Kásler Miklós is előadást tartott a kecskeméti Szent István emlékkonferencián

Vissza a címlapra
Kásler Miklós is előadást tartott a kecskeméti Szent István emlékkonferencián

Magyarság és hazaszeretet címmel tartottak Szent István-emlékkonferenciát 2019. szeptember 12-én, csütörtökön délelőtt a Kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermében. Prof. dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzeti és civil kapcsolatokért felelős államtitkár is előadással tisztelgett államalapító királyunk előtt.

Szent István máig ható üzenete, hogy az országot továbbépítve és megerősítve meg kell tartani keresztény és nemzeti államnak - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, hozzátéve: ezeket a törekvéseket akarja "a liberális világ elvtelen politizálása szétverni", saját eszméit pedig mindenkire ráerőltetni.

Soltész Miklós a Magyarság és hazaszeretet című Szent István-emlékkonferencián azt mondta: Szent II. János Pál szerint az 1990-es években lehet, hogy véget ért a kommunista diktatúra, "de nem szabad azt hinni, hogy sokkal könnyebb lesz a következő időszak". Az elmúlt harminc év történései, "a liberalizmus véleménydiktatúrája" igazolják a pápa szavait - tette hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a legnagyobb baj a magát liberálisként meghatározó politikai irányzattal az, hogy nincsenek elvei, hanem rendre talál egy új "vallást". Ez sokáig az egyén szabadságának túlhangsúlyozása, majd a gender volt, most pedig csak a nevében környezetvédelem, hiszen ezt sokszor leginkább azok az érdekcsoportok hangoztatják, amelyek a legnagyobb környezetszennyezők - mondta.

Soltész Miklós hangsúlyozta, az egyházak, a közösségekben élők felelőssége, hogy ne hallgassanak; Nyugat-Európa éppen azért van nagy bajban, mert sokszor sem az egyházi hierarchia élén állók, sem a keresztény értékrendű politikusok nem emelték fel szavukat elég erőteljesen az élet védelméért vagy éppen azért, hogy a házasság és a gyermekvállalás egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul.

Az államtitkár azt mondta, jelenleg értékválság van Európában. Ha nincs érték, amibe a fiatalok belekapaszkodhatnak, ha nem tudják azonosítani a keresztény értékeket, akkor az összemosódik az ideológiákkal - jegyezte meg.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere előadásában emlékeztetett: az Árpád-ház kifejezés az 1700-as évek végéről származik, amikor a mitikus születésű Álmos leszármazottjai annak fiáról, Árpádról nevezték el a dinasztiát.

Az teljesen egyértelmű, hogy a dinasztia tagjai Attila leszármazottainak tartották magukat, ezt vallották a krónikák és az emlékezet is - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, Géza fejedelem óta minden égtáj felé tudatos dinasztiaépítés folyt, ennek eredményeként az Árpád-ház tagjainak dinasztikus kapcsolatai behálózták egész Európát. Kásler Miklós kitért arra: az archeogenetika tudományág azon a törvényszerűségen alapszik, hogy a férfiak DNS-ben van egy olyan szakasz, amely apáról fiúra változatlan formában öröklődik az idők kezdetétől az idők végezetéig, és létezik egy az anyai ágon öröklődő DNS-szakasz is.

A miniszter hozzátette, ez adta azt a gondolatot, hogy kezdjék el vizsgálni az ősi DNS-eket, kimondottan az Árpád-ház tagjaiét, mert ez a dinasztia alapvetően meghatározta az európai történelmet, a magyarság történelmét pedig napjainkig.

A vizsgálatokhoz mintát a III. Bélaként meghatározott férficsontvázból és a székesfehérvári kriptában a balján nyugvó felesége, Chatillon Anna csontmaradványaiból vettek. A szakértők a királyi pár maradványain kívül még kilenc, szintén a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg,

A vizsgálatok eredményeiről Kásler Miklós elmondta: sikerült kétséget kizáróan meghatározni az "Árpádokra" jellemző DNS-szakaszt. Ennek és a további eredményeknek köszönhetően minden, Székesfehérváron eltemetett király csontját azonosítani lehet.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke előadásában elmondta: Szent István mai szóhasználattal élve rendszerváltó király volt. Géza fejedelem stratégiai céljai alapján úgy csatolta Magyarországot a nyugati latin rítusú kereszténység táborához, hogy amit csak lehetett, azt megőrzött a korábbi magyar hagyományokból.

Hangsúlyozta: Magyarország első királya sok nehézség közepette sem vált szolgai utánzóvá, idegen hatalmak helytartójává, mint a rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető a huszadik században.

Az Országgyűlés alelnöke szerint azzal, hogy Szent István Magyarországot vallási és politikai értelemben megújította, már életében szembe kellett néznie azzal a váddal, hogy elhagyta ősei szokásainak egy részét, és talán emiatt is intette fiát arra, hogy kövesse elődeit. Fiához, Szent Imre herceghez írt intelmeiben az uralkodó munkáját ugyanis magasztos szolgálatnak tekintette, és nem a hatalom megtartását szolgáló öncélnak - emlékeztetett Lezsák Sándor.

A folytatásban többek között dr. Pallagi Mária, a Kecskeméti Katona József Múzeum történésze A Szent István-i örökség igazsága, érvényessége és tanulsága napjainkig címmel tartott előadást, dr. Bábel Balázs érsek Szent István király és Szent Asztrik érsek kapcsolatáról beszélt, dr. Finta József érseki helynök, plébános Szent István intelmeinek üzenetét foglalta össze a mai ember számára, dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke pedig a Szent István-díjjal kapcsolatos gondolatait osztotta meg a részvevőkkel.

A tanácskozáson elhangzott: a kecskeméti Szent István-emlékkonferencia alkalmából a szervezők imakönyvet jelentettek meg.

(szöveg: MTI)

Galéria (95 kép)

Összes kép letöltése