Kecskeméti bíró többmilliós vagyongyarapodása – a bíróság szerint indokoltan rúgták ki
Munkaügyi pert vesztett a Kecskeméti Törvényszékkel szemben az a kecskeméti bíró, akit meg nem magyarázható vagyongyarapodása miatt még 2013-ban rúgtak ki. Az állása után azonban most a korábbi munkaadója ellen indított pert is elvesztette első fokon, valamint kifizethet különböző címeken összesen 876 ezer forintot.
Az előzmények: a Kecskeméti Törvényszék elnöke, dr. Bicskei Ferenc 2013. őszén azonnali hatállyal felmentett egy korábban felszámolási területen dolgozó bírót, aki nem tudta igazolni, miként nőtt vagyona az elmúlt három évben. Mindezek alapján Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke kezdeményezte a Köztársasági Elnöknél a bíró jogviszonyának a megszüntetését. Majd Áder János, Köztársasági Elnök 2013. december 19-ei hatállyal felmentette bírói tisztségéből dr. Varga Tibort, a Kecskeméti Törvényszék bíráját. Ilyen eset - vagyonnyilatkozattal kapcsolatban - még nem történt Magyarországon, ezért meglehetősen nagy sajtónyilvánosságot kapott akkor az ügy.
A bírák jogállásáról szóló törvény szerint a bírák és a titkárok is kötelesek háromévente vagyonnyilatkozatot tenni. Ebben fel kell tüntetniük minden ingó- és ingatlanvagyonukat, pénzmegtakarításukat, adósságukat, kintlévőségüket, követeléseiket. Be kell számolniuk a hozzátartozók vagyonáról is (de a nyilatkozattételt a hozzátartozó jogosult megtagadni, ezt azonban a vagyonnyilatkozatot tevő bírónak jeleznie kell). A vagyon mellett a bíráknak fel kell tüntetniük az adott hároméves időszakból származó összes jövedelmüket is.
Dr. Varga Tibor bíró 2013. márciusában tett vagyonnyilatkozatot. A törvényszék elnöke pedig májusban végezte el az összevetést a 2010-es nyilatkozattal. Dr. Bicskei megállapította, hogy dr. Varga Tibor bevallott jövedelme nem nyújtott, nem nyújthatott fedezetet a vagyongyarapodásra. „Nagyságrendileg olyan nagy volt az eltérés, hogy az aránytalanság miatt indokoltnak láttam egy további eljárás lefolytatását" - nyilatkozta akkor a baon.hu-nak dr. Bicskei Ferenc. Dr. Varga vagyonának a gyarapodása egyébként 2010-től 2013-ig 18.6 millió forintot tett ki.
Az ellenőrzést az Országos Bírói Tanácsnál (OBT) kezdeményezte a kecskeméti elnök. A tanács ilyenkor meghallgatja az érintett bírót, és felhívják, hogy csatoljon be minden bizonyítékot, okiratot arra vonatkozóan, hogy miből származott az a jövedelme, amely a vagyongyarapodását eredményezte. A bírónak ilyenkor szíve joga eldönteni, mit tár a tanács elé. Az OBT titkos szavazáson végül úgy foglalt állást, hogy a becsatolt iratok nem adnak magyarázatot a bíró vagyongyarapodására. Kellett tehát lennie olyan jövedelmének, amit nem vallott be.
A kirúgott bíró felperesként beperelte a Kecskeméti Törvényszéket. Bírói munkakörbe történő visszahelyezését, valamint elmaradt illetménye és egyéb juttatásai, továbbá ezek kamatainak megfizetését kérte. Ezt az összeget 2013. december 19-től 2017. január 23-ig 22 millió forintban határozta meg.
Elfogultság miatt a pert a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalták. Ahol a napokban megszületett az elsőfokú ítélet: dr. Varga Tibor keresetét elutasították. Az indoklás szerint a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredménye alátámasztja a munkáltatói jogkör gyakorlója - azaz dr. Bicskei Ferenc - által 2013-ban tett intézkedés jogszerűségét. A bíróság szerint dr. Varga Tibor vagyongyarapodásának oka nem vált ismertté a bírósági bizonyítási eljárásban sem, ezért a bírói munkakörből történő felmentése jogszerű volt.
A szolnoki bíróság egyúttal kötelezte arra is dr. Varga Tibort, hogy fizessen meg az államnak 437.025 forint eljárási illetéket, valamint 384.048 forint költségtérítést a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának. Mindemellett a pert vesztett felperesnek az alperes, azaz a Kecskeméti Törvényszék számára is fizetnie kell még 55.000 forint perköltséget.
Az ítélet ellen dr. Varga Tibor 15 napon belül fellebbezhet.
