Új zenés vígjáték a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban: Két úr szolgája

2026. január 17. 01:07

A „Két úr szolgája" zenés vígjáték Varró Dániel szellemes, friss fordításában a bohózat és a commedia dell' arte elemeit újragondolva szórakoztat, és garantáltan ízletes fogás. A darab bemutatóját 2026. január 16-án, pénteken tartották. (Fotók: Benkő Emese)

Premierrel indult az új év Kecskeméten: 2026. január 16-án mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Carlo Goldoni klasszikus vígjátékát, a Két úr szolgáját - látványosan újragondolt, zenés formában. A nagyszínházi premier az évad első nagyszínpadi bemutatója, melyet Kovács Lehel rendezésében, és Varró Dániel friss, szellemes átdolgozásában láthat a közönség. Az előadás tempójában, nyelvezetében és zenei világában is mai, miközben megőrzi Goldoni örökérvényű humorát és emberismeretét.

Carlo Goldoni története szerint Truffaldino, egy élelmes és éhes szolga, munkát keresve két gazdát is talál magának, majd titokban mindkettőjüket szolgálja párhuzamosan, hogy megduplázza fizetését és ételadagját. Az egyik gazdája Beatrice, aki férfinak öltözve érkezik Velencébe, hogy megtalálja szerelmét, Florindót. A másik gazda éppen Florindo, aki nem tudja, hogy szerelme a közelben van. A két szerelmes külön-külön próbálja megoldani a múltjukból eredő bonyodalmakat. Mindeközben Truffaldino egyre nagyobb bajba kerül, a helyzet pedig egyre kaotikusabbá válik...

Kovács Lehel rendezése alaposan leporolta a történetet: A szövegkönyvet és a dalszövegeket Varró Dániellel alkotta meg, míg az előadás dramaturgja Gyulay Eszter volt. A popos, fülbemászó zenét Monori András szerezte, a zenei munkát pedig Károly Kati és Monos M. Franciska segítette.

„Szerettem volna egy szórakoztatást ünneplő, falatozó, önmagát is felfaló előadást" - árulta el a rendező, majd hozzátette: a falatozás nem csupán metafora lesz. A kellékek egy része ugyanis szó szerint ehető. „Persze nem minden díszletelem fog elfogyni, de a motívum végigkíséri az előadást. Ezzel azt a féktelen éhséget szeretném felnagyítani, ami Truffaldinót és a szolgai létet is jellemzi."

A látványos, igazi velencei hangulatot árasztó díszletet Zöldy Z.Gergely tervezte, míg a szintén látványos, a commedia dell'arte stílust meg-megidéző jelmezeket Molnár Anna álmodta meg.

A címszerepet Járai Máté alakítja, akinek Truffaldinója tudatos kihívás: a rajzfilmszerű stílus és a pontos tempóérzék egyszerre kíván virtuozitást és fegyelmet. Beatrice szerepében Märcz Fruzsina, Florindo Aretusiként Koltai-Nagy Balázs látható, a szerelmespár megformálói pedig Venczli Zóra és Varga-Huszti Máté. A további szerepekben Hegedűs Zoltán, Ferencz Bálint, Jankovics Anna, Magyar Éva, Körtvélyessy Zsolt, Mike-Nagy Kitti, Monos M. Franciska, Schupp Gabriella, valamint Turjányi Mátyás látható.

Az előadás az elsőtől az utolsó mozzanatig rendkívül pörgős. Kovács Lehel tudatosan abból a ritmusból indult ki, amelyet ma az animációs filmek diktálnak. Mindennek meg kell történnie - gyorsan, felnagyítva, pontos tempóérzékkel. Ez a játékstílus egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a társulat számára. Az előadásban a színház tánctagozatának tagjai is aktív szerepet kapnak, nem csupán háttérként, hanem önálló színpadi funkcióval, erősítve az összművészeti jelleget. A koreográfiáért Nagy Nikolett, a balett-tagozat táncművésze felelt.

A Két úr szolgája olyan előadás, amelyben Goldoni, Varró Dániel, Monori András és Kovács Lehel világa találkozik: klasszikus történet kortárs tempóban, nyelvi bravúrokkal, zenével és féktelen humorral. A nagyszínházi premier garantáltan ízletes fogás mindazok számára, akik a sodró lendületű színházi élményeket keresik.