Reggelizz Szijjártó Péterrel – Külpolitikai kérdések a Neumann János Egyetemen és a könyvtárban

Bevezetőjében Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben Európának és Magyarországnak egymást követő, súlyos válságokkal kellett szembenéznie. Felidézte a 2008-as pénzügyi krízist, amely az európai gazdaságot is megrendítette, majd rámutatott az illegális migrációs hullámra, a koronavírus-járványra, az orosz-ukrán háborúra, valamint a közel-keleti konfliktusokra. Hangsúlyozta: már egyetlen ilyen válság is komoly kihívást jelentene, az egymást követő krízisek azonban alapjaiban formálták át a nemzetközi környezetet.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország kis, szárazföldi országként különösen érzékeny a globális folyamatokra, ezért a külpolitikai stratégia megválasztása kulcskérdés. Rámutatott: az ország célja az volt, hogy a világ meghatározó politikai központjai - Washington, Moszkva, Peking és Ankara - egyszerre legyenek érdekeltek Magyarország sikerében. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő jelenleg az egyetlen európai vezető, aki mind a négy hatalmi központtal jó kapcsolatot ápol.

Szijjártó Péter felidézte azt is, hogy Magyarország több válsághelyzetben a nemzetközi „fősodorral" szemben választott saját, nemzeti megoldásokat. Példaként említette a pénzügyi válság kezelését, a migráció megfékezését, a járvány idején alkalmazott oltási stratégiát, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontot. Úgy fogalmazott: ezek a döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az ország gazdasági eredményeket tudott felmutatni a nehéz időszakokban is.

A külügyminiszter beszélt a jelenlegi energiapiaci helyzetről is. Rámutatott: a közel-keleti konfliktusok és a tengeri szállítás akadozása jelentős bizonytalanságot okoz a globális olaj- és gázpiacon, ami Európában is komoly árnövekedést eredményezhet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja szerint növelni kellene az európai energiakínálatot, mert a nagyobb mennyiség mérsékelheti az árakat.

A hallgatók kérdéseire válaszolva a miniszter arról is beszélt, hogy a korábbi nemzetközi világrend szerinte meggyengült, és egy új, még formálódó rendszer alakul ki. Úgy fogalmazott: a következő években várhatóan a kétoldalú kapcsolatok, a kormányközi megállapodások és a személyes diplomácia szerepe erősödik majd.

Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú a gazdasági semlegesség fenntartása. Rámutatott: az ország sokat profitált abból, hogy a keleti és nyugati gazdasági szereplők találkozási pontjává vált. Példaként említette a kecskeméti autóipari beruházásokat, amelyek szerinte jól mutatják, hogy a nyugati autógyártók és a keleti beszállítók együttműködése munkahelyek tízezreit teremti meg Magyarországon.

A miniszter összegzésként úgy fogalmazott: a következő évtized várhatóan továbbra is bizonytalan lesz a nemzetközi politikában és a világgazdaságban, ezért Magyarországnak továbbra is olyan külpolitikai stratégiára van szüksége, amely egyszerre biztosít mozgásteret és védi a nemzeti érdekeket.

Az MTI a következő közleményt adta ki a külügyminiszter kecskeméti látogatásáról:

Szijjártó Péter emlékeztetett a pénzügyi rendszer összeomlására, a tömeges migrációs áradatra, a koronavírus-járvány éveire, az ukrajnai háború kirobbanására, majd arra, hogy nemrég a Közel-Keleten is jelentős fegyveres konfliktus tört ki, ami ismét bizonytalan helyzetbe hozzá a globális energiaellátást.

"És nekünk ezen sok-sok vészhelyzet, veszély és válság közepette az volt a célunk, hogy olyan külpolitikai stratégiát rakjunk össze, aminek eredményeként a közép-európai életet meghatározó nagy világhatalmi centrumok - s ebből a szempontból négyet lehet azonosítani: Washington, Moszkva, Peking, Ankara - a sikerünkben legyenek érdekeltek, egyszerre lehetőleg" - mondta.

Úgy vélekedett, hogy mára ezt sikerült elérni, így jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök az egyetlen olyan európai vezető, aki egyszerre tud jó kapcsolatot fenntartani ezzel a négy politikai centrummal, és ennek a mostani, válságokkal teli időszakban rendkívül nagy jelentősége van.

Ezzel kapcsolatban a magyar kormány válságkezelését méltatta, rámutatva, hogy "nem úsztak az árral", hanem minden esetben nemzeti megoldásokat alkalmaztak, és így hazánk komoly gazdasági bravúrokra volt képes a nehézségek ellenére is.

Szijjártó Péter ezután részletesebben is érintette a közel-keleti helyzetet, s arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros lezárásával sok kőolaj kiesett a nemzetközi energiapiacról, amit tovább súlyosbít, hogy az Európai Unió kitiltotta az orosz energiahordozókat.

"Így ma Európában előáll egy olyan helyzet, ami egy elképesztő árrobbanást tud eredményezni, ezt már látjuk is, tehát Nyugat-Európában és itt Közép-Európában is olyan benzin- és dízelárak lettek, hogy a fal adta a másikat" - fogalmazott, megjegyezve, hogy ezért volt szükség védett árak bevezetésére.

Kiemelte, hogy Magyarország a mainstreammel ismét szembemenve azt az álláspontot képviseli, hogy a krízisre tekintettel fel kellene oldani az orosz energiaimportot tiltó szankciókat.

"Ezen pozícióból is világosan látszik, hogy egy kis országnak, amelyik nem mainstream pozíciót képvisel, nagyon ügyesen kell lavíroznia vagy nagyon ügyesen kell végrehajtania a külpolitikai stratégiáját ahhoz, hogy ne eltapossák, hanem a legnagyobbak érdekeltek legyenek a sikerében" - húzta alá.

A miniszter végül leszögezte, hogy a felsorolt válságok kudarcos kezelése is tanúsítja, hogy a nemzetközi intézményekre, a nemzetközi jogra és a multilateralizmusra épülő, régi világrend megbukott.

Kifejtette, hogy új világrend van kialakulóban, amelyről még nem tudni biztosan, hogyan fog kinézni, de az garantált, hogy semmi nem lesz olyan, mint korábban.

"Óriási jelentősége lesz a vezetők közötti személyes kapcsolatoknak, a kétoldalú együttműködéseknek, és ebben a helyzetben nyilván a tapasztalat, a kiszámíthatóság, a biztonság jelentősége megnőtt. Tehát én azt gondolom, a mostani viszonyokat és mozgásokat nézve a következő évtized még egészen biztosan ezen új világrend kialakulásával fog eltelni, ebből fakadóan minden bizonytalan lesz, sok konfliktus lesz, kiszámíthatatlanság lesz, ekképpen úgy kell igazítani az országnak a kormányzását, hogy most valóban szükség van arra, hogy olyanok álljanak a kormányrúdnál, akik már sok mindent láttak" - összegzett.