The Untold Stories of Israel – Filmes utazás Izrael valóságába

Az izraeli-arab konfliktus és a Közel-Kelet állandóan reflektorfényben áll a nemzetközi médiában. Azonban a hírek sokszor csak egy szűk, konfliktusokkal terhelt képet festenek a térségről, ami mögött ennél sokkal árnyaltabb és emberibb valóság húzódik meg. Szalai Kálmán dokumentumfilmje ezt az ismeretlen réteget igyekszik feltárni - erről beszélgettünk Szamler László (Fidesz-KDNP) megválasztott kecskeméti önkormányzati képviselővel, aki részt vett a film kecskeméti vetítésén és az azt követő pódiumbeszélgetésen. (A képgaléria fotói: Szamler Roland - Szamler Photography)
Egy lenyűgöző filmes utazás Izrael valóságába - a híradásokon túlra. Ismerd meg Izrael kevésbé ismert arcát! Öt kultúra találkozása, melyek közül csak egyik a zsidóké. Őszinte beszélgetések, valódi találkozások, mélyenszántó felismerések várnak, ha részt veszel a "The Untold Stories of Israel" vetítésén, amelyet pódiumbeszélgetés követ a film készítőivel és Réczei Tamással, a Firgun Alapítvány elnökével.
Keol.hu: Az izraeli helyzet kapcsán gyakran csak a konfliktusok jutnak eszünkbe. Mi az, amit a The Untold Stories of Israel című dokumentumfilm másként mutat be?
Szamler László: „Megint robbant valami a Közel-Keleten?" - sokakban ez az első gondolat, ha meghallják Izrael nevét a hírekben. A zsidó-arab konfliktus, a politikai feszültségek, a rakéták árnyékában élő hétköznapok - mindez olyan képet fest, amely sokszor leegyszerűsített, fekete-fehér narratívába szorítja a térség valóságát. Pedig a Közel-Kelet, különösen Izrael, sokkal több, mint politikai viták vagy katonai összecsapások színtere. A valóság árnyaltabb, sokszínűbb és mélyebb rétegeket rejt, mint amit a napi híradásokban megszokhattunk. A film pontosan ezt az ismeretlen réteget próbálja feltárni.
Az államalapítás egyben új korszakot is nyitott a zsidó nép történetében, melyet ma már nem csupán kisebbségként, hanem többségként élnek meg a saját földjükön. Ez a váltás azonban új kérdéseket és kihívásokat is hozott.
Izrael állam megalakulása jelentős történelmi fordulat volt. Milyen paradoxont rejt ez a fordulat a zsidó nép szemszögéből?
Évszázadokon át a zsidóság kisebbségként élt a világ legkülönfélébb kultúráiban. Sokszor üldöztetés, kirekesztés, sőt népirtás árnyékában. Izrael Állam megalakulásával azonban fordult a kocka: most először történt meg, hogy a zsidó nép saját nemzetállamban, többségként formálhatja társadalmát. Ez a történelmi fordulat új kihívást hozott. Mit kezd egy nép a többség felelősségével, ha addig mindig a kisebbség szemszögéből élte meg a világot?
Ez az új helyzet a társadalom összetételét is változatossá tette. Az izraeli társadalom nem homogén, hanem mozaikszerűen épül fel, ahol sokféle kisebbség él együtt.
Milyen szerepet játszanak a kisebbségek Izrael sokszínű társadalmában?
Izrael nem homogén ország. Arabok, drúzok, keresztények, beduinok, sőt szamaritánusok és más kisebbségi csoportok is osztoznak ezen a szentnek tartott földön. Az állam feladata nem csupán a zsidó identitás megőrzése, hanem egy olyan sokszínű társadalom működtetése is, amelyben a kisebbségeknek nemcsak jogai, hanem méltóságuk és megbecsülésük is megmarad. Ez nem egyszerű feladat. A válaszok nem állnak készen a polcokon és gyakran fájdalmas, ellentmondásos viták mentén alakulnak. Ez a kérdés nem kizárólag izraeli sajátosság - valójában minden többségi társadalom tükörképe.
Az ilyen komplex társadalmi helyzetekben az egyéni sorsok és történetek fontosabbak, mint a száraz statisztikák vagy politikai elemzések.
Hogyan közelíti meg a dokumentumfilm ezt a komplex témát?
A film, amelyet most egyre több nemzetközi fesztivál is felfedez, nem elégszik meg azzal, hogy politikai vagy jogi szempontból közelít a témához. Ehelyett személyes történeteken keresztül vezet be bennünket azoknak az embereknek a világába, akik a többség és kisebbség határmezsgyéjén élnek nap mint nap. Drúz katonák, arámi keresztény tanárok, szamaritánus családok és nomád beduin közösségek - mind-mind más vallás, más hagyomány, más nyelv. Mégis, ugyanazon a földön, ugyanabban az államban élik életüket. A film egyfajta közel-keleti road movie, nemcsak tereket, hanem identitásokat, sorsokat jár be. Az interjúk, helyszínek és hétköznapi pillanatok egészen új látószöget adnak annak, aki eddig csak a konfliktus narratíváját ismerte.
Az ilyen személyes történetek segítenek megérteni, milyen bonyolult és sokrétű a valóság, és hogy a hétköznapok emberei hogyan élnek ezek között az ellentmondások között.
Milyen üzenetet hordoz a film a nézők számára?
Ez a történet nem didaktikus, nem akar tanítani vagy ítélkezni. Inkább kérdez, megmutat és hagyja, hogy a néző maga alakítson új viszonyt a látottakkal. Lehet, hogy a film végére nemcsak egy új régiót, hanem egy új nézőpontot is megismerünk. Néha a legnagyobb változás nem a földrajzi térképen, hanem bennünk történik.