Romantika, humor és fülbemászó dallamok: bemutatta a Lili bárónőt a Kecskeméti Nemzeti Színház
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház idei évadának első nagyszínházi bemutatója volt Huszka Jenő és Martos Ferenc örökzöld operettje, a Lili bárónő, amelyet Béres Attila rendezésében láthat a közönség. A magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme most új fénytörésben kel életre, romantikával, humorral, intrikákkal és a mindenki által ismert dallamokkal, mint a „Cigaretta-keringő" vagy a „Tündérkirálynő". (Fotók: Benkő Emese)
A darab középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili (Vajda Boróka) és a jóképű, ám elszegényedett Illésházy gróf (Koltai-Nagy Balázs) szerelme áll, amelyet félreértések és szívszorító, ugyanakkor derűs helyzetek kísérnek. Gazdag humorforrás Malomszegi báró (Sipos Imre) karaktere, aki mindenáron igyekszik az arisztokraták világába beilleszkedni.
A szubrett szerepében Szabó Dorottya látható, aki Clarisse művésznőt alakítja, míg a táncos komikus Járai Máté, aki Frédit formálja meg.
A történetet ugyancsak színesítik az Illésházy nővérek, avagy a két vénkisasszony, Agatha (Magyar Éva) és Krisztina grófnő (Csapó Virág), valamint a Becsei tiszttartót alakító Fazakas Géza. A produkció egyik különlegessége, hogy Hegedűs Zoltán tucatnyi különböző alakban bukkan fel az előadás során.
A Lili bárónőt Béres Attila rendezte, akit számtalan személyes emlék fűz ehhez az operetthez, illetve Kecskeméthez. Korábban már többször színpadra állította a Lili bárónőt: az Operettszínházban 2005-től 19 éven át telt házzal játszották, Szentpéterváron pedig a 2006-os bemutató óta is műsoron van, ráadásul Oroszország legnagyobb színházi találkozóján, az Arany Maszk Fesztiválon a legjobbak közé került.
Azóta is sokszor kérték már, hogy rendezze meg újra a Lili bárónőt, de sosem vállalta el. Azonban amikor Cseke Péter megkereste, hogy lenne-e kedve egy zenés darabot színpadra állítani Kecskeméten, akkor azonnal igent mondott. „Mindig örömmel jövök vissza, mert számomra nagyon fontos történetek születtek itt. Ilyen volt például a Pillantás a hídról, A Karamazov testvérek, a Csárdáskirálynő vagy a Chicago. Szívesen jövök, mert ez egy jó színház, nagyszerű társulattal. A Lili bárónő termékeny talajra hullott Kecskeméten."
A rendező úgy véli, a darab kortalan sikerének titka a történet emberközeliségében rejlik, ugyanis szerinte a Lili bárónő nem egy sablonos operett. "A felszín mögött mély emberi történetek rejlenek, ezért hiszem, hogy a mai nézők is át tudják élni és saját élményeikhez kapcsolni. Fontosnak tartom bebizonyítani, hogy az operett nem pusztán szórakoztatás: hús-vér emberekről szól, és ha komolyan vesszük, képes megérinteni bennünket" - fogalmazott a rendező, aki alkotótársaival jócskán leporolta a darabot.
A koreográfiát Bodor Johanna álmodta színpadra, akinek munkáját Raj Martin segítette koreográfusasszisztensként. A látványvilágot Erős Hanna teremtette meg, ő tervezte a díszleteket és a jelmezeket is. Ari-Nagy Barbara dramaturg tovább finomította a korábbi Gádor Béla és Darvas Szilárd-féle szövegváltozatot. A zenei vezető Iván Sára, aki karmesterként Drucker Péterrel együtt vezényli a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekarát. Zenei munkatársként Csiszer Máté, Lestákné Valasek Szilvia és Madarász Éva Andrea működtek közre.
A kecskeméti Lili bárónő könnyed és elegáns, ugyanakkor komoly emberi mélységeket is megmutat. Egy valódi színházi csemege, amely egyszerre szólítja meg a régi operett-rajongókat és azokat is, akik most ismerkednek a műfajjal. A bemutató közönségsikere egyértelművé tette: a Lili bárónő ma is friss, élő, szórakoztató és megható történet.
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Galéria (30 kép)
