Temetkezési rejtély - Fej nélküli férfi
Izgalmas temetkezési rejtélyeket ismerhetünk meg a kecskeméti Cifrapalota avar kori kiállításán, mely nemrég elnyerte Az Év Kiállítása 2025 fődíját. A tárlaton bemutatják például annak a sírnak a történetét, melyben egy fej nélküli férfi maradványait találták meg, valamint kiderül, milyen módon temettek el egy leprával küzdő nőt a 8. században. A kiállítást a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbították 2026. június 28-ig. (Fotó: Kovács Szabolcs)
Az avar kor rejtelmeibe vezeti be a látogatókat a Cifrapalota izgalmas régészeti kiállítása, mely Az Év Kiállítása lett 2025-ben. A tárlat a kecskeméti múzeum azon ásatási eredményeit mutatja be, amelyek jelentős avar kori leleteket hoztak a felszínre. A temetkezési szokások, rítusok is kiemelt helyet kapnak a kiállításon - a különböző tárgyakat, leleteket most először láthatja a nagyközönség.
A tárlaton bemutatják például azt a Szentkirálynál megtalált 8. századi sírt, melyben egy fej nélküli férfi feküdt - a koponyája nem volt a gödörben. Pontosan nem tudni, mi állhat a rejtély hátterében: vajon babonás hiedelem miatt vették ki a koponyát több, mint 1200 évvel ezelőtt, vagy esetleg sírrablók tüntették el? Szintén ezen a lelőhelyen bukkantak rá egy 45-50 éves korában elhunyt nő maradványaira, akiről a vizsgálatok bebizonyították, hogy leprában szenvedett. Az arcon és a végtagokon a betegség által okozott nyomokat találtak: a csontállomány felszívódása miatt az orrüreg kiszélesedett, a lábakon pedig csonthártyagyulladás okozott elváltozásokat. Érdekesség, hogy a súlyosan beteg nőt a többi sír mellé temették el, nem elkülönítve, így az egészségesekhez hasonló bánásmódban részesült halála után.
Az elhunytakat általában ékszerekkel (például fülbevalókkal, gyöngysorokkal, gyűrűkkel) és különböző használati tárgyakkal bocsátották a túlvilágra. Emellett gyakori volt, hogy különböző ételeket, állati maradványokat is eltemettek a sírokban, hogy a túlvilágon is legyen táplálékuk az elhunytaknak. Egy fiatal lány sírjában például tojásokat találtak, melyeket valószínűleg egy kis kosárkában helyezhettek el a test mellett. A különböző koporsókra birkák vagy kecskék egy-egy részét, gerincének egy darabját is elhelyezhették, hogy ne elhagyottan induljanak a túlvilágra az elhunytak.
Egy magányos lovas sírja szintén elgondolkodtató leleteket rejtett, melyre a Duna mellett, Szalkszentmártonnál találtak rá. Az előkelő férfit a 7. században temették el kardjával együtt egy elszigetelt sírba, melyből egy felszerszámozott ló maradványai is előkerültek. Ez azt bizonyítja, hogy a magasabb rangúak temetése során állatáldozatot mutattak fel, majd az állat húsát elfogyasztották a rítus részeként. A sírba így csak az állat bőrét és a csontok egy részét helyezték el. Az elhunyt férfi kapcsán genetikai vizsgálatokat is végeztek, melyek során kiderítették, hogy valószínűleg világos bőre és világos szeme lehetett.
Az „Egy eltűnt nép nyomában - Az avarok élete a Duna-Tisza közén" című kiállításon további érdekességeket is megismerhetnek a látogatók az avarokról. A tárlatot a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbították: egészen 2026. június 28-ig látogatható.
