Orvostovábbképzés Kecskeméten: sürgősség, neurológia és infektológia
A Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházának Sürgősségi Betegellátó, valamint Neurológiai és Stroke Osztálya egynapos továbbképzést szervezett „Sürgősség, neurológia és infektológia" címen a Four Points by Sheraton Kecskemét hotel konferenciatermében. A kurzus célja az volt, hogy gyakorló orvosok számára interdisciplinaris áttekintést adjon a sürgősségi ellátás neurológiai és infektológiai aktualitásairól.
A konferencia megkezdése előtt rövid sajtótájékoztatót tartottak Dr. Pető Zoltán PhD, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem SBO osztályvezető főorvosa, Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója, Prof. Dr Bihari Katalin PhD, a BKMK Neurológiai osztály osztályvezető főorvosa és Dr. Szabó István, a BKMK SBO osztályvezető főorvosa részvételével.
Mint elhangzott, a szepszis egy olyan kórállapot, amelynek még ma sincs univerzális definíciója, kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, bár sok jól megalapozott elmélet létezik. Mindezek mellett a szeptikus állapotú beteg halálozása kirívóan magas. Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérések alapján évente mintegy 750.000 szeptikus állapotú beteget észlelnek, és a képzések fejlődésével, jobb felügyeleti rendszer és monitorozás mellett, a kiváltó fertőzés kezelésével és a szervtámogató kezelésekkel is a betegek 28 napos mortalitása 20-30 százalékos.
Az aggasztóan magas halálozási arány és a kórkép gyakorisága miatt az elmúlt néhány évtizedben háromszor is született nemzetközi konszenzus a szepszis meghatározására. A definíció elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő kezelési algoritmus alapján lehessen ellátni a szeptikus állapotú betegeket, hogy az ellátás egységesítését követően az eredmények birtokában tovább javíthassuk a betegek ellátását, és közelebb kerüljünk a szepszist kiváltó pontos kórélettani folyamatok megértéséhez.
A sürgősségi betegellátásban az egyik legnagyobb kihívás a szeptikus betegek ellátása. Erre ugyan léteznek kiváló nemzetközi standardok, ám a napi betegellátás rutinfeladatai között nagyon nehéz időt és erőt találni a folyamatos fejlesztésre, minőségi klinikai auditokra. A hazai sürgősségi ellátórendszer ugyan elkötelezte már magát a szeptikus betegek ellátásának javítására, ám az elmúlt időszak fejleményei ehhez egy újabb lehetőséget adtak.
A hazai sürgősségi ellátás néhány szakembere ugyanis a 2016. évi MSOTKE Kongresszust követően elhatározta, hogy megalakítja a „Magyar Sürgősségi Szepszis Hálózat" (röviden MaSZH) elnevezésű, a szeptikus betegek sürgősségi ellátásának javítását célul tűző szakmai munkacsoportot. A munkacsoport nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy 2022. december 31-ig a hazai sürgősségi ellátásban szeptikus betegek ellátási és kórkép specifikus letalitási adatait nemzetközi szintre csökkenti. Ezt egy olyan rendszerben kell elérniük, ahol már a kiindulási alapadatok is hiányosak, ezért különösen nehéz a feladat.
Magyarországon ugyanis - ahogyan a világ többi részén is - az egyik legnagyobb kihívása a sürgősségi ellátórendszernek a szeptikus betegek felismerése és kezelése. A szeptikus betegek csoportja nem homogén, a fertőzésre adott válaszreakciók egyénenként eltérőek, illetve az egyes beteg állapota az időben dinamikusan változik.
Jó példa erre az influenzajárvány, amely a legtöbb esetben banális átmeneti tünetekkel jár, és hosszú távú egészségkárosodás nélkül gyógyul, azonban néhány esetben halálosnak bizonyul. Közismert, hogy az idősek, vagy éppen az újszülöttek inkább hajlamosak a fertőzéses megbetegedésekre. Azonban nem csak az életkor, de az életkörülmények is befolyásolják a fertőző betegségek súlyosságát. A betegek krónikus betegségei, szervi elégtelenségei is tovább rontják a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. A szerzett vagy veleszületett immunhiányos állapotok pedig nyilvánvaló kockázatnak teszi ki a betegeket a fertőzésekkel szemben.
