Megnyílt Bahget Iskander Fotóművész Kiállítása a Neumann János Egyetemen
„LÉLEK-HIDAK" címmel nyílt meg Bahget Iskander nemzetközileg elismert kecskeméti fotóművész kiállítása a Neumann János Egyetem (NJE) CAMPUS épületében. A tárlat a művész emberközpontú, lírai fotográfiáit mutatja be, amelyek az emberi sorsok és kapcsolatok mélységeibe engednek betekintést. (Fotó: Szamler Roland - Szamler Photography)
A kiállítás hivatalos megnyitójára - melyen részt vett Bán János (Fidesz-KDNP) Kecskemét alpolgármestere is - 2025. október 13-án, hétfőn 14 órakor került sor.
A rendezvényen köszöntőt, illetve beszédet mondott Dr. habil. Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora, Christo Stefanov Polendakov, a Bolgár Köztársaság nagykövete és dr. Bocskov Petrov Jordán, Bulgária magyarországi tiszteletbeli konzulja, a Kecskeméti Bolgár Települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A kiállítást Árvai-Józsa Kitty művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Intézetének munkatársa nyitotta meg.
A tárlat helyszíne a Neumann János Egyetem CAMPUS épülete volt (Kecskemét, Izsáki út 5.). Az érdeklődők 2025. október 13. és november 4. között tekinthetik meg a „Lélekhidak" fotókiállítást.
Bahget Iskander - A két világ fényképésze
Bahget Iskander neve fogalom a magyar fotóművészetben. A Szíriában született, de több mint fél évszázada Magyarországon élő művész életműve hidat képez két kultúra - az arab és a magyar világ - között. Fényképei nemcsak a pillanatokat, hanem az emberi létezés mélyebb rétegeit örökítik meg: a sorsot, az arcot, a tájat, a csendet.
Egy szíriai fiú, aki magyarrá lett
Bahget Iskander El-Barazinban született 1943. augusztus 14-én. Mérnöki tanulmányai után 1967-ben érkezett Magyarországra, ahol új hazára talált. Műszaki végzettsége mellett hamar a fotográfia vonzotta: 1968 óta fényképez, kezdetben hobbiként, később hivatásként. Az évek során Kecskemét-Hetényegyházán telepedett le, és Magyarországot választotta otthonául és alkotóteréül.
Az ember és a táj - a fény nyelvén
Fotográfiai világa sokrétű: egyszerre szociográfiai és lírai. Iskander fekete-fehér képein a magyar tanyavilág, a falusi élet, a hétköznapok emberei jelennek meg tisztelettel és empátiával. Szociofotóiban a realitás mögött mindig ott van a humánum - a méltóság, az emberi arc, a tekintet őszintesége.
Másik fontos témája a portré. Lencséje elé olyan irodalmi és művészeti nagyságok kerültek, mint Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Esterházy Péter vagy Gion Nándor. Képein nemcsak az arc, hanem a személyiség is láthatóvá válik.
Nem szakadt el gyökereitől sem: fotóin gyakran megjelennek az arab világ motívumai - a sivatag, a fény, a mozdulatlanság, a hagyomány. „Magyarország arab szemmel" című kiállítása szimbolikusan is összekapcsolja két kultúráját: azt, ahonnan jött, és azt, amelyhez tartozónak érzi magát.
Fényképek, amelyek történeteket mesélnek
Bahget Iskander nem „képvadász". Sorozatokban gondolkodik, történeteket épít, és minden képe mögött emberi kapcsolat, bizalom, és gyakran barátság húzódik. Saját bevallása szerint számára a fénykép a párbeszéd egy formája - eszköz arra, hogy az emberek jobban megértsék egymást, bármilyen nyelven is beszéljenek.
Elismerések és örökség
Munkásságát több mint 250 egyéni kiállítás és számtalan díj fémjelzi, Magyarországon és külföldön egyaránt. A legmagasabb szakmai és művészi elismerést 2022-ben kapta meg: Kossuth-díjjal tüntették ki.
De Iskander számára a legfontosabb díj mindig is az emberi reakció maradt - az, amikor valaki megáll a képe előtt, és elgondolkodik.
A fény követe
Bahget Iskander életműve különleges helyet foglal el a magyar fotográfiában. Nemcsak képeket készít, hanem hidakat épít - országok, kultúrák és emberek között. Munkássága bizonyíték arra, hogy a fényképezés nem pusztán technika, hanem egyetemes nyelv, amelyen keresztül a világ megértheti önmagát.
Galéria (20 kép)
