Projekthét a Piarista Iskolában

A projekthét ideje alatt nincsenek hagyományos tanítási órák. A tanárok elsősorban facilitátori szerepet töltenek be, miközben a diákok nagyobb felelősséget kapnak saját tanulási folyamataik alakításában. A cél az önállóság, az együttműködés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, életkornak megfelelő módon.

Az általános iskolában évfolyamonként - vagy esetenként két évfolyamot összevonva - azonos témák köré szerveződtek a projektek, azonban az egyes osztályok megvalósításai eltértek egymástól. A gimnáziumban a 9-11. évfolyamos tanulók a pedagógusok által ajánlott témák közül választhattak, évfolyamtól függetlenül, érdeklődésüknek megfelelően. A végzős diákok számára a projekthét már az érettségire való felkészülést is szolgálta: nagyobb önállóságot és csoportos munkát igénylő feladatokon dolgoztak.

A nemzetközi kapcsolatok idén is meghatározó szerepet kaptak. Szlovákiából, a privigyei Piarista Iskolából két diák érkezett tíz napra. Valamint aktívan bekapcsolódott a munkába az a két tafallai diák is, akik Erasmus+ pályázat keretében két hónapot töltenek az intézményben. Újdonságként idén először egy teljes diákcsoport, összesen 11 tanuló érkezett Zaragozából, az ottani piarista iskolából, hogy részt vegyen a közös projektekben.

A nemzetközi jelenlétnek köszönhetően számos projekt zajlott párhuzamosan magyar és angol nyelven, gazdagítva a diákok nyelvi és kulturális tapasztalatait. A projekthét így nemcsak a tanulásról, hanem az együttműködésről, a nyitottságról és a közösségi élményekről is szólt, erősítve a Piarista Iskola innovatív és nemzetközi szemléletét.

A következő projektek zajlottak a gimnáziumban (az összes projekt leírása az iskola honlapján olvasható):

Hogyan rendezzünk kiállítást iskolánk történetéről?

A hét elején Kozma Róbert, a Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Levéltárának igazgatója vezette be a diákokat az iskola történetének kutatásába. A diákok 3-5 fős csoportjai ennek segítségével választották ki azokat a témákat, amelyekben a hét során elmélyedtek. A megyei könyvtárban és a levéltárban tett látogatás során módszertani gyakorlatot szereztek az intézmények munkatársainak segítségével. A projekt távlati célja egy állandó iskolatörténeti kiállítás létrehozása, ehhez adott útmutatást és inspirációt Szabóné Bognár Anikó muzeológus előadása. A projekthét során a tanulók plakátokat, roll-up terveket, videókat, interjúkat, maketteket, játékokat, valamint interaktív elemeket készítettek a leendő kiállításhoz.

Mi a média szerepe az életemben, mire használom a médiát?

21 diák alkotott 7 szabadon választott csoportot és a központi kérdésből kiindulva fogalmazta meg saját projektjének fókuszát. A létrejött projektmunkák érdeklődésükhöz kapcsolódva, Z generációs aggodalmaikra reflektálva, identitásuk alakulásának hatásaira keresték a választ: „Mi a reklámok szerepe a hétköznapjaimban? A különböző korosztályok mindennapjait hogyan befolyásolja a média? A digitális függőség hogyan hat a Z generációra? Ki hogyan használja a médiát? Hogyan segít a média a tanulásban?" Egy csoport pedig saját médiahasználatát vizsgálta és arra volt kíváncsi, hogy „Mit mutat egy hét a médiahasználatunkról?" Az adatgyűjtéshez online kérdőíveket állítottak össze, videointerjúkat, kisfilmeket elemeztek és készítettek. Majd értelmezték a begyűjtött információkat. Ezek alapján oktatóvideókat, weboldalt és társasjátékot is készítettek. Kutatásaikat, tevékenységeik folyamatát és produktumaikat prezentációhoz kapcsolódóan mutatták be.

#Hungary - amit mi mutatnánk meg a világnak

A #MyHungary projektben részt vevő diákok célja az volt, hogy idegen nyelvű, élményszerű tartalmakat hozzanak létre, amelyek segítségével bemutatják Magyarországot a Piarista Iskolába érkező külföldi cserediákok és kísérőik számára. A témák változatosak voltak: egy magyar diák egy napja, híres magyarok, a magyar zene, a magyar gasztronómia, utazás a magyar kultúrában, társasjáték Magyarországról. A projekt zárásaként csütörtökön a Zaragozából érkezett vendégeink megtekintették a prezentációkat, és aktívan részt vehettek a játékos feladatokban is. Összességében elmondható, hogy a diákok egy életközeli projektmunka során nemcsak ismereteiket bővítették, hanem interkulturális kompetenciáikat is fejlesztették, miközben megtanulták, hogyan lehet egy külföldi célközönség számára érthető és vonzó módon bemutatni saját kultúrájukat.

Milyen sűrűn helyezkednek el a mechano- és termoreceptorok a fejen és a kézen? Hogyan érzékeljük a színeket? Miért szédülünk el, ha sokáig forgunk körbe-körbe? Van különbség férfiak és nők szaglása között?

A látást kutató csapat tagjai vizsgálták az agy szerepét is a látás folyamatában, kipróbálták az irányfordító prizmás szemüveget, különböző optikai csalódásokkal foglalkoztak, fiziológiai és kognitív illúziókat próbáltak ki, taumatrópot készítettek.

A bőrérzékelést kutató csoport a hideg és melegérzékelő pontokat, valamint a különböző testtájakon a nyomásérzékelő pontok sűrűségét vizsgálta; ez utóbbi szemléltetésére megterveztek és 3D nyomtatóval kinyomtattak egy fejmodellt is.

Az egyensúlyérzékeléssel foglalkozó csapat Bárány Róbert Nobel-díjas tudósunk által felfedezett és vizsgált kalorikus reakció kapcsán különböző egyensúllyal összefüggő reflexeket is vizsgált.

A szaglást vizsgálók pedig különböző illóolajokat, fűszereket, teákat szagolgatva próbálták megállapítani, hogyan érzékeljük a különböző illatanyagokat. Több kísérleti alanyon is végeztek szaglás-tesztet, amiből statisztikát készítve érdekes következtetéseket vontak le.

Mi történt Kecskeméten 1848-49-ben? (9.b osztály)

A 9.b osztály a márciusi forradalom és szabadságharc kecskeméti vonatkozásaival foglalkozott. Szeretnénk az itt szerzett tudásunkat megosztani diáktársainkkal a színpadon, márc. 15-i műsorként. Így feladatunk volt az is, hogy az 1848-as kecskeméti eseményeket színdarabbá gyúrjuk össze, ami csütörtök délelőttre szereposztással együtt elkészült. Sokat tanultunk a város szabadságharcos történetéből, gyakoroltuk a forgatókönyvírást, az érvelést a megírt munkákkal kapcsolatban, sőt az ünnep dallamvilágával is ismerkedtünk. A közös célért csapatként kell együttműködnünk, egymásról és önmagunkról is sokat tanultunk. Reméljük, hogy munkánk által még közelebb kerül az egész iskola diákságához, tanáraihoz a szabadságharc szellemisége, és maga Kecskemét városa is.

Európai nyelvek

A projekthét keretében az Európai nyelvek témakörében nemzetközi csapatban dolgoztak együtt spanyol, szlovák és magyar diákok. A kommunikáció nyelve az angol nyelv volt.

A csoportok különféle témákban dolgoztak: Hogyan ünnepeljük meg az Európai nyelvek napját; kutattak a szláv nyelvek eredete iránt, hogy megtudják miben különbözik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv.

Az iskolánk több spanyolországi piarista iskolával áll kapcsolatban, így a diákok egy csoportja a spanyol dialektusokat tanulmányozta.

A hét folyamán több kérdőívet, hangfelvételt készítettek és megtanulták a Canva használatát is.

AI: Barát vagy ellenség?

Az idei projekthét során is izgalmas kaland volt az AI témájával foglalkozni gimnáziumi diákjainkkal. A gimnáziumunkban tartózkodó spanyol csoportból két diák csatlakozott az egyik csapathoz, nagyszerű lehetőség volt ez a diákoknak az angol nyelvtudásuk fejlesztésére. A csütörtöki napon az Evosoft Kft. munkatársai tartottak egy informatív előadást, ami tovább tudta lendíteni a fiatalok érdeklődését a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásai iránt. Tanárként facilitátori szerepet vállaltunk, segítve a diákokat ötleteik kibontásában és a csoportos munkában. Minden projekthéten nehézségbe ütközünk azzal, hogy a magyar oktatási rendszer hagyományosan nem projektalapú, így a diákokhoz idegen ez a megközelítés. A 14-17 éves kamaszok különösen küszködnek azzal, hogyan prezentáljanak egy tanulási folyamatot strukturáltan. Sokan inkább a végeredményre koncentrálnak, nem a mögötte álló utakra és kihívásokra. Pedig éppen ez a reflexió tudja segíteni őket mélyebben megérteni az AI komplexitását. Tanulságként láttuk, hogy kisebb lépésekben kell bevezetni a prezentációs technikákat, példákkal illusztrálva. A facilitátor szerep ráébresztett arra, mennyire fontos a diákok autonómiájának támogatása. A hét végén büszkék voltunk rájuk, mert láthatóan fejlődtek a kritikus gondolkodásban. Ugyanakkor felismertük, hogy oktatási reformra van szükség a projektalapú tanulás beágyazásához.

Betekintés a fluoreszcens mikroszkópok világába

Az Öveges Diáklaborban 23 fővel, köztük 5 zaragozai és 1 privigyei diákkal zajlott az idei tanév projekthete. 6 csoportban dolgoztak a tanulók, és a hét fő kérdései a Fluoreszcens mikroszkóphoz, annak felépítéséhez, használatához kapcsolódtak. Az első napon a fluoreszcens mikroszkóp megépítése kapta a főszerepet. Egy prezentáció segítségével megismerték a működését, a fő egységeit és az egyes alkatrészek jelentőségét. Ezután következett a mikroszkóp finomhangolása, a képegység és az objektív mozgatásával meg kellett keresniük a diákoknak a legideálisabb felbontását a mikroszkópnak egy már előre elkészített minta segítségével, a további napokon saját mintát készítettek és ezekeket vizsgálták különböző szűrők segítségével.