Kecskeméten tanácskozott a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács

Ezek voltak a napirendek, melyeket Rideg László, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke vezetett fel:

1. Elnöki beszámoló a két ülés között eltelt eseményekről.

2. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 2018. évi munkatervének jóváhagyásáról.

3. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 2017. évi költségvetésének módosításáról.

4. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 2018. évi költségvetésének jóváhagyásáról.

5. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács 2018. évi közbeszerzési tervének és a 2017. évi közbeszerzéseiről szóló tájékoztató (éves statisztikai összegezés) jóváhagyásáról.

6. Előterjesztés: Tájékoztató a Nemzetgazdasági Minisztérium által támogatott természetközeli szennyvíztisztító mintaprojekt, valamint használt- és szennyvizek mennyiségi felmérése feladatok végrehajtásáról és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz benyújtandó 2018, évi támogatási kérelem egyeztetésének előrehaladásáról.

Az ülést Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kitért arra, hogy a Tanács tagjait alkotó megyék egyedülálló módon, a saját térségük határain is túltekintve, egymással összehangoltan készítették el a tavalyi év végén klímastratégiájukat. Az ehhez szükséges koordinatív munkát a Tanács látta el. Ezt követően Szőke Norbert stratégia koordinátor beszélt többek között a tavalyi év decemberében, a Nemzetgazdasági Minisztérium felé benyújtott támogatási kérelemről és arról a szakmai párbeszédről, mely megkezdődött a minisztériumi és a megyei kollégák között. A támogatás lehetőséget ad egy természetközeli szennyvíztisztítási mintaprojekt megvalósítására. Ennek keretében a bugacpusztaházi IKSZT épületének szennyvízelvezetési rendszerét fejlesztik egy olyan mintateleppé, amely alkalmas arra, hogy a lakosság, a cégek és a szakmai szervezetek számára bemutassa azt a „jó gyakorlat"-ot, amely biológiai megoldásokat alkalmaz a használt víz tisztítására. Ennek üzemeltetése nem igényel majd nagy szakmai gyakorlatot, nincs energia- és vegyszer igénye, nem kell állandó felügyelet alatt tartani, valamint alkalmazkodik a szezonális ingadozásokhoz. Kiválóan alkalmazható olyan területeken, ahol a közüzemi csatornahálózat nem elérhető vagy gazdaságosan nem kiépíthető, alacsony a népsűrűség, tehát a tanyás térségek számára is kifejezetten kedvező. A fejlesztés megyénkben egyedülálló, de országosan is ritkaságnak számít. Az elképzelések szerint tervek hosszú sora fog valósággá válni.

A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a Homokhátság területén végbemenő, klímaváltozás okozta káros hatások ellensúlyozására fejlesztési megoldásokat kívánnak keresni, melyről az Országos Vízügyi Főigazgatósággal folynak olyan egyeztetések, amelyek képessé teszik a térséget a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra.

A Homokhátság keleti és nyugati mintaterületein tervezett fejlesztések megfelelőek az alkalmazkodás elősegítéséhez és a tervezett ökológiai és vízháztartásbeli hatások eléréséhez.

Kitértek továbbá a használt-szennyvizek mennyiségi felmérésének fontosságára térségünkben, hiszen a kommunális szennyvizek mértéke becsülhető, de pontos adat nem áll rendelkezésre. A kommunális szennyvizek tisztításán túl, az egyéb használtvizek és a csapadékvizek is jó hatásfokkal tisztíthatók természet közeli módszerekkel, majd a tisztított vizek talajba szikkasztás révén táplálják a száraz, vízhiányos területet, továbbá kiemelték a komplett ökológia vízgazdálkodás fontosságát. A Térségi Fejlesztési Tanács legfőbb feladatának érzi a tagjait alkotó megyei önkormányzatok számára a Homokhátság természeti, gazdasági fejlődésére jelentőséggel bíró projektjeinek előkészítését, a fejlesztési tevékenységek koordinálását.