Kimonó- és kerámiakiállítás Kecskeméten

A kiállítás tereiben a Nemzetközi Kerámia Stúdió egyedülálló gyűjteményének japán alkotói mellett olyan magyar és külföldi művészek munkái láthatók, akiknek művészetében meghatározó a japán szemlélet és esztétika hatása. A kerámiák és plasztikák mellett különleges színfolt Geszler Mária keramikusművész, az MMA rendes tagja kimonógyűjteménye, amely mögött a művész Japán kultúrájához fűződő mély és személyes kapcsolata, valamint hosszú évek elmélyült érdeklődése és utazásai állnak.

A kerámia tárgyak, plasztikák és kimonók együtt egy olyan világba kalauzolnak, ahol az anyag, a természet, a kéz munkája és az idő egymásba fonódik.

Az ünnepi alkalmon Barta Dóra Harangozó Gyula díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia kecskeméti regionális munkacsoportjának képviselője, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek ügyvezetője gondolatait Acsai Rita a kecskeméti Hírös Agóra közművelődési divízióigazgatója tolmácsolta.

A beszéd rámutatott arra, hogy a Csend kertjei című kiállítás azért is különleges, mert ezúttal nem a hazai művészeti élet egyik neves kortárs alkotójának legújabb munkáiból összeállított válogatást láthat a kecskeméti közönség, hanem egy ország áll a tárlat középpontjában, mégpedig Japán.

„Egy kiállítás természetesen csak szilánkokat villanthat fel abból a végtelen gazdagságból, ami a japán kultúra, de talán ezek a szilánkok is elegendőek arra, hogy felkeltsék a látogatók érdeklődését és megfoganjon bennük az igény arra, hogy a jövőben alaposabban is megismerkedjenek az itt megjelenő gondolatok rendszerével" - hangzott el.

A tárlatot Geszler Mária, Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész az MMA rendes tagja nyitotta meg, aki beszédében elmondta: a japán kultúra 1996-ban érintette meg, amikor is a Nemzetközi Kerámia Akadémia közgyűlését és kongresszusát a Világkerámiai Kiállításhoz kapcsolódóan Nagojában és Sagában tartották. Mint mondta, attól kezdve a kerámia mellett érdekelni kezdte a japán történelem, költészet, textíliák, kimonók dekorativitása, a fuvolák hangja, a japánok táncai és régi épületeik egyszerűsége.

A művész hangsúlyozta: amikor T-alakú, egyszerű szabású, selyemkimonóikat felveszik, festett vásznaikban, selymeikben élő festménnyé változnak.

Geszler Mária hozzátette, hogy természetesen a mai nyüzsgő hétköznapi életben már másképp öltözködnek a japánok is, de mindemellett a modern lakásokban, ha lehet, mindig van egy tradicionális szobájuk. Ünnepnapokon és a jeles alkalmakkor pedig a tradicionális öltözetüket viselik.

„A férfiaknak van egy fekete selyem dísztelen félkabátjuk, melynek a nyaki részét, valamint a vállait egy pici jel díszíti, ami a hovatartozásukat jelzi. Az ilyen kabátok belül selyemmel vannak bélelve, melyen kézzel festett, gyönyörű tájképek, madarak jelennek meg. Ezeket a remekműveket úgy hordják, hogy az utcán senki sem látja mi rejlik a kabát belsejében, még a viselőjük sem, de tudják, hogy ott díszelegnek azok az alkotások - ez a japán művészet esszenciája" - zárta gondolatait Geszler Mária.

A megnyitó végén Sütő Erika a tárlathoz kapcsolódó Japán Nap programjaival ismertette meg a jelenlévőket, melyet 2026. augusztus 15-én tartanak majd.

Az egész napos rendezvény előadásokkal, bemutatókkal, workshopokkal és különleges kulturális élményekkel kínál betekintést a japán művészetek, hagyományok és életfilozófia világába.

A programot Zentner László, a Magyar-Japán Baráti Társaság főtitkárának előadása nyitja meg majd. „A japán kézművesség mint spirituális vállalkozás" című előadásában a japán alkotói szemléletet és a kézművesség kulturális jelentőségét mutatja be.

Ezt követően Tóth-Vásárhelyi Réka iparművész a japán népművészet ikonikus figuráiról, a kokesi babákról tart előadást, bemutatva azok történetét, szimbolikáját és kulturális szerepét.

A délután folyamán Mácsai László bonsaigyűjtő „Bonsai - Fák cserépben" című előadásában vezeti be a közönséget a bonsaiok különleges világába, filozófiájába és gondozásuk alapjaiba.

A japán virágrendezés több évszázados hagyományait Baloghy Éva ikebanamester ismerteti meg a látogatókkal. Bemutatóján és előadásán az Ikenobo iskola szellemiségén keresztül tárul fel a japán virágművészet harmóniája és esztétikája.

A Magyar-Japán Baráti Társaság Furoshiki Tagozatának vezetője, Pápai-Vonderviszt Anna interaktív workshopján a résztvevők megismerkedhetnek a furoshiki, vagyis a tradicionális japán textilcsomagolás művészetével, és maguk is kipróbálhatják annak különböző technikáit.

A workshop létszáma legfeljebb 10 fő, a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az nks.kecskemet@gmail.com e-mail-címen lehet.

A nap egyik különleges élményét a Flying Bird Tea House képviseletében Wagner Annamária nemzetközi teasommelier teabemutatója és teakóstolója kínálja.

A program során a résztvevők különböző japán termőterületekről származó teákat ismerhetnek meg, miközben betekintést nyerhetnek a japán teakultúra hagyományaiba és ízvilágába.

A Japán Nap záróprogramjaként - Boleman Bence keramikusművész vezetésével - látványos rakuégetésre kerül sor, amely a japán kerámiaművészet egyik legismertebb és legizgalmasabb technikáját mutatja be.

Szöveg és kép: Varga Katica

Forrás: mma.hu