Kecskeméti Színház - 125 éve a város szívében

Vissza a címlapra
Kecskeméti Színház - 125 éve a város szívében

A teátrum idei évadjának szlogenje "125 éve a város szívében", hiszen a színház október 14-én ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. 1892-ben I. Ferenc József és Erzsébet királyné trónra lépésének 25. évfordulója alkalmából döntött úgy Kecskemét tanácsa, hogy színházat épít, amelyet 1896-ban adtak át. Ennek méltó megünneplésére egyebek mellett az Elisabeth című musicalt választották.

A színdarab díszbemutatóját - mint korábban már megírtuk - 2021. október 14-én, csütörtökön tartják. Az Elisabeth bemutató előadására pedig másnap, október 15-én pénteken 19 órakor kerül sor. A musicalt Szente Vajk, a Kecskeméti Nemzeti Színház főrendezője állította színpadra. A főbb szerepekben pedig Polyák Lilla/Bori Réka, Kovács Gyopár/Bori Réka, Szemenyei János, Koltai-Nagy Balázs és Orth Péter lesznek láthatók. (A teljes szereposztás IDE kattintva!)

2021. október 14-én, csütörtökön 13 órakor a Magyar Művészeti Akadémia Színháztörténeti Tagozata és a Kecskeméti Nemzeti Színház közös kiállításmegnyitót és sajtótájékoztatót tart. Ezen beszédet mond majd Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere, Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester, Cseke Péter, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója és az MMA tagja, valamint Nagy Viktor MMA tag és a Színművészeti Tagozat vezetője.


A kecskeméti színház - és a kecskeméti színielőadások kezdeti - történetét a kitervezte.hu honlap részletesen ismerteti. Eszerint a mai színházépület történetéhez szorosan hozzátartozik elődeinek története. Az első kecskeméti színielőadás 1796-ban volt a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata lépett fel. Majd négy évvel később, 1800. június 1-je és augusztus 14-e között ismét Kecskeméten játszott Kelemen László társulata. Az 1810-es években is fontos játszóhelye a vándortársulatoknak Kecskemét, 1812-ben pedig egy ismeretlen társulat adta elő Katona József első darabját, a Farsangi tréfa című vígjátékot.

Katona József már 1826 augusztusában tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Azonban ekkor és 1829-ben is elvetették a Theatrum Szála ügyét.

1833 tavaszán a Korona vendégfogadó udvarán épült ideiglenesnek szánt épület, amely később nyári színházként működött.

1868. december 26-án nyílt meg a Nádor vendéglővel egy telken a mostani színházépülettel szemben a Batthyány utca sarkán a Kovács-féle színház. Az avató előadáson Katona József Bánk bán című darabját adták elő.

1873. június 8-án Kovács László halála után az özvegyétől 6 évre bérbe veszi az épületet a színügyi bizottság. Kisebb felújítás után még ugyanennek az évnek az őszén megnyílik a színház, melynek igazgatója Krecsányi Ignác.

1883. június 23-án 2000 fős nyári színház is nyílt a mai vasútállomás közelében, azonban ez nem volt hosszú életű.

1886 augusztusában Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd és Szolnok közös színikerületet alapítanak. A színházat 1888 tavaszán kénytelenek bezárni, mivel súlyos tűzvédelmi hiányosságokat találnak. Miután a színpadot és a nézőteret kőfallal elválasztották, a páholyokat eltávolították, kiszélesítették a kijáratokat és tűzfalakat húztak a padláson 1889. október 26-án ismét megnyílhatott az épület.

A színügyi bizottság a várossal egyetértésben azonban úgy látta, hogy javítgatások helyett Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. Így amikor a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából eladták egy konzorciumnak a vételárból 200.000 koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére.

Megkeresték Pécs és Szeged városát, tanácsot kérve a színház megfelelő elhelyezésére. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban december 15-ei határidővel már csak a színház épületére szólt.

A pályázatot Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. 1895. október 12-én délután 4 órakor tartották az épület bokrétaünnepét. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott 1896. október 14 és 16. között.

Az épület eklektikus stílusú, neobarokk díszítőelemekkel, melyek nagyrészt Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Az épület főhomlokzatán két ablakfülkében látható Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja.

Az első évadban 172 bemutató volt. Nevezetes esemény történt 1897. október 21-én, amikor Gustave Salvini és társulata olaszul adta elő a Bánk bánt. A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét.

1939 és 1941 között cseretársulatok játszottak az épületben. 1941. november 14-én nyitott újra a színház állandó társulattal. A második világháború nem okozott károkat az épületben, azonban 1945. december 12. és 1946. március 6-a közt szénhiány miatt az előadásokat az Otthon vendéglőben tartották meg. 1954. november 5-én nyílt meg a kecskeméti színház mellett az első vidéki kamara játszóhely a Piarista Gimnáziumban. Az első bemutató Csizmarek Mátyás Bújócska című darabja volt.

1961 nyarán ismét korszerűsítették a színházat, hasonló méretű felújításra 1986-87-ben került sor, az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján.

Tervező: Ferninand Fellner, Hermann Gottlieb Helmer

Helye: 6000 Kecskemét, Katona József tér 5.

Építés éve: 1896

Felújítás éve: 1922, 1954 (belső átalakítás), 1961, 1987

Fényképek: Muzsik Sándor, Júli@, Dr. Korom János, Banczik Robert

Galéria (6 kép)

Összes kép letöltése