Tájékoztatóval köszönte meg az iparkamara a jótékonysági festők kecskeméti munkáját
Mintegy 60 festő iparos érkezett 2019. november 14-én, este Kecskemétre, hogy jótékonysági festés keretében megújítsa a Gáspár András Szakgimnázium és Szakközépiskola tantermeinek egy részét. A jótékony festők Magyarország különböző részeiből utaztak Kecskemétre, de nem csak magyarországiak voltak köztük, ugyanis Szlovákiából is érkezett 6 iparos.
A kétnapos festést a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület a Kecskeméti Szakképzési Centrummal és annak Gáspár András Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájával közösen szervezte. A rendezvény fővédnöke a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara volt. A jó hangulatú közös festés pedig alkalmat adott arra is, hogy találkozzanak az ország minden tájáról érkezezett szakemberek, kollégák, és közösen javítsák a Kecskeméten tanuló diákok körülményeit. Remélve, hogy ezáltal kialakul bennük az az esztétikai igény is, amivel később, végzett szakemberként majd rendelkezniük kell.
A fővédnök, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pedig különleges módon hálálta meg az iparosok önzetlen akcióját. Olyan előadást szervezett a számukra, amit a későbbiekben tudnak majd hasznosítani a vállalkozásukban. A kamara előadója, Makkainé Hoksza Éva szakmai tájékoztatója a megrendelők és a kivitelező vállalkozók vitás ügyeinek rendezését elősegítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésével ismertette meg a festőket a pénteki ebédszünetet követően.
Az előadásban elhangzott, hogy 2013-ra az építőiparban tapasztalható lánctartozások mértéke már több százmilliárdos nagyságrendet ért el. Az építőipari cégek 80 százalékának volt késedelmes kifizetése, 25 százalékának 5 éven túli kifizetetlen számlája, illetve a cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adott, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2013. július 1-től kezdte meg a működését. Azt hogy mennyire szükség volt rá mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 2018. december 31-ig összesen 1123 kérelmet adtak be a TSZSZ-hez. Ezekből pedig jól látható tendenciaként tükröződött, hogy folyamatosan növekszik a magánépítkezésekhez kapcsolódó vitás ügyek száma is. Míg 2017-ben a beadott kérelmek 22 százaléka ilyen munkákhoz kapcsolódott, addig 2018-ban ez az arány már százalék volt. A kérelmek számának éves szintű csökkenése pedig nagyrészt a mélyépítés (közlekedésépítés, vízügy) szakterületű ügyek számának csökkenésére vezethető vissza.
- A beadott kérelmek szerződés szerinti értéke 251 milliárd forint, melyből a vitatott érték 31,5 milliárd - mondta Makkainé Hoksza Éva. Hozzátette, hogy a TSZSZ szakértők a szakvéleményekben ennek átlagosan 69 százalékát állapították meg. A 2018-ban a beadott kérelmekben megjelölt vitatott összegek közül a legnagyobb 121,59 millió forint volt, a legkisebb pedig 100.000 forint. A kérelmek jelentős része magasépítésről, 2018-ban pedig jellemzően családi- és társasházépítésről szólt.
- A kérelmezők között jól láthatóan emelkedik a megrendelők aránya - emelte ki az előadó. - A 2014-ben évi 8 százalékról ez az arány 2018-ban évi 32 százalékra emelkedett. Ennek tudható be a kérelmek számának 2018 évi növekedése is, az ügyszám növekedése pedig jellemzően a magánszemély megrendelőknek köszönhető.
A számokból számokból levonható következtetéseknél Makkainé Hoksza Éva megállapította, hogy a lakásépítkezések számának növekedésével nőtt a TSZSZ-hez forduló magánépítkező kérelmezők száma. Ezek a vitatott ügyek pedig bár értékben általában a 10 millió forintot nem haladják meg, azonban egy-egy család életére jelentős hatást gyakorolnak, ezért a TSZSZ is kiemelt figyelmet fordít ezekre az ügyekre.
