Különleges madárvilág költözött a galériába – Három művész mutatja meg a szárnyasok titkait

A tárlatot, amely a Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően valósult meg, Kriskó János kecskeméti kulturális szakújságíró nyitotta meg.

Elsőként az ünnepi esemény házigazdája, Németh József Pál festőművész üdvözölte a közönséget. A Naphíd Galéria tulajdonosa hangsúlyozta, hogy a Magyar Festészet Napja alkalmából, október 18-án minden éveben országszerte többszáz kiállítás és kísérőprogram nyitja meg kapuit a közönség előtt. Elhangzott, hogy a galéria idén a Madarak című különleges kiállításával ötödik alkalommal csatlakozott az országos programsorozathoz.

A tárlatot Kriskó János szakújságíró nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a kiállítás összekötő eleme a madarak ábrázolása. Mint mondta, Szemadám György festőként, Szunyoghy András grafikusként, Skultéti Árpád pedig ez esetben zománcművészként örökítette meg a madarakat.

Kriskó János hozzátette: a téma azonosságán túl erősíti a párhuzamot, hogy mindhárman erőteljes elkötelezettséggel, már-már megszállottan közelítenek az alkotások tárgyához.

A szakújságíró a három művészt külön-külön is méltatta.

Szemadám Gyögy Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, az MMA rendes tagja életművében a madár nem egyszerűen visszatérő állatmotívum, hanem a természet megismerésének, a művészi önazonosságnak és az emberi létezés szimbolikus értelmezésének egyik központi eszköze - emelte ki Kriskó János.

Mint mondta, Szemadám György már fiatal korában ornitológusnak készült, a Fővárosi Állat- és Növénykertben is dolgozott, madártani szakemberekkel került kapcsolatba, terepi megfigyeléseket végzett. Később pedig ez a természettudományos érdeklődés festői látásmóddá és jelképtani tudássá alakult át.

Az újságíró kiemelte, hogy Szemadám György esetében a madarak megjelenítése nem fotorealisztikus igényű, a természeti látványtól a stilizált formán át az önálló jelképi jelentésig jut el. A művész kitüntetett figyelmet szentel a madarak szemének is.

Elhangzott, hogy négyszázegy azonosítható, Magyarországon élő madárfaj létezik, ebből háromszázegyet látott és dokumentált Szemadám György.

Szunyoghy András Barcsay Jenő-díjas festő-, grafikusművész, akinek az életében az állatábrázolás megint csak kitüntetett szereppel bír - emelte ki Kriskó János. Mint mondta, a művészt elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára - ekkor bekerült a Természettudományi Múzeumba, ahol nagyemlős-preparátorként dolgozott.

„Szunyoghy András munkásságának egyik legérdekesebb vonása, hogy nem csupán a külső megjelenésük alapján ábrázolja az állatokat, hanem a test felépítésének, az izomzatnak és a mozgásnak a megértésére törekszik. Ehhez saját preparátori tapasztalatait, az állatorvosi anatómiai kutatóhelyeken szerzett ismereteit, és kivételes rajzi tudását egyaránt hasznosítja" - magyarázta Kriskó János.

Hozzátette: Szunyoghy művei egyszerre szólnak a képzőművészeknek - akik, ha hitelesen akarják ábrázolni az állati testet, akkor a munkáit felhasználják - és az érdeklődő olvasóknak, akik szeretnék megérteni a madarak formájának és mozgásának biológiai alapjait.

Skultéti Árpád lajosmizsei festőt, tűzzománcművészt, az MMA köztestületi tagját azok a madarak érdeklik elsősorban, amelyeket a Lajosmizse környéki tanyai világban lehet megfigyelni.

Kriskó János elmondta, hogy a művész elég erősen kötődik a rekeszzománc technikához - a jelenleg kiállított munkáit is ezáltal hozta létre.

Elhangzott, hogy Skultéti Árpád alkotói pályája szorosan összekapcsolódik a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhellyel is, itt fektette le tűzzománc-művészetének alapjait.

A tárlat megnyitójának zárásaképp Szunyoghy András három saját kiadványt ajánlott fel a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának.

A rendezvényen közreműködött dr. Baráth Éva énekművész.

A tárlat 2026. november 18-ig, a galéria nyitvatartási idejében vagy előre egyeztetett időpontban látogatható.

Szöveg és kép: Varga Katica

Forrás: mma.hu