Társadalomkritikai reflexió a negatív kecskeméti közbeszédre
Tizennégy kecskeméti értelmiségi közösen írta alá azt a társadalomkritikai reflexiót, melyben egyebek között az online térben terjedő negatív kecskeméti közbeszédre, bántó, szélsőséges megjegyzésekre (lásd facebook bejegyzések) hívják fel a figyelmet.
Az online térben zajló nyílt kommunikáció radikálisan átalakította az emberek beszédstílusát, társas kapcsolatait: gyorsabbá, intenzívebbé és szélsőségesebbé tette az interakciókat. Egyre nagyobb teret hódítanak a negatív és bántó megjegyzések, amelyek különösen az emberi méltóságot, a nőket, a demenciában élőket és az idős embereket veszik célba.
Polarizáció és a vitakultúra gyors romlása figyelhető meg! A nyílt kommunikációs platformok információs buborékba zárnak minket, ahol a szélsőséges nézetek megerősítést, bátorítást nyernek, így a más véleményűekkel való párbeszéd egyre ellenségesebbé válik.
A kor szerinti negatív megkülönböztetés -, mely különösen az idősebb korosztályt érinti - napjaink egyik legmérgezőbb jelensége.
Az ageizmus sajnos jelen van a munkahelyeken, a médiában, a hétköznapi beszédben, a divatban, ami nem elfogadható. A 60 év felettiek a leggyorsabban növekvő demográfiai csoport a világon, így Kecskeméten is. A kultúránkról, a kulturáltságunkról árulkodik az, hogy hogyan viszonyulunk az idősebb nemzedékhez!
A demenciával élők és idős emberek elleni diszkrimináció és megbélyegzés szintén súlyos következményekkel jár. Szakértői becslések szerint Kecskeméten a lakosság 8-10 százaléka érintett a demenciával élők gondozásában, ellátásában. Az ilyen jellegű negatív kommentek fokozzák az elszigetelődést és a társadalmi kirekesztést, ami tovább rontja az érintettek életminőségét!
A nők elleni online zaklatás és gyűlöletbeszéd nem csak mentális megterhelést okoz, hanem aláássa az egyenlőségért folytatott küzdelmet is. Felmérések szerint a nők közel egynegyede már tapasztalt online zaklatást vagy visszaélést. Ezek a támadások visszariasztják a nőket attól, hogy részt vegyenek a nyilvános diskurzusban, tovább mélyítve a nemek közötti egyenlőtlenségeket!
A bántó és gyalázó megjegyzések nem csak az egyénekre, hanem a tágabb közösségre is káros hatással vannak. A gyűlöletbeszéd normalizálása fokozza az intoleranciát és a megosztottságot, ami hosszú távon súlyosbítja a társadalmi feszültségeket és gyengíti a közösségi összetartást! Semmilyen kommunikációban nem megengedett más ember korát, személyiségét, egészségügyi állapotát támadni! Az idősödő népesség élettapasztalata, bölcsessége nélkül nincs jövő!
Mi, civil szervezetek, egyszerű állampolgárok, határozottan hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy ezek nem ártalmatlan jelenségek, hanem a kultúránk egy mélyebb, rendszerszintű problémáját jelzik!
Közös felelősségünk fellépni az emberi méltóságot támadó gyűlöletbeszéd, az ageizmus ellen!
Kecskemét, 2025.02.07.
Molnár Szilárd, szociológus
Hegymegi István, addiktológiai konzultáns
Dr. Nagy Orsolya, kutató orvos
Cserbán Józsefné, szociálpolitikus
Dr. Fülöp Tamás, történész
Ladányi Kovács Zoltán, idegenforgalmi szakember
Gera Anna, szociológus
Stein Ildikó, ifjúsági szakember
Rigó Éva, szervezetvezető
Tóth Attila, tanár
Dr. Sági Norberta, néprajzkutató
Molnár H. Boglárka, Junior Prima díjas szerkesztő-riporter, újságíró
Libor Zoltán, tanár, szociológus
Molnárné Ditzendy Judit, gyógypedagógus
