Vigyázzunk a szemünkre! - Interjú Dr. Ács Tamással a Látás Hónapja alkalmából

Miért különösen fontos a Látás Hónapja?

Ez a hónap kiváló alkalom arra, hogy kicsit tudatosabban beszéljünk a szem egészségéről. A legtöbb ember addig nem gondol erre, amíg nincs panasza, pedig a látásromlás sokszor lassan, észrevétlenül kezdődik. Mi, a kórház Szemészeti Osztálya, a kecskeméti Egészségfejlesztési Iroda és a Kreatív Formák Alapítvány közösen hívjuk fel a figyelmet arra, hogy érdemes rendszeresen ellenőriztetni a szemet. Ez nem csak a látásélességről szól: vannak olyan betegségek, mint például a glaucoma, magyar nevén zöldhályog vagy az időskori makula-degeneráció, szemfenéki meszesedés, amelyek hosszú ideig tünetmentesek, de korai felismeréssel sokkal jobb eséllyel kezelhetők.

Sokan keverik a látásvizsgálatot a szemvizsgálattal. Mi a különbség a kettő között?

Ez valóban fontos különbség. A látásvizsgálatot általában optikákban végzik. A fő célja a látásélesség ellenőrzése, vagyis hogy mennyire jól látsz távolra és közelre. Meghatározzák, szükséged van-e szemüvegre vagy kontaktlencsére, és ha igen, milyen dioptria kell. A vizsgálat fókuszában a fény törésének hibái állnak: rövidlátás, távollátás, cilinderes fénytörési hiba, ez az astigmia, vagy az öregszeműség, ez a presbyopia. Ezt optometrista vagy látszerész végezheti, nem feltétlenül szemorvos. Magyarországon a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán történik az optometrista képzés, BSc alapképzési szakon, s már nemcsak a látáskorrekcióra készíti fel a szakembereket, hanem arra is, hogy felismerjék, ha a páciens panaszai mögött betegség állhat. Ha ilyet észlelnek, szemorvoshoz irányítják a beteget. A szemorvos már a szem betegségeivel foglalkozik: a gyulladásoktól a zöldhályogon és a szürkehályogon át a makula-degenerációig, sőt a baleseti sérülésekig. A két szakma tehát kiegészíti egymást: a legtöbb embernek látásprobléma esetén érdemes először optikában látásvizsgálatot kérni, de betegség gyanúja esetén mindenképp szemorvoshoz kell fordulni szemvizsgálatért.

Sokan tartanak a sürgősségi esetektől. Mi számít valóban sürgősnek a szemészetben?

Valójában kevés olyan szemészeti kórkép van, amely azonnali ellátást igényel. Ilyen például a súlyos sav- vagy lúgsérülés, az áthatoló szemsérülés, az akut zöldhályog-roham vagy bizonyos szemfenéki érelzáródások. Ezekben az esetekben az idő számít. Ugyanakkor a betegek sokszor sürgősnek gondolnak olyan állapotokat is - például a kötőhártya-gyulladást, jégárpát vagy kisebb kötőhártyabevérzéseket -, amelyeket a háziorvos is elkezdhet kezelni. Nálunk hétvégén és ünnepnapokon is van készenléti ellátás, reggel 9-től 11-ig és este 6-tól 7-ig orvosi ügyelet működik, a többi időben pedig a jól képzett nővéreink segítenek eldönteni, mi igényel azonnali beavatkozást, és mi halasztható. Ez a rendszer évek óta jól működik, és segít elkerülni a felesleges várakozást.

Melyek ma a leggyakoribb szembetegségek?

A leggyakoribbak a szürkehályog, a zöldhályog és a makula-degeneráció. Harminc-negyven éve még főleg hetven-nyolcvan éves betegeket műtöttünk szürkehályoggal, de ma már sok negyven-ötven éves is műtétre szorul. Ennek okai nagyon összetettek: életmódi tényezők, például UV sugárzás, dohányzás, egészségtelen étrend, anyagcsere betegségek, például cukorbetegség, elhízás, gyógyszerek, például szteroidok, környezeti eltérések, például szennyezés, infravörös sugárzás, digitális terhelés, például kékfény, szemfáradás, összefoglalva: a civilizációs ártalmak, melyek ellen egészséges életmóddal sokat tehetünk, tehetnénk. A szemfenéki meszesedés, bár ma már egyre többen ismerik a latin nevét is: macula degeneratio, a szemfenéken az éleslátás helyének, a sárgafoltnak az elsorvadása, elfajulása. Sosem jár teljes vaksággal, a periféria, a széli látás mindig megmarad, csak a legértékesebb rész, a központi, centralis látás romlik meg, illetve vész el. Nem gyógyítható, szemfenék erősítő vitaminokkal lassítható, bizonyos esetekben, az úgynevezett nedves típusokban a szemgolyóba adott speciális injekcióval kezelhető, lassítható folyamat. A gyakoriságának részben az a magyarázata, hogy tovább élünk, és van ideje kifejlődni ezeknek a betegségeknek, de az életmódbeli tényezők is szerepet játszanak. A zöldhályog vagy glaucoma a látóideget károsító szembetegségek csoportja, amely gyakran a magas intraokuláris nyomás, azaz szemnyomás miatt alakul ki, és amelynek következtében látásromlás és -vesztés vagy akár vakság is bekövetkezhet. A betegség nem gyógyítható, de a korai felismerés és a megfelelő kezelés lassíthatja a látásvesztést és megelőzheti a vakságot. Kezelésében nagy változást hoztak a mai modern, új szemcseppek: sok betegnek ma már nem kell műtét, mert a korszerű gyógyszeres kezelés elegendő. A glaukóma-ellátás továbbra is a szakmai profilunk egyik erőssége.

Egyre többen panaszkodnak száraz szemre. Mi ennek az oka, és mit lehet ellene tenni?

A száraz szem tünetcsoport ma már civilizációs népbetegségnek számít. A könny nem egy vízcsepp, összetett folyadék, amelyet bonyolult idegi és hormonális szabályozás irányít. Az életkorral csökken a termelődése, a hormonális változások miatt a nők különösen érintettek. Ezt fokozza a klímaberendezések használata, a légszennyezés, a dohányfüst és a tartós monitorhasználat, mert ilyenkor kevesebbet pislogunk, a szemfelszín kiszárad. A tünetek sokfélék: égő, szúró érzés, idegentest-érzés, reggeli váladékosság, napközbeni könnyezés. Ezeket érdemes komolyan venni, és rendszeresen műkönnyet használni. A műkönny nem receptköteles gyógyszer, nem lehet „túladagolni", de érdemes tartósítószer-mentes készítményt választani.

A digitális eszközök használata is fokozza a panaszokat. Van erre bevált tanács?

Igen, a túlzott számítógép- és mobilhasználat miatt sokan küzdenek digitális szemfáradtsággal. Ha nem teheti meg az ember, hogy ne használjon digitális eszközt, néhány egyszerű lépést megtehet a szem védelméért. Érdemes alkalmazni a 20-20-20 szabályt: minden 20 perc képernyőhasználat után nézzünk legalább 20 másodpercig egy 20 lábnyi, azaz körülbelül 6 méterre lévő pontra. Hasznos lehet a kékfényszűrős szemüveg vagy a képernyővédő használata, valamint a sötét vagy éjszakai mód bekapcsolása az okoseszközökön. Fontos a rendszeres pislogás és a szemtorna is, mert ezek segítenek megőrizni a szemfelszín nedvességét. A munkavégzéshez szükséges megfelelő világítás szintén kíméli a szemet. Az étrendünkben is érdemes figyelmet fordítani a szem egészségének támogatására: az antioxidánsban gazdag ételek, például a zöld leveles zöldségek, a sárgarépa, a tojás és a halfélék mind hozzájárulnak a látás védelméhez. A tudatos életmód, a helyes képernyőhasználat és a megfelelő antioxidánsok, szemvitaminok szedése mind segítenek megóvni a szem egészségét

Hogyan működik a műtéti ellátás a kecskeméti szemészeten?

A technológia fejlődésével a legtöbb beavatkozást ma már egynapos sebészet keretében végezzük. Ez azt jelenti, hogy a beteg reggel érkezik, előkészítés után megtörténik helyi érzéstelenítésben a műtét, utána megfigyeljük, majd éjszakára a kísérő hazaviheti. Azok, akiknek nincs megfelelő otthoni környezetük vagy kísérőjük, a 24 órás ellátás keretében bent maradhatnak egy éjszakára. A szürkehályog-műtétek adják a műtétjeink döntő többségét, de emellett nagy számban végzünk zöldhályog-ellenes műtéteket, szemhéjműtéteket és a szem- és szemkörnyéki daganatok ellátását is. A szem hátsó szegmentjének speciális, úgynevezett vitrektómiás műtéteit Kecskeméten nem végezzük, de a klinikák Szegeden és Budapesten jól elérhetőek, oda tudjuk irányítani a betegeket.

Mit tanácsol a lakosságnak a megelőzés érdekében?

A legfontosabb, hogy ne várjunk a panaszok megjelenéséig. Sok betegség kezdetben tünetmentes, de szűréssel időben felismerhető. Különösen 40 éves kor felett javasolt rendszeresen ellenőriztetni a szemet, mert például a zöldhályog lassan, alattomosan, fájdalom nélkül károsítja a látást. A Látás Hónapja jó alkalom arra, hogy bárki részt vegyen egy vizsgálaton, és megőrizze a szemét hosszú távon egészségesnek. A szemünk pótolhatatlan érték. A modern diagnosztika, a megelőzés és az egynapos sebészet révén ma sokkal több esélyünk van a látásunk megőrzésére, mint valaha. A Látás Hónapja arra emlékeztet, hogy a szem egészsége nem magától értetődő - figyelmet és gondoskodást igényel.