Reformátusok Kecskeméten a 16-18. században
Ezzel a címmel jelent meg Székely Gábor könyve, melynek bemutatóját 2022. december 2-án, pénteken, 16.00 órakor tartják a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban.
A kötetet bemutatják:
- Dr. Fodor Pál, a Bölcsészettudományi kutatóközpont címzetes főigazgatója
- Dr. Ács Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója
- Dr. Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója
Felkért hozzászólók:
- Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, megyei könyvtárigazgató, habilitált egyetemi docens
- Dr. Fogarasi Zsuzsanna, a Ráday Múzeum igazgatója
- Kuti József református lelkész
- Dr. Sárközy István ny, történelemtanár, ny. igazgató
A program végén a szerző dedikálja a kötetet.
Székely Gábor 1983-ban született Kecskeméten, a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett. Az ELTE BTK-n történelem és művészettörténet, a BME-n műemlékvédelmi szakmérnök, a Mathias Corvinus Collegiumban nemzetközi kapcsolatok szakirányú diplomát szerzett.
Tagja volt az Eötvös József Collegiumnak, emellett a Bécsi Egyetemen is folytatott művészettörténeti tanulmányokat.
A kecskeméti reformátusok történetével több éve foglalkozik. Történeti, művészettörténeti és irodalomtörténeti írásai tanulmánykötetekben, folyóiratokban jelentek meg. Doktori disszertációját 2017-ben védte meg az ELTE-n.
Ez a kötet a disszertáció átdolgozott változata, a témához kapcsolódó kutatásainak egy részét tartalmazza. A monográfia Kecskemét református közösségének kora újkori történetét foglalja össze. A felekezetileg megosztott, ám a 16. század óta jelentős protestáns lakossággal rendelkező alföldi mezőváros a hódoltsági magyar társadalom tükre.
A kötet a 16. század elejétől a 18. század végéig tekinti át a város református egyháztörténetét, társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyait, gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodva.
A kecskeméti reformátusság vallási életét a hódoltsági reformáció fejlődésének kontextusában vizsgálja, árnyalt képet adva a térség reformfolyamatairól. Az anyagi kultúra tárgyalása jól illeszkedik a társadalomrajzba.
Bemutatja a lakosság mindennapjait és szoros kötődését a városi céhekhez, áttekintést ad a korabeli Kecskemét művelődéséről, irodalmi és művészeti értékeiről.
