A megelőzés jegyében - Biztonságot szolgáló készülékeket adományozott a Tűzmegelőzési Bizottság
A hideg időjárás kedvez a lakástüzek kialakulásának és fokozott veszélyt jelent a szén-monoxid. Fontos, hogy az év minden szakában figyeljünk magunkra, családunkra, környezetünkre, szomszédainkra, hiszen a figyelmesség, az öngondoskodás, a felelősségtudat nagyon sok esetben megóvhat bennünket és a körülöttünk élőket. Ennek jegyében adott át a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Tűzmegelőzési Bizottsága sajtónyilvános keretek között szén-monoxid-érzékelőket és füstérzékelőket az Együtt a Kecskeméti Családokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Mozgássérült Fiatalokért Alapítvány képviselőinek.
A rendezvényen a fűtési időszakra vonatkozó aktuális témákról, a tüzelő-, fűtőberendezések rendeltetésszerű használatáról, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek megelőzéséről tartott tájékoztatót Gyapjas János tűzoltó ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, dr. Bukovits Mónika tűzoltó alezredes, hatósági szolgálatvezető és Tóth Imre tűzoltó alezredes, tűzoltósági főfelügyelő. A tájékoztató keretében a média képviselői bepillantást nyerhettek, hogy mi az elsődleges feladata a tűzoltóknak, és hogyan avatkoznak be egy olyan kárhelyszínen, ahol szén-monoxid van a légtérben. (Lásd cikkünk képgalériáját)
A szén-monoxid, a kéménytüzek alapvetően veszélyeztetik az emberi életet és a vagyontárgyakat. Fontos, hogy a lakosok saját és családjuk biztonsága érdekében vegyék komolyan az óvintézkedéseket, hogy a tragédiák elkerülhetőek legyenek. Nagy gondot kell fordítani a tüzelő-fűtő berendezések és a kémények ellenőrzésére, karbantartására. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a füstelvezetőt, fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják, ha szabálytalan annak kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották. A hangsúly a rendszerességen van, mert nem szabad elfelejteni, hogy ezek bármikor tönkremehetnek, elkoszolódhatnak.
A rendszeres felülvizsgálat mellet még nagyon fontos, hogy nem szabad háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, és visszaáramolhat a mérgező füstgáz a házba, valamint a kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd, akár meg is gyulladhat, ami kéménytűzhöz, lakástűzhöz vezethet.
A kémények javasolt ellenőrzési gyakorisága gázos fűtés esetén kétévente, szilárd tüzelés esetén évente egy alkalom. A legbiztonságosabb, ha úgy vágunk neki a fűtési szezonnak, hogy előtte egy szakember ellenőrizte a fűtőeszközünket, és egy kéményseprő megvizsgálta a kéményünket. Magánszemélyek számára ingyenes a kéményseprés, viszont a családi házakhoz előzetes időpont-egyeztetést követően megy ki a kéményseprő. Ezt a https://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ oldalon, vagy a 1818-as hívószámon a 9-es és 1-es menüpontot kiválasztva lehet megtenni.
Idén szeptember végéig 258 lakás gyulladt ki Bács-Kiskun megyében. A lakástüzek következtében 28 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett. Három emberen pedig már nem lehetett segíteni. Leggyakrabban idős emberek válnak ilyen eset áldozatává, mert mire észlelik a tüzet, addigra már halálos mennyiségű füstöt lélegeztek be. 34 alkalommal a kéményben keletkezett a tűz, de gyakori volt, hogy a konyhában, a hálóban, tárolóban, vagy a nappaliban csaptak fel a lángok. A legtöbb lakástűz elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtés hibáira, főzésre, vagy dohányzásra vezethető vissza.
Lakástüzeknél az egyik legnagyobb veszélyt a keletkező füst belégzése jelenti, ezért a sérülések és a tragikus tűzesetek megelőzése érdekében javasolt füstérzékelőt beszerezni, amely a szoba közepén a plafonra szerelve a tűz keletkezésének legelején jelez, amikor még van idő kimenekülni és a tűzoltókat értesíteni. Egy füstérzékelő nemcsak életet ment, hanem annak köszönhetően a keletkező károk mértéke is jóval kisebb.
A fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, mérgező gáz, akkor jön létre, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz vagy vízmelegítő környezetében nincs elég levegő, vagy meghibásodik. A nyílt lánggal működő berendezéseket tanácsos évente egyszer szakemberrel megnézetni. A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű, melyek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid fog keletkezni, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat. Fontos, hogy nyílt égésterű tüzelő- és fűtő berendezések használatakor minden esetben biztosítani kell a megfelelő levegő-utánpótlást. Azonban nem elég néha kinyitni az ablakot és nagy valószínűséggel éjszaka nem fogunk felébredni azért, hogy szellőztessünk, ezért állandó és automatikus levegő-utánpótlásról kell gondoskodni. Az új, jól szigetelő ablakokba is légbevezetőt, résszellőzőt kell szerelni. Mivel a szén-monoxidot sem az emberek, sem az állatok nem tudják kiszagolni, nélkülözhetetlen egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni ott, ahol nyílt lánggal működő eszközzel fűtenek vagy melegítik a vizet. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.
Szeptember végéig 54 szén-monoxiddal összefüggő eset miatt riasztották a tűzoltókat Bács-Kiskun megyében, 8 ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést, és egy ember pedig életét vesztette a mérgező gáz miatt.
