Werner Alajos Emlék-konferenciát rendeztek Kecskeméten

Vissza a címlapra
Werner Alajos Emlék-konferenciát rendeztek Kecskeméten

Werner Alajos Emlék-konferenciát rendeztek Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány 2024. május 29-én, szerdán délelőtt a Piarista templomban. A konferenciát megelőzően 8 órakor szentmisét tartottak. (Fotó: Vincze József)

A konferencia fővédnökei dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke és Szemereyné Pataki Klaudia, KMJV polgármestere voltak. Védnökeinek pedig Varga Lászlót, az OMCE központi igazgatóját és Lévai Jánosnét (Fidesz-KDNP) tanácsnokot, önkormányzati képviselőt kérték fel a szervezők.

Ez volt a program:

9.00 Himnusz

9.05-9.10 Varga Mónika: A vendégek köszöntése, bemutatása

9.10-9.15 Lévai Jánosné tanácsnok-önkormányzati képviselő: Megnyitó

9.15-9.35 Soltész Miklós államtitkár: A Regnum Marianumi múlt

9.35-10.05 Tóth József kórus-karnagy: Emlékeim Werner Alajosról

10.05-10.10 ......ének Németh-Nagy Johanna

10.10-10.45 Tardy László karnagy: Werner Alajos atya a szigorú egyházzenész és a mosolygó lelkű remete

10.45-11.15 Szünet

11.15-11.50 Varga László az OMCE központi igazgatója: Werner Alajos zeneművei és a vele való személyes élmények

11.50-12.20 Hozzászólások

12.20-12.45 Farkas István piarista (Lupus atya): A szenvedésnek arany fedezete van (Werner Alajos keresztútja)

12.45-12.50 Lévai Jánosné: Zárszó

12.50-12.55 Közös ima

12.55-13.00 Ének Németh-Nagy Johanna

Werner Alajos (Újkécske, 1905. július 14. - Budapest, 1978. november 8.) római katolikus lelkész, zenepedagógus.

Pozsonyban végezte tanulmányait, majd az érettségi után Győrött kispapnak jelentkezett, de elutasították. Mikes János szombathelyi püspök azonban felfigyelt jó zenei tehetségére, így engedélyezte, hogy hittudományi és zenei tanulmányokat folytasson. 1928. június 17-én pappá szentelték. Mikes püspöknek köszönhetően Rómába került, ahol 1933-ig magasfokú zenei tanulmányokat folytatott. Egy rövid időre hazatért, 1931-ben, amikor teológiai doktorátust szerzett. 1934-ben hazatért Szombathelyre, ahol elkezdte szervezni 8-14 éves fiúkból később híressé vált kórusát, a Schola Cantorum Sabariensist.

1936-tól a Zeneakadémia egyházzenei tanszékén előadásokat tartott, ekkor került jó barátságba Kodály Zoltánnal. 1938-ban kórusával fellépett a Budapesten rendezett 34. Eucharisztikus világkongresszuson, amely nemzetközi hírnevet szerzett nekik, a második világháború azonban megakadályozta, hogy még híresebbek legyenek. A pápai követ Eugenio Pacelli bíboros (aki egy év múlva XII. Piusz néven pápa lett) aranyórát adományozott nekik jutalmul, ezt nem sokkal később Werner zálogházba adta, az így kapott pénzt pedig szétosztotta a szegények közt. 1944-ben Budapestre költözött, ahol tanári állást kapott. Azonnal megkezdte a Schola Regia kórus kiépítését. A kórustagokkal a próbákat a lebombázott és félig romba dőlt házakban tartotta.

1946. január 10-én ő gyóntatta meg, majd kísérte a vesztőhelyre Bárdossy László volt magyar királyi miniszterelnököt, akit a népbíróság halálra ítélt.

1948-ban a Regnum Marianum hitoktató központ házfőnöke lett, egy év múlva azonban a kommunista hatalom megszüntette a közösséget, így Werner Alajost Máriaremetére helyzeték káplánként és kántorként. Természetesen ott is kiépített egy kórust, amellyel nagy sikert aratott.

A Regnum Marianum közösség azonban illegalitásban is működött és Werner is tagja volt, így 1961. február 6-án 68 paptársával együtt letartóztatták és 5 év börtönre ítélték. Az 1963-ban kihirdetett általános amnesztiával szabadult, de 1964-ben újra letartóztatták és újra 5 év börtönre ítélték. 1967-ben amnesztiával szabadult. A második Regnum-per vádlottjaként 1967-ben letartóztatták. 1968-ig volt börtönben, ott írta meg Mercedes-miséjét a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletére, amely a 2. leggyakrabban használt ordinárium hazánkban a római katolikus miséken. Kiszabadulása után részt vett a második vatikáni zsinatot követő reformmozgalmakban, amely az ő részéről abból állt, hogy több társával együtt részt vett a liturgikus énekek magyarra fordításában.

A sok börtön azonban megviselte, így hamar ágynak esett, majd szívinfarktus következtében 1978. november 8-án elhunyt. Előbb Lékai László bíboros celebrálásával a Farkasréti temetőben temették el, majd Máriaremetén helyezték örök nyugalomra a kegytemplom melletti kertben.

Tiszteletére a szombathelyi székesegyház kórusát róla nevezték el.

2018-ban posztumusz Klebelsberg-díjat kapott a pesthidegkúti városrészi önkormányzattól.

Galéria (47 kép)

Összes kép letöltése