Sajtótájékoztató Kecskeméten: Fenntartható városfejlesztési program indul

Mayer Gábor azt mondta: ma már az elmaradott vidék és a fejlett városi térségek fejlesztése "kéz a kézben jár", a vidék városok nélküli és a város vidék nélküli fejlődése nem képzelhető el. Célnak nevezte, hogy a vidéki és a városi fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg.

Hozzátette: az elmúlt tíz évben a gazdaság fejlődése rendkívül dinamikus volt Magyarországon, dacára az ebben az időszakban fennálló gazdasági nehézségeknek. A gazdaság fejlődésének "motorjai" azok a fejlett gazdasági térségek - alapvetően városok - voltak, ahol a gazdasági és a társadalmi tőke összpontosul.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy város gazdasága már nemcsak a városra hat, hanem sokkal szélesebb térségre is. A városok már nem csak a közigazgatási határaikon belül élőket szolgálják a munkalehetőségekkel, szolgáltatásokkal, hanem lakosságuk többszörösét is.

A városban képződő jövedelmek jelentős részét már nemcsak a városi lakosság, hanem a város vonzáskörzetében, kisvárosokban, falvakban élők állítják elő. Ezért a TOP Plusz Fenntartható városfejlesztési programban részt vevő városoktól azt kérik - mondta az államtitkár -, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek a város és a vidék együttműködését is segítik. Kiemelte, hogy a programon belül nemcsak a fejlett gazdasággal rendelkező, főleg vármegyeszékhelyek kapnak lehetőséget a fejlesztésre, hanem sok kis- és közepes méretű város is.

Kosztik János, a terület-és településfejlesztési operatív programot irányító hatóság vezetőjének helyettese, a jogi és felülvizsgálati főosztály vezetője ismertette: az Európai Regionális Fejlesztési Alap részfinanszírozásával megvalósuló, Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák (FVS) eszközzel Magyarország 42 vidéki városa, várostérsége valamint a főváros új megközelítésben, stratégiai alapon, integráltan tervezheti és valósíthatja meg fejlesztési elképzeléseit. A program keretösszege 581 milliárd forint.

A kevésbé fejlett régiókban található 42 város, várostérség zöld- és kékinfrastruktúra-fejlesztési, közösségi célú infrastruktúra-fejlesztési, kulturális, sport és egyéb közterületi, fenntarthatóközlekedés-fejlesztési beruházásokat valósíthat meg, továbbá leszakadt városi területek rehabilitációjára, belterületi utak fejlesztésére fordíthat forrásokat - sorolta.
Lehetőség van továbbá megújuló energiaforrások alkalmazásával energiahatékonysági beruházásokra megvalósítására.

Fejleszthetik a településeken a bölcsődei és óvodai, egészségügyi és szociális infrastruktúrát is, továbbá ipari parkokat, iparterületeket fejleszthetnek, inkubátorházakat alakíthatnak ki, turisztikai projekteket valósíthatnak meg, A fejlesztések kiterjedhetnek a társadalmi felzárkózást, közösségfejlesztést, foglalkoztatás bővítését célzó programok megvalósítására is - közölte Koszták János.

Kitért arra, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentős hozzájárulást nyújtanak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célok elérésében betöltött szerepükre. Az FVS mellett a TOP Plusz további három kijelölt pillére a köznevelési infrastruktúrafejlesztés 105 milliárd forint keretösszeggel, az energiahatékonysági fejlesztések 196 milliárd forinttal, illetve a vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések pillére, amelyre 73 milliárd forint jut.

Szokolai Zsolt, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának egységvezető-helyettese azt hangsúlyozta, hogy városok az egyik legfontosabb szervező erejei a gazdaságnak, amelyek a vidéki térségekkel kooperálva működhetnek, összehangolt fejlesztésükre van szükség. Hozzátette: a városokban sok erőforrás koncentrálódik, de sok a probléma is, példaként említette a lakhatást, a klímát.

Megemlítette, hogy Szolnok, Békéscsaba és Gyula már várostérséget lefedő stratégiát készített. Bízik abban - jegyezte meg, hogy ez jó például szolgál.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere arról beszélt, hogy a környező településekkel kistérségi együttműködést tartanak fenn, egyeztetik fejlesztéseiket. Ennek is köszönhető - emelte ki -, hogy a térség nagyot lépett előre az elmúlt időszakban - mondta.

Megemlítette, hogy a sajtótájékoztató helyszínén, az Osztrák-Magyar Monarchia korában épült régi lovas laktanya felújítás alatt álló területén fontos volt az örökségvédelmi szempontok figyelembevétele. Nem messze ettől épül egy innovatív egyetemi campus. A környező területen a kisebb vállalkozások megtalálták a fejlesztés lehetőségeit: étterem, kereskedelmi szolgáltatóhelyek, sportlétesítmények, szolgáltató központok létesültek - részletezte a polgármester.

Kecskeméti stratégiai céljairól szólva Szemereyné Pataki Klaudia elmondta, hogy az elkövetkező évek fejlesztéseire tekintettel 4 prioritást határoztak meg: Élhető város, Szolgáltató város, Klímatudatos város, Versenyképes város került meghatározásra.

Az „Élhető város" stratégiai célkitűzés Kecskemét és térsége lakosságának biztos megélhetést nyújtó, vonzó épített környezettel rendelkező, egészséges, biztonságos, társadalmilag befogadó, valamint kiegyensúlyozottan fejlődő és fenntartható módon üzemeltethető várossá válását célozza.

A „Szolgáltató város" stratégiai célkitűzés a lakossági igényeknek megfelelő, magas szintű köz- és üzleti szolgáltatásokat, illetve ellátóhálózatot biztosító, szolgáltatásaiban fejlődő, széleskörű lakhatási kínálattal rendelkező, kapcsolatrendszerében és programkínálatában megújuló, a térségi szerepköreit folyamatosan bővítő város kialakítását célozza.

A „Klímatudatos város" stratégiai célkitűzés elérése érdekében Kecskemét fejlesztései során figyelembe veszik a természeti környezet teherbíró képességét, a nyersanyagokkal, erőforrásokkal és energiahordozókkal hatékonyan és takarékosan kívánnak bánni.

Végül pedig a „Versenyképes város" célkitűzés a versenyképes termelés feltételeinek széleskörű biztosítását, a helyi gazdaság és a vállalkozások innovációs képességének növelését, a magasabb hozzáadott értékű termelést szolgáló pénzügyi, infrastrukturális, szervezeti és együttműködési háttérfeltételek és innovációk támogatását foglalja magában, a minőségi munkahelyteremtés érdekében.