Szemléletváltás a szennyvízkezelésben - Lezárult a Waste 2 Value projekt
A BÁCSVÍZ Zrt. is tagja annak a konzorciumnak, amely több mint másfél milliárd forint összegű európai uniós forrást fordíthatott szennyvíztechnológiai kutatásokra az elmúlt négy évben. A projekt ünnepélyes zárórendezvényét a BÁCSVÍZ Zrt. kecskeméti szennyvíztisztító telepén tartották. Melyen részt vett dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő is.
Magyarországon az elmúlt 30 évben nem volt ekkora összegű, illetve ilyen műszaki és tudományos összefogást igénylő szennyvíztechnológiai kutatás. A projekt rövid címe (WALUE - Waste to Value; azaz hulladékból értéket előállítani) is jól jelzi az alapvető célkitűzést. Ez pedig nem más, mint az, hogy szemléletváltást eredményezzen a szennyvízkezelésben. Vagyis, hogy ne hulladékként, fölösleges dologként kezeljük a folyékony hulladékot, hanem egyfajta erőforrásként.
A kutatás fejlesztési projekt szakmai összefoglalója
A projekt célja komplex, a szennyvíz- és iszapkezelés minden elemét integráltan kezelő technológiák, kifejlesztése, mely a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok energia- és nyersanyagtartalmának hasznosítását valósítja meg. A pályázat teljes időtartama alatt a konzorcium tagjai végig kooperatívan segítették egymás kísérleteit, vizsgálatait, hogy a kitűzött kutatási célokat széleskörűen megvizsgálhassák és eredményekkel sikeresen igazolják.
A BÁCSVÍZ Zrt. a rendelkezésére álló adatok alapján elemzéseket végzett a szennyvíz-, szennyvíziszap-, biogáz technológiai vonalakon, megvizsgálva a telephely energiahatékonyságát. Az elemzéshez figyelembe vette az üzemeltetési tapasztalatokat, valamint kampányszerűen végzett laborméréseket. Ennek eredményeit felhasználva monitoring programot vezetett be a telephelyen, amelyet a pályázatban vásárolt gázmotor beépítését követően is alkalmazott és kiegészített egyes elemek energiafelhasználásának rögzítésére alkalmas mérési programmal.
Továbbá segítette mini-hidrolizáló beépítését, amellyel az UTB Envirotec Zrt. (a továbbiakban: UTB) a biológiai szennyvíztisztítás során keletkező fölösiszapot dolgozta fel, bemutatva a biogáz kihozatal növelési lehetőségét. A kimeneti oldalon keletkező anyagáramából egy desztillációs lépés során pedig NPK (nitrogén, foszfor és kálium) oldat, tápanyag-koncentrátum nyerhető ki.
Az UTB emellett létesített a kecskeméti szennyvíztelepen egy, a világon egyedülálló, FO/RO membránrendszert is, amelynek segítségével a telep ammóniaterhelését csökkentette. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy a telephelyen keletkező iszap víztelenítését végző centrifuga csurgalékvizét feldolgozza, majd a folyamat végén keletkező retentátumából szintén desztillációs eljárással hasznos növény tápanyagokat tartalmazó koncentrátumot állítson elő.
A konzorcium tagjai közül az Inno-Water Zrt. összeállította a kritikus szennyezőanyagok listáját, biodegradációs potenciálját, adszorpciós jellemzőit, valamint humán- és ökotoxikológiai adatait tartalmazó adatbázist. Ehhez a kecskeméti szennyvízelvezető hálózat erre kijelölt pontjain a monitoring program és analitikai vizsgálatok végrehajtását koordinálta. Meghatározta az előállított termékek életcikluselemzésének módszertanát és véglegesítette a forrástérképezés módszertanát. A kísérletek és vizsgálatok azoknak az összefüggéseknek a pontosítását szolgálják, amelyek figyelembe veszik a különböző, kritikus szennyezőanyagok mozgását, átalakulási folyamatait az expozíciós utak meghatározásához. Létrehoztak egy új szoftvert, amely képes a mezőgazdasági területekre kijuttatott szennyvíz, iszap, illetve tápanyag-koncentrátum környezeti hatásait meghatározni, így biztosítva a környezet védelmét ugyanakkor a körforgásos gazdaság megvalósíthatóságát.
A nyersanyaghasznosítást figyelembe véve a BÁCSVÍZ Zrt. iszapjának és komposztjának vermikomposztálhatóságát az ATK TAKI vizsgálta. Szabadföldi és mezokozmosz kísérleteket végzett szintén szennyvíziszapokkal és azokból készült termékekkel, melyekben ezen anyagok szántóföldi növénytermesztésben és energiaültetvények telepítésénél való felhasználhatóságát vizsgálta. Tenyészedény kísérletet végzett az UTB által a kecskeméti telephelyen gyártott csurgalékvízből nyert tápanyag-koncentrátummal, angol perje tesztnövényt alkalmazva. Mindegyik esetben a talajra és a növényekre gyakorolt hatásokat vizsgálta, javaslatokat adva az optimális adagolásra
Ezt a tápanyagkoncentrátumot alkalmazta a Debreceni Egyetem csíranövény-tesztjeihez, valamint zöldalga tápanyagfelvételének vizsgálatához, ami alapján meghatározta az ökológiai szempontból optimális hígítási arányt. Laboratóriumi és félüzemi kísérletek végzésével támogatta a konzorcium tagjainak munkáját.
Az UTB által kifejlesztett technológia lehetőséget teremt a szennyvíz, és -iszap, illetve az abból előállítható termékek hasznosítási peremfeltételeinek meghatározására, a termékekben lévő szennyezőanyagok környezeti sorsának vizsgálatára és az érintett hasznosítási lehetőségek terhelhetőségének meghatározására. A korábban hulladékként kezelt anyagból széleskörűen alkalmazható, értékes termékek, ipari nyersanyagok lesznek előállíthatók.
A konzorcium közös eredménye egy olyan műtrágya kiváltására alkalmas tápoldat előállítása, melynek a Debreceni Egyetem és az ATK TAKI eredményei alapján pozitív hatása van a növényekre. Az Inno-Water Zrt. által elkészített kihelyezés hatásait kiszámító szoftver pedig biztosíthatja a termőföld optimális terhelését is.
Lakossági felhasználásra már kapható az első növényi tápoldat koncentrátum.
Cél, hogy a jövőben a mezőgazdaságban is elkezdjék hasznosítani a kutatás eredményeit. A szennyvíztelepről újrahasznosított alapanyagok felhasználásával jelentős mennyiségű műtrágyát lehetne kiváltani. A szennyvíz komposzt mellett az új módszerrel előállított tápanyag koncentrátum nagy mértékű mezőgazdasági hasznosítása nagy lépést jelentene az ökológiailag optimális körforgásos gazdaság irányában.
