Országos Diáklabor Konferencián jártak a piarista és bányais diákok, valamint a tanárok
A budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában tartotta a Magyarországi Diáklaborok Egyesülete a Selye János Diáklaborhálózat program nyitókonferenciáját. Több mint 110 diák és tanár gyűlt össze, zömük abból a 24 diáklabort fenntartó iskolából vagy más intézményből, amelyek a hálózat tagjai lettek. Kecskemétről kilenc diák és nyolc tanár, munkatárs vett részt a programon.
A Konferenciát Horányi Gábor, az iskola főigazgatója, és Szmollár Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, a Nemzeti Innovációs Ügynökség részéről pedig Gémesi Zsolt köszöntötte.
Részt vett az eseményen és előadást is tartott Selye János két magyar tanítványa. Dr. Szabó Sándor és Dr. Somogyi Árpád Selye Professzor doktoranduszai voltak, főképp ezekről az évekről és Selye János munkásságáról beszéltek a megjelenteknek. Selye János talán a nemzetközileg legismertebb magyar származású biológus kutató a tudományos világban (bár most Karikó Katalin nyilván megelőzi), és munkássága messze túlmutat a legismertebb területen, a stressz meghatározásán.
Mikulás Domonkos, a kecskeméti Piarista Iskola igazgatója a Magyarországi Diáklaborok Egyesületének elnöke a Selye János Diáklabor pályázathoz vezető útról, és az egyesület pályázatban vállalt szerepéről, tevékenységeiről beszélt. Csaknem 10 éve, 2015-ig jött létre az országban 66 diáklabor középfokú iskolákban. Azok közül, akik hosszabb távon is szerettek volna kifelé is nyitott laborként működni, 2017-ben több mint 20 labor részvételével megalapították a Magyarországi Diáklaborok Egyesületét. 2019-ben tartották Kecskeméten az első országos diáklabor konferenciát, 2021-ben egy minisztériumi projekt támogatásával átfogó felmérést végeztek a diáklaborokról, 2023-ban pedig elindult hazai forrásból a Selye János Diáklaborhálózat program. A program az Egyesület és a Nemzeti Innovációs Ügynökség által vállalt feladatokból és a diáklaborok támogatott tevékenységéből, legnagyobb arányban eszközfejlesztésből áll. De a projekt fejleszti a laborok nemzetközi hálózatosodását, az iparral, felsőoktatással való együttműködést, az innovációs szemlélet erősítését és a tehetséggondozást is. Fontos elem, hogy mivel a pályázat forrása nem köznevelési forrás, a megtartott foglalkozásoknál csak a saját iskolán kívüli diákok után számolható el kontaktóra.
A projekt, és az Egyesület működésének hozadéka, hogy megerősítette a „diáklabor" fogalmát, azaz olyan laborok létét, amelyek nem egy-egy iskola oktatását szolgálják, hanem nyitottak kifelé is. A köznevelés egyébként versengő rendszerében az együttműködés kultúráját erősíti, enélkül nem is lehet a projektet megvalósítani. Nem csak azért, mert a meglévő laborok eleve csak konzorciumban pályázhattak, hanem mert más iskolák diákjait is be kell vonzani a laborokba. A laborok az iparral, felsőoktatással való együttműködés által újszerű tudásokat hozhatnak be ismét a közoktatásba, egyben lerövidítik a kutatás és az iskolai oktatás közti távolságot.
Az, hogy az uniós támogatásból is létrehozott diáklaborok még ma is működnek és széles körben segítik a természettudományos oktatást, az iskolákban dolgozó laborvezetők, szaktanárok, laboránsok elkötelezett munkájának köszönhető.
A nyitókonferencia alkalmából adták át az egyesület által üzemeltetett mobillabort is, amit Takács Tamás, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője adott át, és Huberné Szabó Anita, a Bányai Júlia Gimnázium laborvezetője és az Egyesület munkatársa mutatott be. A labor most még csak meglévő laborok felszerelésével tud működni, de már megkezdődött a saját eszközeinek beszerzése is. A konferenciához kapcsolódva a Piarista Iskola Öveges Diáklaborjának munkatársai tartottak három foglalkozást a helyi diákoknak.
A laborok munkatársainak, tanároknak ezt követően két műhelymunka szerepelt a programban: az elsőben előre elkészített poszterek alapján mutatták be egymásnak saját konzorciumaik pályázatait. A cél az volt, hogy felismerjék a párhuzamosságokat, vagy épp azokat a pontokat, ahol kiegészítik egymást, hisz mindkettő kapcsán adódhat együttműködés kialakítása.
A második műhelymunkában „World café" módszerrel hat témában dolgoztak, ötleteltek a résztvevők: a mobillabor működéséről, az online hazai és nemzetközi diák-kutatócsoportok működéséről, a projektben biztosított képzésekről, a helyi iskolai együttműködésekről, a szervezetfejlesztésről és hálózatépítésről, valamint a felsőoktatási és ipari együttműködésekről.
A diákok mindeközben párhuzamosan egy „mikro innovációs maratonon" vettek részt. Csoportokban két témán dolgoztak és készítettek róla prezentációt: a nemzetközi kutatócsoportokról és a mobillabor működéséről.
A konferencia zárása előtt a teljes konferencia előtt mutatták be pár percben, mire jutottak. Sok új, kreatív ötlettel segítették a két témában zajló gondolkodást.
