Lepra és TBC, kardvágás a koponyán – Titkok az avar sírok mélyéről
Kardvágás a koponyán, lefejezés nyomai, lepra és tuberkulózis - az avar kori temetőkben talált sírok érdekes képet adnak az egykor élt emberek erőszakos haláláról, betegségeiről és mindennapi egészségügyi problémáiról. Az elmúlt években megtalált, különleges leleteket most a kecskeméti Cifrapalotában mutatják be egy időszaki kiállításon.
Az avar korban (a 6-9. században) élt emberek hétköznapi és extrém betegségeit, erőszakos haláluk körülményeit is jól szemléltetik azok a sírok, melyeket a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel az elmúlt években. A sírokban talált leleteket most láthatja először a nagyközönség a Cifrapalota avar-kiállításán.
A Kelebiánál feltárt temető egyik legkülönlegesebb lelete egy 40-45 éves férfi koponyája, melyen egy éles tárggyal - feltehetően egy karddal - mért halálos csapás nyomait találták. A fegyver kettészelte a homlokcsontot: ez a sérülés szinte biztosan azonnali halált okozott. Egy másik, 19-22 év körüli férfi esetében lefejezés nyomaira bukkantak: gerincoszlopán egy határozott vágás szelte ketté a nyakcsigolyát és a gerincvelőt.
Az avar kori emberek nemcsak erőszakos halállal, hanem gyógyíthatatlan betegségekkel is küzdöttek. A kecskeméti és hajósi temetőkben előkerült női csontvázakon például tuberkulózis egyértelmű nyomait észlelték. A gyulladásos gócok kimarták a csigolyák belsejét, összeroppantották a gerincoszlopot, amely végül a beteg életébe kerülhetett. A TBC mellett leprára jellemző nyomokat is azonosítottak: egy 45-50 éves nő arcán az orrüreg környékén jelentős gyulladás lépett fel, az orrüreg egy része szinte teljesen felszívódott.
A betegségeken kívül a mindennapi élet nyomai is megjelennek a csontokon, a fogazatokon. Általánosnak számított például a rossz szájhigiénia: gyakori volt a fogkő, a szuvasodás, sőt, a fogak elvesztése is. A kelebiai temető egyik sírjában például egy 50 év körüli személyre bukkantak, aki teljes fogazatát elveszítette. Emellett a fogak „eszközként" való használata is gyakori lehetett, ezt bizonyítják az elülső fogakon látható V-alakú barázdák, melyeket valószínűleg szerszámok, zsinegek vagy tűk okozhattak.
Ezeket az izgalmas és sokszor megrázó felfedezéseket most először a nagyközönség is megtekintheti Kecskeméten. Az „Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén" című kiállítás a Duna-Tisza közén élő avarok 6-9. századi történetét és mindennapjait mutatja be a legújabb kutatási eredmények és régészeti felfedezések tükrében. A tárlat külön figyelmet szentel a legújabb antropológiai és genetikai vizsgálatoknak is, melyek betekintést nyújtanak az avar kori emberek eredetébe, életvitelébe, családi kapcsolataiba és betegségeibe.
Galéria (5 kép)
