XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé - Állatok és növények

• A kiállítást megnyitja: Pataki András művészeti, közművelődési és közgyűjtemé-nyi ügyekért felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium

• A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat Szakmai Különdíját átadja: Sára Ernő Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus, ér-demes művész, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője

• A biennálé alapító kurátora, a megnyitó házigazdája, és a zsűri erkölcsi díjait átad-ja: ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője

• Közreműködik a Belfersingers kamarakórus Lengyelországból (vezényel Andrzej Sędzik) és az Aurin Vegyeskar (vezényel Durányik László Kodály-, Csokonai- és Bács-Kiskun Megyei Príma-díjas karnagy)

---

2022 márciusában közzétett felhívásunkra ezúttal 178 művész 177 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé zsűrije összesen 128 alkotó 127 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (A zsűri tagjai vol-tak: Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; Budaházi Tibor Munká-csy-díjas festőművész; ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecske-méti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője; Kelecsényi Csilla Ferenczy Noé-mi-díjas textilművész, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat képviseletében; Osztényi Éva Gizella művészettörténész-főmuzeológus, Kecskeméti Katona József Múzeum.)

A kétévente változó tematikus felhívásunk nyomán ezúttal állatokkal és növényekkel kap-csolatos ábrázolásokat tárunk a nagyközönség elé. Csak a Bibliában 121 állatfajról és 80 (míg mások szerint megközelítőleg kétszázféle) növényről olvashatunk, s nem csupán a teremtésükről, vagy éppen a megmentésükről az özönvíz története (Noé bárkája) kapcsán, hanem gyakran szere-pelnek hasonlatokban, példabeszédekben is. A növények és az állatok a Szentírástól, illetve az apokrif irodalomtól függetlenül is a keresztény művészet kihagyhatatlan részeivé váltak. A ke-resztény ikonográfiában különösen fontosak együtt (pl. paradicsomkert, elzárt kert, szőlőkert, evangélista szimbólumok) és külön is (élet fája, tudás fája) a szimbolikus megjelenítéseik, a szentek legendáihoz kapcsolódva, akár attribútumként is, továbbá a fantázialények, vagy éppen az állatövi jegyek ábrázolásai. Az ókorban és a középkorban számos írás szolgált még további forrásul a szimbolikus ábrázolásokhoz, így például a növények, virágok terén 1120 körül St-Omeri Lambert kanonok Liber floridus, vagy éppen Konrad von Würzburg Die goldene Schmiede című 1275 körül keletkezett műve, illetve valamivel később Franz von Retz Defensoriuma (az utóbbi kettő főleg Máriára vonatkozóan), a Physiologus pedig a bestiarium-illusztrációk tekinte-tében. S hosszan folytathatjuk, így olyan témákkal is, mint például az állatok és az emberek kap-csolata: Az állatok feletti uralmat Isten az embernek adta (Ter 1,28), de a tulajdonjogot magának tartotta fenn (Zsolt 50,10). Rendkívül gazdag területet választottunk ezúttal, mely napjaink egyik legnagyobb globális válságjelenségére (klímaváltozás, s ahhoz kapcsolódóan is a növényi és álla-ti fajok kihalása) is felhívja a figyelmet...

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléhoz számos terület, fogalom tartozik (pl. ke-resztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet), azonban egyet, a keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szim-bólumot, a keresztet választottuk, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés köny-vének első 11 fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példá-zatait „adtuk fel", 2009/2010-ben a Jelenések könyvét, majd 2013 tavaszán az angyalokkal talál-kozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség volt az ábrázo-landó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szen-tek. A kilencediken, 2018-ban a hét főbűn mozgatta meg nagy sikerrel a művészek fantáziáját, melynek kapcsán felelevenítettük a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is. Végül a jubileumi biennálé tematikája - Szent vendégség (Eucharisztia / Úrvacsora) - kivételesen egy aktuális eseményhez, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódott.

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevé-kenység, melynek eredményeként a múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek kö-szönhetően már túl vagyunk a félezredik beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együt-test (pl. Tihanyi Bencés Apátság; Pécsi Galéria; Eger, Zsinagóga Galéria; Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria és Szent István Bazilika; Szentes, Koszta József Múzeum).

ifj. Gyergyádesz László

A képgalériában látható alkotások:

1) Borza Teréz: A jó földbe vetett MAG, 2021

2) Horváth Mária: Szent Ferenc „találkozása" Csaba testvérrel, 2022

3) Nemes Zsuzsa: Méhlegelő körbezárt kertben, 2022

4) Pittmann Zsófia: Emberbárány, 2022

5) Sejben Lajos: Aki a bárkából kimaradt..., 2020