas, nyitott mesekönyvvé változik. A látványvilág nemcsak a mese varázslatos hangulatát idézi meg, hanem az olvasás örömére is felhívja a figyelmet. A produkció egyik fontos üzenete, hogy egy könyv a legnehezebb pillanatokban is társunk lehet: képzeletünk segítségével új világokat fedezhetünk fel, és a történetekből erőt meríthetünk a saját életünkhöz is.

Az előadást számos fülbemászó dal színesíti Nagy Nándor zeneszerzőnek és zenei vezetőnek hála, míg a koreográfiáért Raj Martin felelt. A dalszövegeket írta és a darabot színpadra alkalmazta Lőrinczy Attila.

Micimackóként Konfár Eriket láthatja a közönség, Malackát Jankovics Anna, Kangát Szegvári Júlia, Zsebibabát Kovács Panka, Fülest Lakatos Máté, Nyuszit Magyar Éva, Bagolyt Pál Attila, Róbert Gidát pedig Kovács Patrik alakítja. 

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Galéria (54 kép)

Összes kép letöltése