Sajtóközlemény - Hetente kétszer viszik el az élelmiszerhulladékot

Egyre nagyobb hangsúlyt kap környezetünk védelme érdekében a hulladékcsökkentés kérdése, az élelmiszerhulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok, másképp mondva a biohulladékok külön gyűjtését ugyanis az európai uniós előírások alapján már a múlt évtől kötelezően be kellett vezetni. A körforgásos gazdaság megvalósításának részeként egy éve a magyarországi háztartásokban, 14 város meghatározott részein el is indult az elkülönítve tárolt élelmiszer-hulladék házhoz menő gyűjtése. A rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik.

Cegléd társasházi övezeteivel, valamint Kecskemét 900 társasházával és 25 ezer lakással indított és 2024 szeptemberétől kibővített szolgáltatású programban a biohulladék már a kecskeméti és ceglédi hulladékudvarokban is leadható - emlékeztet Agatics Roland, Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátora, a DTKH Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Társaság körzetében történt változásokra. Felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy a 2025 júniusától elindult tavaszi-nyári gyűjtési rendszer keretében Kecskeméten a biohulladékot már heti két alkalommal gyűjtik be az eddigi egy helyett és havonta egyszer ingyen mossák a kukákat a DTkH munkatársai - egészen októberig.

A lakosság számára a gyűjtőedényeket a MOHU MOL Zrt. ingyenesen biztosítja, a külön kukába pedig sokféle szerves hulladék tehető. A biohulladékok, másképp organikus hulladékok körébe tartoznak a konyhai maradékok, például zöldség- és gyümölcsmaradványok, héjak, kávézacc, teafű, illetve a konyhai hulladékból keletkező egyéb szerves anyagok. Ezek külön gyűjtése és komposztálása teszi lehetővé, hogy a hulladék ne a lerakókba kerüljön, hanem hasznosuljon, például komposztként visszakerüljön a természetbe. Ezáltal nemcsak a hulladéklerakók terhelése csökken, hanem javul a talaj minősége is - hangsúlyozza Agatics Roland. Hozzáteszi: a hulladék begyűjtését a DTKH a közszolgáltatás részeként végzi, tehát a lakosoknak külön semmit nem kell fizetni. A települési hulladék közel kétharmadát 2035-ig újra fel kell dolgozzuk, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül - mutat rá a hulladékgazdálkodási szakember. A gyűjtés tehát - hangsúlyozza - akkor sikeres, ha ezt a hulladékfajtát is minél többen gyűjtik szelektíven.

Az élelmiszerpazarlás mérséklése nemcsak fenntarthatósági kérdés, hiszen gazdasági és társadalmi hatása is van. Ráadásul egyre inkább sürgető, mert világszerte aggasztóan sok élelmiszert dobunk ki. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2021-es adatai szerint világszerte évente körülbelül 931 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami az összes termelt élelmiszer harmada. Az EU-ban az élelmiszerpazarlás évente körülbelül 88 millió tonna, ami a teljes hulladék mennyiség ötödét teszi ki. A KSH 2022-es adatai szerint pedig Magyarországon a háztartások által keletkezett hulladék 30-40 százaléka biológiai eredetű. Becslések szerint mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba, egy átlagos magyar háztartás 68 kilogrammnyit dob ki a szemétbe évente. Az élelmiszerpazarlást azonban hatékonyan csökkenthetjük a szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve azon belül is a biohulladék külön gyűjtésével.