Tájékoztatót tartott a közgyűlésen dr. Boross Ildikó, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke

Dr. Boross Ildikó, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke:

„Két hete volt egy sajtótájékoztató, ott mindent elmondtam, a Telex korrektül le is hozta, és több újságban is szerepelt. Tehát most tényleg csak röviden, mert ez meghaladja egy ilyen közgyűlés kereteit. Azt kell mondanom, hogy tavaly szeptemberben, amikor elkezdtem az érdemi munkát, jogi ellenőrzési folyamatot indítottam el az alapítványnál. Ez kiterjedt az egyetemmel való együttműködésre, a belső adminisztrációra, az operatív vezetésre, valamint a különböző döntések felülvizsgálatára. Bevontunk igazságügyi könyvszakértőt, tőkepiaci szakértőt, ügyvédeket, illetve speciális szakmai ismeretekkel rendelkező szakembereket is. Objektíven akartam felmérni a körülményeket: hogyan áll az alapítvány, illetve az egyetem, és milyen következmények származhatnak a múltból. Ez volt az én felelősségem, mivel ügyvéd vagyok, jogász vagyok több mint 40 éve, és a vezető tisztségviselői felelősséget nagyon komolyan veszem.

Megindultak az átalakítások, módosítottuk az SZMSZ-t, egy bonyolultabb, ugyanakkor jobban nyomon követhető struktúrát hoztunk létre.

Tulajdonképpen átvilágítottuk a teljes működést, és ennek a jogi átvilágításnak a vége körülbelül most zárult le. Harminchat szabályzatot írtunk újra, tehát hatalmas munka van az alapítvány mögött. Nagyon strukturált, őszinte és szoros kapcsolatban dolgozunk az egyetemmel, mert azt mindenki elfelejti, hogy egy KEKVA-alapítvány teljes vagyona az egyetemé.

Tehát nem a városé, nem a régióé, nem az államé, hanem a ma élő jogszabályok szerint az alapítvány úgy kapja a vagyont, hogy azt kizárólag az egyetemre költheti. Vannak még kisebb közcélok, de a fő feladat ez, és ez a szenátus, valamint az egyetem részvétele és együttműködése nélkül nem működik. Nálunk két kuratóriumi tag az egyetem képviselője.

Tegnapelőtt tárgyaltam a szakszervezet vezetőjével is, tehát nagyon szoros az együttműködés. Az alapítvány, így az egyetem pénzügyi helyzete stabil: körülbelül 5 milliárd forint olyan pénzösszeggel rendelkezünk jelenleg, amely felhasználásra vár, addig pedig rövid lejáraton kamatoztatjuk, hiszen építkezünk. Jó hír, hogy elkezdtük építeni a Campus 2-t, amelyre úgy kaptunk állami támogatást, hogy a támogatási szerződésben vállaltuk annak visszafizetését, amennyiben az Optimától megkapjuk a pénzt.

Mi a helyzet az Optimával? Mert mindenkit ez érdekel. Igazából az egyetem és az Optima viszonya a kérdés. Ugye új vezetés van: amióta új a Magyar Nemzeti Bank elnöke, leváltotta a PADME vezetését, a PADME pedig leváltotta a leányvállalatának vezetőjét. Az Optima pedig lecserélte leányvállalatainál, a GTC-nél és az Ultimánál a képviselőket.

Ha valaki olvasta az ÁSZ-jelentést, láthatta, hogy a régi Magyar Nemzeti Bank vezetéséhez kapcsolódó személyek egy egész céghálózatot hoztak létre. Mi megújítottuk a kapcsolatot a jelenlegi vezetéssel, tehát most már nagyrészt új emberekről beszélünk, és tavaly december 18-án megállapodást kötöttünk a kötvényen alapuló követelés megfizetéséről. A megállapodás lényege, hogy 2028. december 31-ig kifizetik a kötvényen alapuló követelést, addig pedig folyamatosan fizetik a 3 milliárd forintot meghaladó kamatokat is. Így az egyetem rendes működési és pluszfinanszírozási költségeinek fedezete rendelkezésre áll. Az új Optima-vezetés úgy látja, hogy az eszközoldalon ez a fedezet megvan, csak nyilván likvidálni kell ezeket az eszközöket.

Mi volt itt a probléma? Az igazságügyi könyvszakértők és a jogi szakértők megállapítása szerint a kötvényjegyzés 2021-ben jogszerű, értékarányos kamattal lekötött szerződés volt, ugyanakkor sok feltétel kapcsolódott hozzá. Például az, hogy az Optima, illetve az Optima fölött álló PADME vállalta: az összeget bármikor le lehet hívni, tehát az alapítványnak volt egy kvázi biztosítékot jelentő eladási joga. Emellett kapcsolódott hozzá egy ingatlanfejlesztés is, amelyben az Optima egyik leányvállalata elkezdte építeni a Campus 2-t, és megvalósította volna a teljes Homokbánya-projektet.

A szakértők szerint ez akkor jó elképzelés volt és értékarányos konstrukciónak számított. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy 2023 második felében az Optimánál elindult egy olyan folyamat, amelynek során - függetlenül attól, hogy 2024 januárjában már megkapták az egyetemtől a visszavásárlási felhívást - nagyon leegyszerűsítve: nem az Optimából, hanem a leányvállalatokból „kilapátolták" a pénzt.

Ez mindenképpen a Matolcsy-körhöz köthető csapat volt, ezt meg kell állapítanunk: ő nevezte ki ezeket az embereket, az ő köréhez tartoztak. A jogi vélemények szerint a Magyar Nemzeti Bank polgárjogi felelőssége mindenképpen fennáll. Most részletesen nem térek ki arra, hogy ennek mi a jogi mechanizmusa, hogyan felel a „leányok" tevékenységéért, de a felelősség levezethető. Mi úgy látjuk, hogy ahelyett, hogy helyreállították volna a cégcsoport likviditását - mert nem önmagában az Optima volt a tulajdonos, hanem a teljes cégcsoport -, inkább egy indokolatlan beruházássorozatot indítottak el. Számításaink szerint mintegy 140 milliárd forint értékben ruháztak be olyan eszközökbe, amelyeknek nem volt hozamtermelő képességük. Ez az összeg elegendő lett volna arra, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket.

Köztünk szólva: a GTC-ESZA - amelynek 63%-os tulajdonosa az Optima csoport - 2021-ben a lengyel tőzsdén és a nemzetközi piacon 500 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket, amelyeket 2,25%-os hozam mellett jegyeztek le. Mi 2,5%-on jegyeztünk. Ez a kötvény 2026-ban már csak 6,5%-os kamattal volt meghosszabbítható, tehát ennyit nőtt a GTC kockázati megítélése 2021 és 2026 között. A felelősséget ezért mindenképpen a GTC-ben és annak fő tulajdonosában, az Optimában kell keresni.

A helyzet tehát az, hogy erre szokták azt mondani: „a pénz megvan", de én inkább úgy fogalmaznék, hogy meglesz. A mai tudásunk szerint, a Magyar Nemzeti Bank és az Optima jelenlegi értékbecslései alapján a fedezet elvileg rendelkezésre áll, de erre 2028 decemberéig várni kell. Nem tudjuk azonban, mi lesz a KEKVA-törvénnyel, mert elképzelhető, hogy addigra már elvonják a vagyont, és akkor az állam fog a Magyar Nemzeti Bankkal vitatkozni ezen a követelésen.

Költségvetésből származó pénzről, tehát közpénzről beszélünk. Közpénz volt az, amit az alapítvány kezelt, és közpénz volt az is, amit az Optima kezelt. Az Optima a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódó vállalat.
Én nem rosszindulatból vagy jóindulatból beszélek erről. Senki nem gondolta volna, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgy bánik a közpénzzel, hogy a másik közpénzt elvonja. Meggyőződésem, hogy ezt a büntetőeljárás során nagyon alaposan fel kell tárni, és mi mindent megteszünk ennek érdekében. Most is beadtunk egy 27 oldalas anyagot, amely tartalmazza a teljes levezetésünket, a szakértői anyagokat és az összes kapcsolódó dokumentumot. Minden, amit eddig elmondtam, okiratokkal és szakvéleményekkel igazolható.

Én mást nem tudok mondani. Nem politizálok, és korábban sem politizáltam. Régen is bíztam az igazságszolgáltatásban, és most is bízom benne. Ügyvédként - igaz, nem büntetőjoggal foglalkozom - nem tapasztaltam ilyen típusú visszaéléseket. Várjuk az eredményt, és várjuk az új törvényt is, hogy mi fog történni.

De nagyon szeretném, ha mindenki megértené: felejtsék el az alapítványt mint önálló szereplőt, mert az csak vagyonkezelő. Itt az egyetemről van szó. A kecskeméti egyetem egy csoda: gyönyörű épületek, gyönyörű fejlesztési tervek. Ha én maradnék, és visszakapnánk a 100 milliárd forintot, újra az egyetemre költeném. Már át is néztük, milyen fejlesztéseket lehetne megvalósítani pillanatok alatt. Erre mindenkinek büszkének kellene lennie. Én mindig úgy érzem, teljesen mindegy, hogy éppen melyik párt van hatalmon, mert ennek ehhez semmi köze. Az egyetem a város és a régió számára fontos, és azt meg kell védeni."

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

A Neumann János Egyetemért Alapítvány vagyoni helyzetéről és az Optima-ügyről beszélt Boross Ildikó