Kecskeméti és határon túli magyar református diákok táboroztak az Emmaus-házban

Vissza a címlapra

Kecskemét - Nyárlőrinc: A Kecskeméti Református Egyházközség gyülekezeti közössége július 20. és 26. között negyvenöt, kecskeméti és határon túlról érkezett református általánosiskolás-korú gyermeket látott vendégül az egyházközség nyárlőrinci Emmaus missziós házában.

Az úgynevezett „Szeretet-hét" alapvető célja, hogy a résztvevő kisdiákok közös táborozásuk idején - valamint ezt követően személyes mindennapjaikban is - felismerjék és megtapasztalják Isten bőséges áldását, megtartó, gondoskodó szeretetét. Továbbá megismerjék és elfogadják Jézus „új parancsolatát": ...szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket", tiszteljék, becsüljék közös magyar nemzetünket, és óvják a bennünket körülvevő természetet.

2006 nyarán rendeztek először „Szeretet-hetet" a Kecskeméti Református Egyházközség Emmaus missziós házában. Az idei a tizennyolcadik alkalom volt. Eddig összesen közel 1000 kisdiák vett részt a táborozásokon. A szervezést és lebonyolítást ötfős csapat végezte kezdettől fogva. Hozzájuk később még ketten csatlakoztak. Ők az események „motorjai".

Azonban a Szeretet-hetek megvalósításához mások áldozatvállalására is szükség van.  A táborokat ugyanis nagyrészt a kecskeméti református gyülekezet tagjainak céladományaiból tudják finanszírozni. Így a résztvevőknek lényegében csak az utazási költséget kell fedezniük.

Minden évben Nagyböjt idején indul az adománygyűjtés egy jótékonysági koncerttel. Mindezen felül pedig mindig akad a gyülekezetben 60-80 adakozó, akik adományaikkal támogatják a tábor megrendezését.

A kecskeméti 9-14 év közötti református diákok mellett rendszerint gyermekcsoportok érkeznek a kárpátaljai Tivadarfalváról, a vajdasági Bácsfeketehegyről, a partiumi Biharfélegyházáról és Biharvajdáról, az erdélyi Kolozsvárról és Magyarbikalról, a felvidéki Alistálról és Kisgéresről, valamint a horvátországi Laskóról. Ezúttal Kecskeméten kívül Tivadarfalváról, Bácsfeketehegyről, Biharfélegyházáról és Biharvajdáról jöttek gyerekek a nyárlőrinci táborba.

Határon túl is szerveznek „Szeretet-heteket", minden évben máshol. Ide olyan kecskeméti gyerekeket hívnak, akik előző évben már voltak az emmausi „alaptáborban".

Az Emmausi Szeretet-hetek programsorozata minden évben előre megtervezett „menetrend" szerint zajlik. „Áldás és békesség otthonunkra, szép hazánkra..." - csendült fel idén is az énekszó a határon túli magyar és kecskeméti református gyermekek ajkán. A közös éneklés után csoportfoglalkozásokon beszélgettek arról, hogyan szerethetik jobban Istent, embertársaikat, a magyar hazát és a természetet, de csapatjátékok, sportvetélkedők is szerepeltek a „programfüzetben". Mindemellett elhangzott sok magyar népdal, népmese és vers is.

Szerda este az adományozók közül is kimentek néhányan az Emmaus missziós házba. A határon túli vendégcsoportok bemutatkozó műsorral és egy-egy szál „szeretet-virággal" kedveskedtek a kecskeméti vendéglátóknak.

Szombat délelőtt Kecskemétre látogatott a negyvenöt kisdiák, ahol először a Városházát tekintették meg. A Református Újkollégium dísztermében meghallgatták Kuti József elnöklelkész előadását, melyben átfogó képet nyújtott a Kecskeméti Református Egyházközség múltjáról és jelenéről. A közösségi programot kora délután fürdőzéssel fejezték be az Újkollégium tanuszodájában. A kecskeméti résztvevők végül saját otthonukba vitték határon túli társaikat, hogy az itteni családok vendégszeretetében is részesülhessenek a vendégek.

Szép hagyománnyá vált, hogy minden táborban elültetnek egy „szeretet-fát", amely kifejezi, hogy szétszakítottságuk ellenére a gyerekek mégis összetartoznak.

A közös programok, játékok, beszélgetések mind hozzájárultak ahhoz, hogy új barátságok szövődjenek, hogy jobban megismerjék egymást azok, akiket a mindennapokban országhatárok választanak el.

Az eseménysorozatot vasárnap - a vendégek jelenlétében - úrvacsorás istentisztelet zárta Kecskeméten, a főtéri református templomban. A Zsoltárok könyve 46. fejezetének 2. bekezdése („Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.") alapján Igét hirdetett Seres János esperes (Tiszapéterfalva, Kárpátalja).

(Kép és szöveg: Tódor Norbert)