Örkény István: Tóték - Október 18-án mutatja be ifjúsági-felnőtt előadását a Ciróka Bábszínház
A produkciót júniusban, a Magyarországi Bábszínházak 16. Találkozójának résztvevői egy szakmai bemutató keretében már láthatták, a darab hivatalos bemutatóját pedig pénteken 18.00 órakor tartja a társulat. (Fotók: Éder Vera)
Örkény klasszikus drámája a magyar groteszk talán legtöbbet játszott, legismertebb műve. Mondatai szállóigévé váltak, abszurd helyzetei mindannyiunk kollektív tudatában jelen vannak. A rettegő, saját háta mögé pillantgató hatalmaskodó Őrnagy, a falusi és családi idill törékenysége, a könnyen jövő apró árulások és megalkuvások sorozata egyszerre szórakoztató és húsbavágóan ismerős - mondta az előadás rendezője, Szikszai Rémusz.
Örkény István leghíresebb darabjában a háború természetrajzát írja meg félelmetes lélektani pontossággal.
Klasszikus mű, s mint ilyen, kötelező olvasmány a középiskolában. Ismerete éppúgy hozzátartozik a magyar irodalmi műveltséghez, mint a János vitéz vagy a Toldi. De vajon mi köze egy mai magyar középiskolásnak ehhez a történethez? Mit mond az örkényi groteszk egy mai fiatalnak? Hogyan szólal meg a darab ma, amikor ismét háború dúl a szomszédunkban? Jobban értjük-e az Őrnagy abszurd javaslatait és utasításait szó nélkül teljesítő, saját méltóságukat is feláldozó, fiukért rettegő Tótékat? A darab számtalan izgalmas morális kérdést vet fel, melyek a mai néző számára is relevánsak.
A bábszínház számomra egyik legfontosabb eleme és egyben csodája az, hogy például egy bunraku bábtechnikát alkalmazva, egyszerre látom a mozgatót és az általa életre keltett bábot, - mondta a rendező. Ezt a bábtípust használva, a mozgatót azonos jelmezbe öltöztetve kivitelezhető, hogy egyes jelenetekben a szereplők egy része báb, más része viszont élő szereplő legyen. Ez nem csak adott szöveg értelmét, belső jelentését tágítja ki, de különleges vizuális élményt is nyújt.
A darab szövegén Gimesi Dóra dramaturggal dolgoztunk, míg a tér, a jelmezek és a bábok Hoffer Károly munkája. A látványvilágban fontos szerepet játszik a karton, amiből a dobozok is készülnek az előadásban. A falut, ezt az idilli, nyugalmas békés helyszínt is papírból hoztuk létre, de papírból készültek a bunraku bábok fejei is.
Az előadást élő zene kíséri. Monori András zeneszerzővel egy olyan dramatikus zenei aláfestést képzeltünk el, amiben a papír szakadása, a kartonok ritmikus ütése, dobként való használata is ráerősít ennek a papírmasé világnak a szépségére, rémségére, törékenységére.
A produkció szereplői:
Őrnagy - Lendváczky Zoltán
/Cipriani Professzor/
/hétéves kisfiú!
Tót - Fülöp József
Tótné - Krucsó Júlia Rita
Ágika - Horgas Ráhel
A Postás - Szekeres Máté
/A Lajt Tulajdonosa /
/Tomaji Plébános /
/Inas Cipriáni Professzornál/
Gizi Gézáné, egy rossz hírű nő - Keller-Dénes Emőke
/emlékkönyv szereplői/
/zenekarvezető/
Zenészek Kuzsella Ákos, Révész Tamás
Dramaturg: Gimesi Dóra/Szikszai Rémusz
Jelmez: Hoffer Károly
Díszlet: Hoffer Károly
Bábterv: Hoffer Károly
Zene: Monori András
Rendező: Szikszai Rémusz
A bemutatót követően a Ciróka felnőtt sorozatának keretében láthatják a produkciót a nézők, október 19-én 18 órakor, ezt követően pedig középiskolás diákok részére játsszák december közepéig.
A mű a Proscenium Szerzői Ügynökség közvetítésével, Örkény István örököseinek engedélyével kerül előadásra.
Ciróka Bábszínház
Galéria (10 kép)
