Kecskeméti Református Gimnázium - Együtt szavaltak a nemzettel

Vissza a címlapra

Kecskemét - A magyar népviselet napját tartották meg a magyar kultúra napján a Kecskeméti Református Gimnáziumban. Valamint csatlakoztak az „Együtt szaval a nemzet" programhoz is, amelyben idén 718 iskola vett részt a Kárpát-medencében. Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező által "vezényelve", egyszerre, együtt mondták el több ezren a Himnuszt Székelyudvarhelytől, Brassón, Lendván, Beregszászon, Nevetlenfalván és Komáromon át egészen Nagymegyerig. Mindezt a világhálón összehangolva közvetítették.

Az eseményről Tusáné Petróczi Lea tudósította a keol.hu-t:

1989 óta január 22. a magyar kultúráé, annak emlékére, hogy 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Szép ünnep, értéket ünneplünk ekkor. Mégsem lett piros betűs nap a naptárban, nincs tanítási szünet, nem tartunk nagy rendezvényeket, azonban igyekszik minden közösség megemlékezni ezen a napon Kölcseyről, a Himnuszról, a magyar kultúráról.

Ebben az évben mi a Kecskeméti Református Gimnáziumban úgy döntöttünk, nem emlékezünk őseink örökségére, hanem megéljük azt. Ezért meghirdettük a magyar népviselet napját. Arra bátorítottunk mindenkit, hogy öltsön kiskunsági, széki, kalotaszegi, mezőségi, szilágysági nyírségi ruhát magára. Próbálja ki miben jártak nagyanyáink, dédnagyanyáink. Milyen lehet bevarrt ujjú ing fölött gyönggyel kivarrt mellényt viselni, hogy perdül a szoknya, ha három alsószoknya van alatta, le lehet-e benne ülni, mekkorát koppan a férficsizma a lépcsőház márványpadlóján, és elfér-e benne a nadrág, ha úgy varrták a szárát.

Nem színpadi előadás készült, ahol jelmez a népviselet, nem is csupán egy rövid fényképezés erejéig öltöttük magunkra, hanem ezen a napon hordtuk, mint őseink a mindennapokban. Ebben ültünk be az iskolapadba, ez volt rajtunk, amikor a büfében álltunk sorba, ebben írtuk föl a táblára a matekpéldát, s ebben tanítottunk mi tanárok. Igaz azért a nagyszünetben táncoltunk is egyet benne, mert azt is tették őseink.

De nem feledkeztünk meg a Himnuszról sem. Csatlakoztunk az „Együtt szaval a nemzet" programhoz. Iskolánk Dísztermében az internetes közvetítés segítségével sok ezer, az ország és a világ különböző pontján élő diákkal együtt mondtuk el a Himnusz első versszakát és a Szózatot. A mi versmondásunkat is rögzítették, és fölkerült a hálóra, hogy a sok-sok fölvétel együtt bizonyítsa verset mondani, a magyar kultúrát megélni jó, és mindennél jobb közösségben tenni ezt.

Idén sem lett piros betűs ünnep a magyar kultúra napja, de a gimnáziumunkban mégis emlékezetes marad, mert lebbentek a szoknyák, csillogtak a gyöngyök, koppantak a csizmák, szólt a zene, és sok ajakról hangzott, hogy „Isten, áldd meg a magyart".