Tőzsér Judit: Ilyen sok pénzt még egyetlen kormány sem költött Magyarországon az állatvédelemre

- Mi történt?

- Miután eljöttem a rádióból, komolyan azt gondoltam, hogy hú, most már majd csak a hobbimnak fogok élni, meg unokázom, mint más nagyik. És akkor rájöttem, hogy tulajdonképpen nekem nincs is hobbim, mert én állandóan dolgoztam. Míg mások eljártak táncikálni, futni, edzeni, lovagolni vagy kirándulni, addig én munka után rohantam haza, mert olyan fáradt voltam.

- De ha lehetett volna, akkor mit csinálnál?

- Nem tudom, most már nem tudom! Amikor elgondolkodtam ezen, akkor rájöttem, milyen szerencsés ember vagyok, hiszen nekem a munkám volt a hobbim. A rádió és az állatvédelem, amit 25 éve kezdtem. Ebből jelenleg maradt az állatvédelem. Azonban, ma már elég sokat utazunk a férjemmel vagy a baráti társaságunkkal rövidebb és hosszabb időre is, ilyenkor tényleg csak pihenéssel, feltöltődéssel töltöm az időt.

- Gondolom az eredeti terv persze az volt, hogy csak a kecskeméti Mentsvárat csinálod tovább.

- Pontosan. Ezt terveztem, végre nyugalom lesz, ki tudok járni a menhelyre, arra is lesz időm, nem az állandó rohanás... Egészen addig, amíg az állatvédők 2023 nyarán nem kerestek meg azzal, hogy lemondott a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének az elnöke, vállaljam el én ezt a munkát. Nagyon sokan személyesen kértek fel, telefonáltak, hiszen korábban már határozottan nemet mondtam, aztán hetek múlva ismét kerestek és én ismét hezitáltam. Ők viszont kitartottak, mert jól ismerték korábbi állatvédelmi munkásságomat, bíztak bennem így ragaszkodtak az elképzelésükhöz. Végül azután igent mondtam. Mikor átvettem 18 tagszervezet volt a tagja a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének a MÁOSZ-nak, most pedig már 60 tagunk van. Jelenleg is két állatmenhely felvételi kérelme van nálunk.

- Ehhez nyilván hozzájárult a kormányzati segítség is.

- Nagyon! Már a munka elején megkeresett dr. Vetter Szilvia PhD a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány elnöke, akit én korábbról már jól ismertem. 25 évvel ezelőtt együtt mentünk a kecskeméti rendőrökkel az első állatvédelmi razziára. A Szent István állatorvosi egyetemmel és Dr. Lorászkó Gábor címzetes egyetemi docenssel együtt 2000-ben Magyarországon először mi szerveztük meg a menhelyek részére az ingyenes ivartalanítási akciót. Most pedig Szilvia megismertetett Ovádi Péterrel, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztossal és hárman leültünk beszélgetni. Elmondtam, hogy nekem mi a véleményem az állatvédelemről, mit tapasztaltam a hosszú évek alatt, mit szeretnék, hogyan tudom elképzelni az állatvédelmet. Ők pedig azt hangsúlyozták, számítanak a tapasztalatomra, a munkámra és azóta is elfogadják, amit mondok, kikérik a véleményemet, tehát nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatunk. Köszönöm a bizalmat!

- Milyennek látod ma Magyarországon az állatvédelem helyzetét?

- Még mindig nem olyan, mint ahogyan szeretném, ahogy én azt elképzelem, de elismerem, hogy óriási a különbség és nagyon sokat javult az elmúlt 25 év alatt.

Nagyon nagy eredmények vannak ma Magyarországon, az állatvédelem területén. Ha a korábbi időszakhoz hasonlítom, amikor elkezdtem az állatvédelmet, akkor az volt a helyzet itt Kecskeméten, ha kimentem egy helyszínre a polgárőrökkel együtt, ásóval, kapával fogadtak az állatok gazdái. Ma már, ha kimegy az Állatvédelmi Őrszolgálat - amit én hoztam létre még a Mentsvár mellett - egy ellenőrzés, vagy bejelentett és vélhető állatkínzás miatt, sokszor elég, ha figyelmeztetjük és megkérjük az állat körülményeinek változtatására. Erre kap 10 napot az állattartó, különben a hatósággal visszajövünk és elkobozzuk a kedvencét, a gazda ellen pedig eljárást indítunk. A legtöbb esetben, jelentkeznek. Ennyit fejlődött az állatvédelem.

Igazából én úgy gondolom, hogy ilyen sok pénzt, mint amit most az állatvédelemre költ a kormány, soha egyetlen egy kormány nem költött. Egymás után jönnek ki a pályázatok, melyben támogatják a civil állatvédőket, a menhelyeket, ebrendészeteket. Próbálják megkönnyíteni az állatvédők áldozatos munkáját.

Sorolhatnám a lehetőségeket, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai, a miniszterelnöki pályázatok, a Hermann Ottó pályázat, a Városi és Falusi Civil Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Közös ügyünk az Állatvédelmi Alapítvány pályázatai.

A kormány több milliárdot biztosít állatvédelemre, óriási összegeket költünk ivartalanításra, megelőzésre és egyre több szaporítótelepet számolunk fel a civil szervezetekkel, amit láthatnak a Tv-ben és social médiában egyaránt. Nem akarok nagy szavakat használni, de egyetértek Mahátma Gándhi szavaival: „Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik."

Tehát, pozitív irányba rengeteget változott, sokat javult az állatvédelem. Persze még rengeteg dolgunk van, az út nagyon hosszú és nagyon messze még az idő, hogy hátradőlhetünk, de mindent el kell kezdeni valahol. Nagyszerű eredmény, hogy külön állatvédelmi kormánybiztosunk van, akihez fordulhatunk a problémákkal.

A Közös Ügyünk az Állatvédelem alapítvány nagyon széles és átfogó munkát végez az állatvédelem területén. A pályázatokon, az oktatáson, a megelőzésen kívül, a többi hatósággal közösen képviseli és támogatja a hazai állatvédelmi szervezeteket.

Minden héten újabb és újabb nagyszerű eredmények születnek. Sorra számoljuk fel a szaporító telepeket, nap mint nap kapunk lakosságtól, bejelentéseket, mert már az emberek többsége sem tolerálja az állatok szenvedéseit. Újabb szigorítások vannak az állatvédelmi törvényekben, sokat dolgoznak a jogalkotók, de sajnos azt látom, a jogalkalmazók többnyire, még mindig kesztyűs kézzel bánnak az állatkínzókkal.

Nulla toleranciát javasolnék az állatkínzókkal szemben is. Tetszik nekem a drogterjesztőkkel, fogyasztókkal kapcsolatos miniszterelnöki szigorítás. Hasonló, „mély odacsapás" kellene az állatkínzóknak is, majd mindenki elgondolkodna, hiszen nem kötelező állatot tartani főleg nem haszonszerzés céljából.

Hazánkban sokat változott az állatvédelmi szemlélet is, az emberek zöme már tudja mi a felelős állattartás, hiszen ezt már óvodákban, iskolákban is elkezdjük oktatni. A média is sokat foglalkozik vele, de véleményem szerint nem eleget. A médiának nagyon nagy szerepe van a véleményformálásban, ezt ki kellene használni. Túl sok a feladat még előttünk, a számonkérésre és az ellenőrzésre is nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnünk a jövőben, Például kiemelném a nem régen alapított Ebrendészek Országos Szövetségét, mely legfontosabb feladata a hazai ebrendészetek ellenőrzése, hisz sok településen szörnyű körülmények között tartják az állatokat.

Kötelező előírás kutyákban a chip regisztráció, de a menhelyekre bekerülő állatok 50 százalékában sajnos nincs. Ezt is nagyon megszigorítanám, sok más kötelező dologgal együtt.

Azok, akik nem tartják tiszteletben az állatok jogait és nem biztosítja számukra a megfelelő életkörülményeket, ki kell szedni a sorból és örökre eltiltani az állattartástól.

Örömmel látom, hogy társadalmunkban most mindenki próbálja kivenni a részét ebből a munkából és az emberek szemléletén is érzem már, hogy másképpen gondolkodnak az állatokról, mint korábban.

A hazai állatvédelemért, mint egy országos ernyőszervet elnöke mindent megteszek, hogy az állami és más hazai szervezetekkel együtt, közös összefogással, emeljük a Magyarországi állatvédelmi kultúra színvonalát.